Kétszer talált szennyezett ukrán gabonát közel 34 ezer vizsgálatból a magyar hatóság

Miközben mérgező ukrán gabonától hangos a sajtó, az élelmiszerbiztonsági hatóság vizsgálatai egészen mást mutatnak. A NÉBIH nem csak idén, hanem tavaly is ellenőrizte az Ukrajna felől érkező szállítmányokat. Az adataik szerint idén az első negyedévig több mint 67-szer annyi gabona érkezett a háború sújtotta országból, mint 2022-ben. Egy adatigénylésből kiderült, 2022 óta mennyi olyan eset volt, amikor határértéket túllépő vegyianyag-maradványt talált a hatóság.

Az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki a hatóságtól a vizsgálati adatokat, amelyekből kiderül, milyen anyagokat kerestek és milyeneket találtak az ukrajnai gabonarakományokban.

Ukrán gabonahelyzet az év elején

„Tiltott vegyszerekre is megvizsgálják az ukrán gabonát” – fogalmazott a Bama írása 2023. március elején. Úgy fogalmaztak, hogy „a magyar gazdálkodók kérésére a vármegyei kormányhivatalok február közepén megkezdték az Ukrajnából érkező gabona átvizsgálását. Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése, és olyan vegyszerekkel permeteznek, amely az Európai Unióban évek óta tiltott.”

Nagy István agrárminiszter már februárban a napi.hu-nak azt mondta, hogy „Az Ukrajnából érkező gabona alacsonyabb árszintje lenyomta egész Európában a terményárakat. Ennek az alacsonyabb árnak az oka sokrétű: az európai és magyar gazdálkodók számára előírt termelést drágító uniós előírásoktól kezdve, az Ukrajnában alkalmazott és nem kifejezetten környezetkímélő termelési technológiák alacsonyabb költségszintjén át, a szolidaritás jegyében az összes ukrán árura mennyiségi korlát nélkül megadott vámmentességen keresztül, a sokszor alacsonyabb minőségig számos ok van mögötte.”

Az első kommunikált találatra áprilisig kellett várni: „Több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki az Ukrajnából Magyarországra érkezett gabonák vizsgálatát követően. Több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek” – közölte az Agrárminisztérium (AM) április 4-én az MTI-vel. Az Átlátszó közadatigényléséből az is kiderült, 2022 óta mennyi olyan eset volt, amikor határértéket túllépő vegyianyag-maradványt talált a hatóság.

Gyomirtóval szennyezett köles

„Elindult az első ukrán gabonaszállítmány – Elhagyta Odessza kikötőjét az első gabonaszállító hajó hétfő reggel, amit több forrás is megerősített”: ez a hír 2022 augusztusi. Oroszország 2022 februári agressziója óta ez volt az első hajó, ami elhagyhatta az odesszai kikötőt.

Sokan várták az export újraindulását, mivel, ahogy a vg.hu megjegyezte: „Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és növényiolaj-beszállítója.”

A háború ellenére Magyarország felé 2022. február és augusztus között is érkezett gabona, ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közölte az Átlátszó közadatigénylésére. Az 1055 tonnányi kukoricából többek között Záhonyban és Tiszabezdéden vettek mintát. 2022-ben összesen 1111 tonna gabona érkezett Ukrajna felől hazánkba.

A NÉBIH munkájáról egy példát idézett a portál:

2022. január 7-én 22 tonna Záhonyba érkezett kölesből vett mintát a hatóság. Ezt közel 400 vegyi anyagra elemezték, többek között az Unióban tiltott vegyszerekre.

Több tízezer vizsgálat, egy határérték-túllépés

2023-tól lényegesen több gabona érkezett Magyarországra. A NÉBIH-től 2023. március 17-ig kaptak adatokat. Eszerint addig, idén március 17-ig 67 887 tonna gabona lépte át az ukrán-magyar határt, ez a 2022-es teljes évi mennyiségnek a 67-szerese.

A hatóság a vizsgált – 2022 január és 2023.március 17. közötti – időszakban 33 946-szer végezte el a méréseket vegyianyag-maradványra vagy egyéb káros anyagra. A NÉBIH 2023. február 14-én jegyezte be az első mintavételt a táblázatba, akkor 20 tonna kukoricát vizsgáltak Dunaföldváron. Abban a mintában egyetlen vizsgált anyagot sem tudtak kimutatni.

Az első szennyezőanyagot egy nappal később találták. Az 5448,9 tonnás kukoricaszállítmányban pirimifosz-metilt mutattak ki; ez egy, az EU-ban is engedélyezett növényvédő szer. A mennyisége a határérték 1 százaléka volt, és még a szállítólevélen szereplő közölt érték alatt is maradt.

17 olyan tétel szerepel a NÉBIH listájában, amiben vegyi anyagot mutattak ki.

Egyikben klórpirifosz volt, amit 2020 óta tiltanak az Unióban.

Ez egy szerves foszforsav-észter, amely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként. A Békés megyei mintában a határértéket meghaladó szennyezés volt. Az alábbi ábra azt mutatja, hány olyan anyagot talált a NÉBIH, ami elérte legalább a kimutatási értéket.

Kimutatási határt elérő vegyi anyagok a vizsgált gabonákban

Két vegyi anyagnál, a glifozát és a klórpirifosz esetében volt egészségügyi határértéktúllépés is.

A piperonilbutoxid egy hazánkban is engedélyezett rovarölő, ahogy a pirimifosz-metil is. A NÉBIH 17 mintája mintegy 16,5 ezer tonna vizsgált gabonát jelent az országba addig érkezett 67 887 tonna gabonából. Vagyis a minták mintegy negyedében mutattak ki vegyszermaradványt a hatóság munkatársai, de ezek egy kivételével nem lépték túl a megengedett határértéket - írták.

65 százalék a fejlődő országokba

Az Európai Unió tanácsa március elején azt közölte, 2023 márciusáig több mint 23 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak a Fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében. A Fekete-tengeri gabonakezdeményezésen keresztül exportált búza több mint 65%-át fejlődő országokba szállították. A kukoricát szinte egyenlő mértékben exportálják a fejlett, illetve a fejlődő országokba - közölték.

Ugyanakkor az Európába érkező gabona gondot is okoz. Lengyelország és Magyarország szinte egyidőben lépett fel idén áprilisban az ukrán termények ellen, az Unió pedig, belátva a problémát, pénzügyi segítséget ajánlott a gazdáknak. Megállapodás is született: „A búza, a kukorica, a repcemag és a napraforgómag május 2. és június 5. között továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában.”

Így látja az agrárközgazdász

Raskó György agrárközgazdász az importtiltás kapcsán a Magyar Hangnak azt mondta, a probléma a Magyarországon termelt gabonamennyiség 10 százalékát érintheti. 

Ugyanakkor hat-hét hónappal ezelőtt még tudott volna a gazdákon segíteni ez a lépés, most viszont már abszolút megkésett. Úgy fogalmazott, „politikai szempontból látványos lépésről van szó, de ez már nem fogja érdemben befolyásolni azt az árat, amelyet a magyar gazdák kaphatnak a korábban el nem adott gabonáért, hiszen a világpiacon árzuhanás van”, amit elmondása szerint nem befolyásol a behozatali tilalom.

Raskó azt is mondta a lapnak, hogy „az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban. Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel.

Az érintett termelők most már csak viszonylag nagy veszteséggel, a tavalyi ár feléért tudnak megválni ezektől a készletektől. Az agrárközgazdász maga is termelő, de elmondása szerint nincs hasonló problémája: „Mi minden búzát eladtunk tavaly, veszteségünk az ukrán beszállításból nincsen.”