Korlátozzák a készpénzhasználatot az EU-ban: mit lép erre a magyar kormány?

Az Európai Unió 2027-től egységes, legfeljebb 10 000 eurós készpénzkorlátot vezet be a vállalkozások és kereskedők közötti tranzakciókban, elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus-funding visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor a magyar kormány az Alaptörvény módosításával garantálta a készpénzfizetés jogát – mindenki számára, jogi és gazdasági szereptől függetlenül –, hogy megvédje a pénzügyi kizártság elleni védekezés lehetőségét.

A két törekvés, tehát, nyilvánvalóan ellentétben áll egymással. Mindenesetre a határidőig a tagállamoknak részletes nemzeti szabályozást kell kidolgozniuk, amely nem haladhatja meg az uniós plafont, és fenntartja a magánszemélyek közötti készpénzes ügyletek szabadságát.

A 10 000 eurós európai limit

2027-től minden tagállamban érvényes: kereskedelmi és üzleti tranzakciókban ennél nagyobb összeget készpénzben átadni nem lehet. A magánszemélyek közötti eladás (pl. használtautó) nem esik a szabály alá, és csak 3 000–10 000 euró közötti vállalkozói tranzakciók esetén kell ellenőrizni a vásárló személyazonosságát.

Magyar Alaptörvény kontra uniós korlát

A magyar Országgyűlés kormánypárti többsége a 15. alaptörvény-módosítással rögzítette: „Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez.” Ezzel a lépéssel azt kívánják biztosítani, hogy a készpénz – mint technikailag teljesen független fizetőeszköz – mindenkor elérhető maradjon, és senki se rekessze ki a pénzügyi rendszerből.

Mi várható a hazai szabályozásban?

Magyarországon a következő két évben át kell ültetni a nagy-EU-s plafont a nemzeti jogba, miközben biztosítani kell a saját, alaptörvény-szintű készpénz-jogvédelmi garanciákat is. A nemzetgazdasági tárca dolgozik majd azon, hogy a jövőbeli rendelet ne ütközzön a magyar Alaptörvénybe, és a gyakorlati adminisztráció se terhelje túl a vállalkozásokat.