Két növényből készítünk egyet, de megéri!

A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.

Az oltást a fás szárú növények példáján keresztül már több mint 3500 éve ismeri az emberiség, ám azt jóval később követte a lágy szárú fajok oltása. A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség.

Hazánkban hat termesztett zöldségfajt oltanak kisebb-nagyobb mértékben: a paprikát, a görög- és sárgadinnyét, a kígyóuborkát, a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt.

Paradicsomból a legnagyobb az oltványok aránya a talaj nélküli termesztésben is. Az oltványok ültetésekor elsősorban a többletköltséget szokták hátrányként megemlíteni, illetve a valamivel hosszabb palántanevelési időt. Ám ezeket ellensúlyozza a sok előny – írja a Kertészet és Szőlészet nyomán a magyarmezogazdasag.hu.

 Jobban viselik a stresszhatásokat

Az alany erőteljes gyökérzete több vízhez és tápanyaghoz juttatja a növényt. Az oltott egyedek jobban megújulnak, így tovább termesztésben tarthatók. Jobban viselik az időjárás, a károsítók és az ápolási munkák okozta stresszhatásokat, kevésbé fogékonyak a hidegben fertőző kórokozókra és kártevőkre, ezért korábban kiültethetők. Az erőteljesebb fejlődés által akár csökkenthető a területegységre jutó palánták száma. Az oltásnak köszönhetően az előnyös tulajdonságok ötvöződnek, így lehet például a növény fonálféreg-ellenálló és bőtermő vagy korai.

Az alany és a nemes közti kompatibilitás kapcsolódik a rendszertani rokonsághoz. Az oltási összeférhetetlenség (inkompatibilitás) nem ugyanaz, mint az oltási hiba, hiszen ez utóbbit gyakran a környezeti tényezők vagy a nem megfelelő technikával és pontossággal végzett oltási művelet eredményezi. Az inkompatibilitás mindig a korai fázisban következik be, mert nem alakul ki szállítószöveti kapcsolat az oltás után a két növény között.

Mit és miért?

A görögdinnyét általában lopótökre (La­genaria sp.), vad görögdinnyére vagy in­terspecifikus tökre oltják, de alkalmazzák alanyként a gyepűtököt (Sicyos an­gulatus), viasztököt (Benincasa hispida) vagy a Cucurbita-fajokat is. Az oltással elérendő cél a növények jobb só-, hideg-, szárazság- és hőtűrése, fuzárium- és fonálféreg-toleranciája, a hirtelen gyökérvesztés és napégés elleni ellenállósága, a nagyobb termésméret, illetve hozam. Viszont az érés valamivel később következik be.

A sárgadinnye oltásához használt alannyal szembeni elvárás szintén a fu­zárium- és fonálféreg-ellenállóság, valamint az erőteljes gyökérzet, és fontos, hogy a hideg mellett tűrje a hőstresszt.

Erre alkalmasak az interspecifikus tökök (Cucurbita maxima × Cucurbita mos­chata). Néhány termesztő azonban még mindig előnyben részesíti a hagyományos tök alanyokat, mert az azokra oltott sárgadinnyék korábban hoznak termést – igaz, tenyészidejük is rövidebb, kevesebb ideig tarthatók termesztésben.

Az uborka oltásához is többféle tök és interspecifikus alany használható. Az alanyként alkalmazott tök jóval nagyobb gyökérzetet fejleszt, mint a ráoltott uborka, ezáltal több vizet, tápanyagot képes felvenni az oltott növény. Ennek köszönhetően a termés mennyisége akár 30-40%-kal is emelkedhet.

A paprika oltása a legkevésbé elterjedt, nincs is igazi specifikus alanya, ha mégis szükséges, erősebb gyökérzetű vad Capsicum-fajokra oltják.

Az alanyt a nemes növekedési erélye, a talaj típusa és a termesztés helyszínén található körülmények szerint kell kiválasztani. A paradicsom oltása már rutineljárás az arra szakosodott palántanevelőkben.

A paradicsomot különböző Sola­num-fajok fajtáira oltják (Arnold, Beaufort, Efialto, Emperador, He-man, Maxifort, Optifort, Stallone). Az oltást az alanyfajták többszörös rezisztenciája, masszívabb gyökérszerkezete, hidegtűrése, erőteljes növekedése indokolja.

A tojásgyümölcsöt szintén Solanum-fajokra oltják, az oltás a paradicsomhoz hasonló előnyökkel jár. Az oltott tojásgyümölcs tenyészideje többnyire rövidebb, szabadföldön pedig jobban tűri a szárazságot.

Sok vele a kézi munka

Magyarországon a zöldségnövények közül a görögdinnyét termesztik a legnagyobb területen oltott technológiával. Az oltás növeli a termésbiztonságot, és egyes oltott fajok nagyobb termésátlagokkal jellemezhetőek, mint a saját gyökerű növényeka. A hajtatásban pedig a paradicsom esetében terjed rohamosan az oltott növények termesztése.

A zöldségek oltását a növekvő munkaerőköltség és munkaerőhiány hátráltathatja.

Még gyakorlott oltók sem képesek naponta 800-1000 oltványnál többet készíteni, és bár már 25 éve forgalomban vannak az oltórobotok, nem minden fajnál használhatók.