Kevés a 2024-es magyar búzatermés, drágulhat a liszt

Elkerülhetetlennek tartja a malomipar áremelését Lakatos Zoltán. A Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke szerint az idén kevesebb jó minőségű búzáért ádáz harc indulhat meg a feldolgozók és a kereskedők között. 

Az idei termésből kisebb arányt tesz ki a jó minőség, emiatt szerinte kénytelenek lesznek augusztus végétől a malmok magasabb árakat fizetni. Van viszont olyan szakember is, aki másként látja: a búza ára jelenleg is alacsony, a malmoknak elvben van mozgásterük a technológiát tekintve és a továbbra is mélyponton levő magyar vásárlóerő miatt a fogyasztók sem fogadnák el az áremeléseket. Az Agrárszektor anyagát szemléztük.

Idén hozzávetőleg ötmillió tonna búza terem Magyarországon, ebből viszont alig 15 százaléknyi az, ami alkalmas malmi őrlésre, emberi fogyasztásra. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 750 ezer tonnányi búza jött le a termőföldekről az idén, amely minden további nélkül jó sütőipari értékű - mondta Lakatos Zoltán. A Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: ehhez további 15 százalék jön, amely kommersz búzaként, de még malomban felhasználható.

Versenyeznek a minőségért a piaci szereplők

Összesen az elnök szerint legfeljebb másfél millió tonnányi a kielégítő minőségű búza Magyarországon. Ezért a mennyiségért három jelentős piaci csoportosulás versenyez: a malomipar, a takarmányipar és a kereskedelem, utóbbi elsősorban exportra adná el a gabonát.

Lakatos Zoltán kifejtette: a takarmányipar igénye hozzávetőleg 1,3 millió tonnát tesz ki, a malomiparnak nagyjából 1,1 millió tonnára van szüksége. Németországban szintén nem lett jó a búza idén, ezért várhatóan az ottani szereplők is igyekeznek megvenni minden olyan jó minőségű tételt, ami a piacon rendelkezésre áll – ez fokozott exportkeresletet jelenthet idehaza is. 

“Nem tudom, hogy Magyarországon honnan tudná összekaparni azt a mennyiségű búzát a malomipar, amiből biztosítani tudja a kellő mennyiségű lisztet, amire a sütőiparnak szüksége van. Itt most nagy harc van azért, hogy a jó búza kihez tud majd kerülni. Ennek fényében a malomipar a szűkös készletek megszerzéséért kénytelen lesz magasabb árat fizetni” – mondta az elnök.

Ez a helyzet ma még nem áll fenn, a korábbi készletekből még vannak, de augusztus második felétől árakat kell emelniük a malmoknak is. Lakatos Zoltán szerint mindez a fogyasztói árakban csak minimális áremelkedést jelentene. Még egy 15 százalékos emelés esetén is csak éves szinten 1000-1500 forinttal nőne az egy főre jutó többletkiadás.

A liszt a legkevesebb az árban

A sütőiparnak sok más költsége van, a liszt áránál lényegesen nagyobb súllyal esik latba az energia és a munkaerő költsége. Noha a búza az alapvető alapanyag a legtöbb pékáruhoz, az ebből származó költségek a kenyerek és zsemlék árában csupán 15-20 százalékot képviselnek, a magasabb minőségű termékek esetében pedig még ennél is kisebb az arány. Emiatt a gabonapiacon, vagy akár a malmi átadási árakban bekövetkező, például 5-10 százalékos árváltozások a pékáruk esetében csak minimális, vagy egyáltalán semmilyen árváltozást nem eredményeznek.

A sütőipari termékek fogyasztói árában sokkal meghatározóbb tényezők az energia-, szállítási- és munkabérköltségek, mint a búza vagy a liszt ára. Az energia ára a 2022-es csúcsok óta érzékelhetően csökkent a vállalkozások számára, ugyanakkor a szállítási költségek és a bérigények jelentősen növekedtek a magas inflációval párhuzamosan.

A sütőipar ugyanakkor várhatóan a más jellegű költségnövekedését sem képes érvényesíteni az áraiban, mivel a lakossági fogyasztás továbbra sem akar helyreállni.

Vannak korlátai az áremelésnek

Elismeri a jó minőségű búza alacsony arányát Raskó György agrárközgazdász is, de hangsúlyozta: a búza ára továbbra is meglehetősen alacsony, egyelőre nem látszik az, hogy a piacon komoly verseny indult volna meg a készletekért.

A szakember a portálnak elmondta: a javító minőségű búzából valóban nagyon kevés van, ilyenkor azonban a malmok kénytelenek a gyengébb minőséggel dolgozni. A keverékek, a céllisztek alkalmazásával, kisebb mennyiségű javítóbúza hozzáadásával tudnak lisztet biztosítani a sütőiparnak, van mozgásterük. A takarmánybúza szabadpiaci ára nem indokol áremelést - fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy a malomipar az élelmiszer-feldolgozóknak adja tovább a lisztet, számukra viszont jelentős korlátot jelent a magyar lakosság vásárlóereje. Ha az áremelés végigmenne a termékpályán, akkor lényegesen csökkenne a fogyasztás – tette hozzá.