Kihívás az esti permetezés, de több előnye is van

Egy növényvédő szer kijuttatásának körülményei alapvetően meghatározzák a védekezés hatékonyságát. Nagyon fontos tényező a hőmérséklet, a páratartalom és a szél erőssége. Ebből a szempontból az éjjeli permetezés környezeti paraméterei általában véve jobbak, mint a nappali körülmények között végzett munka során, de nem minden hatóanyag esetében, és vannak egyéb meghatározó tényezők is. 

Az Agrarheute anyaga alapján a Mezőhír írt cikket a témában, ezt szemléztük. A méhkímélő technológia már eleve gyakran kényszeríti egy olyan műszakba a mezőgazdasági cégeket, amit a munkaszervezés és a munkadíjak szempontjából legalábbis kellemetlennek éreznek írták. A látásviszonyok is korlátozottak ilyenkor, a gépkezelő pedig sokszor fáradt. Ráadásul, ha menet közben bármilyen technikai hiba adódik, hiányzik a szokásos műszaki támogatás az elhárítására. Vagyis megnő a hibázás lehetősége - fogalmaztak. 

A települések határában – főként a nagyobb várások közelében – a lakosság egy része sem mindig érti, mi történik ilyenkor a földeken, és többnyire gyanús tevékenységre gondol. Ez megágyazhat egy olyan rossz viszonynak a cég és a lakók között, ami később alaptalan feljelentésekhez vezet.

Az éjszakai permetezés előnyeiről

Pedig az éjszaki permetezésnek – szakmai és környezeti szempontból – inkább előnyei vannak, mint hátrányai. Egyrészt növelhető vele az az egyre szűkülő időablak, ami a védekezés szempontjából ideális növény- és talajállapotot jelenti. Estefelé elülnek a méhek, eláll a szél és csillapodik a nappali hőség, ezzel együtt növekszik a levegő páratartalma. Az egyszikű gyomirtók esetében például kifejezetten előnyös, ha a tapadásukat és felszívódásukat támogatja a levegő párássága. Másrészt ügyelni kell rá, hogy a permetezés harmatponton kívül történjen: míg a pára jellemzően segíti a szert megtapadni, addig a víz lepergeti. A levélherbicidek esetében ez mindenképpen hátrány.

A -fop (pl. quizalofop) -dim (pl. kletodim) vagy -den (pl. pinoxaden) végű egyszikűirtók például igénylik, hogy a levegő páratartalma 60 százalék felett legyen. Ilyenkor a levelek epidermiszét védő viaszréteg is puhább, ami jobb támadási felületet jelent a hatóanyag számára. A talajherbicidek esetében pedig kifejezetten előnyös, ha a nedvesebb éjszakai körülmények között jutnak ki. A levelekről lecsorogva pontosan ott landolnak a permetlécseppek, ahová szánták azokat - írták.

Vannak kockázatok a sötétben is

Fontos, hogy az egyes hatóanyagok éjjel kiszórva perzselési tüneteket okozhatnak éppen a jobb behatolási körülmények miatt. Ilyen hatása lehet például a magról kelő kétszikűeket irtó karfentrazonnak az egyszikű állományokban. A perzselő hatású gyomirtók esetében ezért különösen fontos, hogy a gépkezelők szorosan tartsák magukat a technológiai előíráshoz, és ne csak a kultúrnövény fejlettségét, de a környezeti paramétereket is figyeljék - tanácsolták a cikkben.