Költségcsökkentés helyett az intenzifikációban látja a kiutat a TIMAC AGRO

A műtrágyapiac az elmúlt években folyamatos változásokon ment keresztül, amelyek mély hatással voltak az agráriumra. Az árak normalizálódása, a kereslet ciklikussága és a gazdálkodók alkalmazkodó-képessége új kihívásokat teremtett. Tóth Balázs, a TIMAC AGRO ügyvezető igazgatója segít megérteni, hogyan látják a hazai műtrágyapiacot és milyen innovációkat hoz a vállalat az ágazat számára.

Egy friss jelentés szerint, most szeptemberben, 90 százalékkal nagyobb volt a műtrágyaforgalom, mint egy évvel korábban. Mit érzékelnek ebből, egyáltalán milyen volt az elmúlt évük?

Az agrárkereskedelem az elmúlt években rengeteg változáson ment keresztül.

A 2022-es árcsúcsot követően, a fokozatos csökkenés után normalizálódni látszanak az árak. Ennek eredményeként a gazdálkodók kivártak a vásárlási döntéseikkel, mivel egy csökkenő ártrend esetén, mindenki igyekszik a legeslegutolsó pillanatban a piacra lépni. Ez odáig fajult, hogy már a kis rendelési mennyiségek is logisztikai problémát okoztak, annyira beszűkült a teljesítési időszak. Megszűnt a hetekig, hónapokig tartó előszezon, az egész értékesítési folyamat koncentrálttá vált, beleértve az alapanyag beszerzését és a gyártást is. Annyira lerövidült az értékesítési időszak, hogy nem lehetett felkészülni a piac változásaira. A tréderek nem fogtak nagy pozíciókat, a gyárak, majd a kereskedőpartnerek is minimalizálták a készleteiket, mivel nem látták biztosítottnak azok értékesíthetőségét, vagy további árcsökkenést vártak.

Ez a jelenség teljesen átrajzolta a kereskedelmi folyamatokat. Az már csak a hab volt a tortán, hogy sok termelő költségmegtakarítás miatt csökkentette, vagy ki is hagyta a műtrágyát a technológiájából.

Mi okozta a már említett, mostani kereslet növekedést?

Az első évben a termésátlagok nem csökkentek jelentősen, mert elegendő csapadék hullott (többnyire nyugaton), de amint ennek a mennyisége csökkent, a termelők szembesültek a negatív következményekkel, így a vásárlási magatartásban lehetett látni némi pozitív változást. Idén, a tavaszi szezonban, erősödött a vásárlási kedv és ugyanezt tapasztaltuk az őszi szezonban is, de még közel sem tartunk a „megszokott” szintnél. Különösen nem a komplex NPK műtrágyák esetében, ugyanakkor már látszik némi pislákoló fény az alagút végén.

Mivel magyarázza ezt?

Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt drasztikusan visszaesett, majd ezzel együtt normalizálódott az árszínvonal a piacon.

Az NPK esetében a 400-500 ezer forintos árszintről visszatértünk a 200-250 ezer forint környékére, a 27 százalékos nitrogén ára pedig 120-130 ezer forint lett. Ilyen árszinteken már bátrabban vásárolnak a termelők, még annak ellenére is, hogy a terményárak és a csapadékviszonyok sem voltak optimálisak, illetve aktivizálódott az értékesítési lánc több tagja is.

Gondot jelent viszont a kereslet összetétele, mert a jelentésekben is jelzett növekedés 90 százaléka a nitrogénben realizálódott és csak nagyon elenyésző mértékben mutatkozik az NPK-ban. Az általában 200-300 ezer tonnás NPK-piac, 40-50 ezer tonna volt időarányosan az első félévben tavaly, amihez képest tízezer tonnákkal nőtt ugyanez a piac, de még mindig messze elmarad a szokásos mennyiségtől.

A vásárlások időzítésének beszűkülésén és a nitrogén súlyának növekedésén túl, milyen egyéb változások figyelhetők meg a magyar gazdák tápanyag-utánpótlási szokásaiban?

A 2022 előtti időszakhoz képest az NPK mellett, a monoműtrágyák forgalma is drasztikusan visszaesett. Míg korábban jellemző volt, hogy főleg a kapás kultúrák esetében a termelők MAP, DAP műtrágyával és kálisóval töltöttek föl a talajokat, ezzel ma már csak elvétve találkozunk.

