Nagy pofon a nyaralótáskából: egyetlen behozott mag milliárdos kárt okozhat a magyar agráriumban

Nyaralás előtt érdemes szem előtt tartani: az évek óta tartó figyelmeztetések ellenére továbbra is komoly kockázatot jelenthet, ha külföldi utazásunk során vadon termő vagy más helyről származó növényi részeket – magokat, hajtásokat, ágakat, terméseket vagy vásárolt konténeres növényeket – hazavisszük. Ezekkel ugyanis olyan növénybetegségeket és kártevőket juttathatunk be Magyarországra, amelyek súlyos kárt okozhatnak az itteni mezőgazdasági és kertészeti kultúrákban.

Legtöbbször a Földközi-tengerparti országok – például Spanyolország, Olaszország és Franciaország – nyaralóhelyeiről térnek haza a turisták rizikós növényanyaggal. Az idegen tájakról hozott növényi részek azonban sokszor tünetmentesen hordoznak olyan kórokozókat, amelyek bejutva a hazai területekre, gyorsan terjednek, és visszafordíthatatlan károkat okozhatnak.

A Növényegészségügyi Világnap alkalmából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldre utazók semmilyen körülmények között ne hozzanak haza növényi eredetű anyagokat – sem magokat, sem hajtásokat, sem letört ágakat, sem gyümölcsöket, sem pedig a helyi piacokon vagy faiskolákban vásárolt élő növényeket. A fertőzött növényanyag bejuttatása ugyanis olyan kórokozókat is meghonosíthat hazánkban, amelyek jelenleg nem fordulnak elő, vagy könnyedén pusztítják az itteni állományokat.

Különösen veszélyes kórokozó: Xylella fastidiosa

Az egyik legsúlyosabb fenyegetést a Xylella fastidiosa nevű baktérium jelenti. Ez a kórokozó ma már több mint 600 növényfajt képes megfertőzni: a citrusféléktől és az olajfáktól kezdve a szőlőtőkékig, de megtámadja a díszfákat, cserjéket és számos zöldséget is. Dél-Franciaországban, Dél-Olaszországban és Spanyolországban is komoly károkat okozott az elmúlt években, amikor a helyi mandula- és olajfaültetvények, valamint szőlőskertek nagy részét pusztította el. Hazánkban szerencsére eddig nem mutatták ki, de a fertőződés megjelenése esetén rendkívül nehéz lenne megfékezni a baktérium terjedését.

A Nébih 2024 során mintegy 25 ezer importált növényi terméket ellenőrzött, amelyekből kilencven különböző kártevõt mutattak ki. Ez az intenzív vizsgálati tevékenység annak biztosítéka, hogy a kereskedelmi forgalomban megjelenő növényalapanyag baktérium- és kártevőmentes legyen.

Mit tehetünk mi magunk?
Az alapvető szabály egyszerű: minden olyan növényi rész, amely kertészetekből, piacokról vagy vadonból származik külföldről, potenciális veszélyforrás. Ezek közé tartozik a mag, a bokorról leszedett termés, a leszúrós konténeres palánta, de még a dísznövények vagy virágok is. Ha nem biztosak vagyunk abban, hogy a begyűjtött vagy vásárolt növény egészséges-e, inkább ne vigyünk haza semmit. Magyarországon ugyanis megfelelő minőségű leandert, rózsát vagy akár egzotikus mediterrán növényt is be lehet szerezni a hazai faiskolákban, garanciával és növényegészségügyi tanúsítvánnyal.

Összefoglaló: Mire figyeljünk oda külföldi utazáskor?

Ne hozzunk haza semmilyen növényi részt. Sem magot, sem hajtást, sem termést, sem ágat – még akkor sem, ha a helyi piacon kedvező áron kínálják.

Ne szerezzünk be konténeres növényt külföldi faiskolákból. A hazai kertészetekben vásárolt növényekre növényegészségügyi bizonyítványt adnak.

Legyünk különösen körültekintő gyümölcsökkel. Egy-egy „különleges” citrom vagy dinnye magja is hordozhat Xylella baktériumot, ami Magyarországon korábban nem fordult elő.

Figyeljünk a bejelentett vizsgálatok eredményeire. A Nébih folyamatosan publikálja az import vizsgálati eredményeit, így tájékozódhatunk a kockázati növényekről.

Ha a vám- vagy határátkelőhelyen növényi eredetű anyagot talál a hatóság, készítsünk bejelentést és közreműködve szelektáljuk. Így elkerülhető a büntetés és a fertőzések veszélye.

A nyaralás emlékeinek hazavitele valóban csábító lehet, de minden nevezett növényi rész rejtett veszélyt hordoz. Ha a felsorolt szabályokat betartjuk, nemcsak saját egészségünket és vagyonunkat védjük, hanem csökkentjük az ország mezőgazdasági károsítókkal és gombabetegségekkel szembeni sérülékenységét is. Az egészséges hazai piac és a madártávlatból nézve virágzó kertgazdaság a mi felelősségünk is – ne csempésszünk be semmit, amit bármilyen formában „otthon” is beszerezhetünk.