Viszont megállapíthatjuk, hogy a mikrogranulátumok az elmúlt két-három év nyertesei a tápanyag-utánpótlási szegmensnek. Az NPK és monoműtrágyák hiányát sokan ezzel próbálták kompenzálni. Hatóanyagban ugyan jelentősen elmaradnak ezektől, de legalább a kezdeti fejlődési stádiumot segítik. Ez a gondolkodásmód járult hozzá a mikrogranulátumok, de az oldatok, lombtrágyák, biostimulátorok kereslet növekedéséhez is.

A szezon végéhez érve a szántóföldi kultúrák terméseredménye mennyiségben és minőségben is elmaradt a várakozásoktól. Magyarázható-e ez a kálium vagy foszfor hiányával?

Addig nincs baj, amíg az eső kompenzálja ezt a hiányt és emellett legalább a nitrogén hatóanyag rendelkezésre áll a növények számára. Tavaly és idén viszont már látszott, hogy azokon a területeken, ahol a csapadékellátás nem volt optimális és extenzív gazdálkodás folytán a tápanyag-ellátottság sem volt megfelelő, ott a kultúrák nagyon gyorsan „megadták magukat”.

Az a termelő, aki intenzív tápanyag-utánpótlási technológiát folytatott, jóval nagyobb eséllyel realizált egy jó-közepes termésátlagot. Egyértelműen elvált egymástól az intenzív és az extenzív gazdálkodók eredménye.

A mostani időszakban a mezőgazdaság egyik erősen hangsúlyos kifejezése a hatékonyság. Hogyan segítik a TIMAC AGRO termékei, innovációi a hatékonyság növelését?

Cégünk egyik elsődleges célja, hogy folyamatos kutatás-fejlesztéssel támogassuk a piacot, ezért kulcsfontosságú, hogy mindig legyen néhány újításunk, egy-egy új termésnövelő anyag, amivel piacra lépvén, segíteni tudunk bizonyos problémák megoldásában, legyen az abiotikus, növényvédő szer okozta stressz, vagy általában a hatékonyság növelés, termésátlag növelés. Így van ez most is.

Idén vezettünk be egy új, biostimulátor tartalmú nitrogén oldatot a magyar piacra és az elért eredmények arra sarkallnak minket, hogy tovább erősítsük ezt a terméket és ezzel együtt piaci pozíciónkat. Egy teljesen új biostimulátor tartalmú folyékony növénykondicionáló termékcsalád regisztrációja fejeződik be év végén, ami új megoldást jelenthet a klimatikus változások okozta termelési nehézségek leküzdésében. Emellett új NPK termékek is érkeznek.

Milyen egyéb terveik vannak a következő évekre?

Továbbra is fejlesztünk és fejlődünk. Humánerőforrás-oldalon eddig is nagy létszámban képviseltettük magunkat a piacon, hogy közeli és folyamatos kapcsolatot tudjunk fenntartani a gazdálkodó partnereinkkel az egész szezon alatt.

A szaktanácsadóink számát igyekszünk még tovább növelni, nemcsak a növénytermesztés, hanem az állati takarmányozás területén is.

A klímaváltozás hatásai változtatásra sarkallják a termelőket akár a vetésszerkezetben, akár a különböző technológiákban. Mivel és hogyan támogatják Önök ezt a kihívást?

Termékeink különböző biostimulátorokat tartalmaznak, amelyek legfőbb jótékony hatása, hogy a növények stressztűrő képességét fokozzák, legyen ez szárazság okozta stressz vagy tápanyagfelvételi probléma.

Emellett már tavaly bevezettünk egy olyan terméket, ami a biostimulátor mellett tartalmaz egy olyan hatóanyagot is, ami a vízmegőrzést támogatja és hozzájárul ahhoz is, hogy a lehulló csapadékot egy bizonyos ideig a gyökérzónában megkösse. Léteznek már olyan technológiák, amik nem csak biológiai, növényélettani oldalról támogatják a növényeket, hanem a talaj vízháztartását javítják és növelik annak vízmegtartó képességét.

Kevés az optimista hozzáállás a piacon, mi jelentheti a kiutat?

Mindig az a jó stratégia, ha invesztálunk a növényeinkbe. Hosszú távon az a gazdálkodó termel hatékonyan, aki nem a költségeit csökkenti, hanem intenzíven előre tekintve, a környezeti tényezőket figyelembe véve dolgozik. Én erre biztatok minden mezőgazdasági szereplőt, mert ha az intenzifikáció irányába lépünk, azzal együtt többletjövedelmet fogunk realizálni.

(x)