Kérdezz-felelek az Agro-ökológiai Program (AÖP) legérdekesebb és legfontosabb kérdéseiből III.

A 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) minden magyar gazda részére biztosítja a fejlesztési lehetőségeket, és feltételeket teremt a fenntartható termelési gyakorlatok kialakításához. Hogy minden termelő eredményesen tudjon részt venni az elérhető támogatási programokban, elengedhetetlen a folyamatos és pontos tájékoztatás a megfeleléshez szükséges tudnivalókról. Ebben a cikkben újra az Agro-ökológiai Programmal (AÖP) kapcsolatban a 2023-as és 2024-es kérelmezési évre leggyakrabban felmerülő kérdések között tallóztunk.

10 hektár alatti összterület esetén is választani kell az AÖP-öt?

Igen, ha szeretné a gazdálkodó igénybe venni a támogatást. Ha nem szeretné igénybe venni, akkor nem kell választani.

Ha minden földhasználati kategória esetében teljesítünk 2-2-2 pontot, akkor már megkapjuk a támogatást vagy aki többet vállal, többet kap?

Az AÖP egységes összegű támogatás. Minden termelő, minden egyes hektáron ugyanannyi támogatást kap. A hektáronkénti támogatás összege a részt vevő, és a vállalt gyakorlatokat sikeresen teljesítő hektárok számától függ országosan. Ez hozzávetőlegesen 80 euró lesz hektáronként, de nem lehet kevesebb 60 eurónál, s nem lehet több 105 eurónál. Nem jár tehát több támogatás a több pont értékű vállalásokért. Minimum 2 pontot kell vállalni és teljesíteni az AÖP támogatásért földhasználati kategóriaként.

Az AÖP-programban, aki nem éri el a minimum területet egy vagy több földhasználati kategóriában, annak jár-e automatikusan a támogatás?

Nem. Csak abban az esetben jár a támogatás, ha tud vállalni, vállal és teljesít gyakorlatot. illetve betartja a követelményeket.

Az AÖP (Agro-ökológiai Program) az ÖKO-területekre is választandó? Az üzem területébe beszámít?

Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

Ha a termelő vállal minden választható gyakorlatot, de azoknak csak egy részét teljesíti, akkor milyen szankciókra számíthat?

Nem vállalhat minden gyakorlatot. A jogcímrendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

Van-e minimum területnagyság az AÖP igénylése esetén?

Az AÖP igénylése esetén a támogatásra jogosult területnek jogosultnak kell lennie BISS alaptámogatásra, ezáltal el kell érnie a 0,25 ha-os táblaméretet. Az ennél kisebb méretű táblák   támogatásra nem jogosultak. Ugyanakkor ha a termelő az adott földhasználati kategóriában a teljes kategóriára kiterjedően teljesítendő gyakorlatot vállalt, akkor azt minden egyes táblán be kell tartani – függetlenül attól, hogy az adott tábla AÖP és BISS támogatásra jogosult-e. Pl. ha a szántó földhasználati kategóriában választotta a talajtakarásos gyakorlatot, akkor azt minden egyes szántó táblán be kell tartani. Azokon is, amelyek 0,25 ha-nál kisebb területűek. 

Családi gazdaságunk 80 hektáros Natura gyepen, 3 hektáros egyéb gyepterületen és 4 hektár szántón gazdálkodik. Mit jelent és vonatkozik-e ránk az, hogy nem kötelező gyakorlatot választanunk? Ez azt jelenti,  hogy az AÖP-támogatást a vállalás nélkül is megkapjuk?

A példában szereplő gazdaság valamennyi földhasználati kategóriája mentesülő kategóriába tartozik. Tehát nem kötelező rájuk gyakorlatot vállalni, illetve a termelő szabadon eldöntheti, hogy melyikre vállal és teljesít gyakorlatot. Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy amennyiben nem vállalnak gyakorlatot egy adott földhasználati kategóriára, abban az esetben az AÖP-ből támogatást sem kapnak az adott területre. A rendelet értelmében a termelő csak akkor jogosult támogatásra AÖP-ben, amennyiben vállal gyakorlatot, és azt teljesíti. Amennyiben területméret vagy földhasználati kategória okán mentességet élvez a terület, az nem azt jelenti, hogy arra a területre vonatkozóan vállalás és teljesítés nélkül a támogatás kifizethető. Összegezve: gyakorlat teljesítés nélkül nem jár támogatás.

Az EK felületén a táblákon fel kell tüntetni az AÖP-vállalást vagy az az eGN-ből látszik?

Az EK felületen be kell jelölni.

Az AÖP gyep földhasználati kategóriában a gazdálkodó választhatja-e a gyepek megőrzése gyakorlatot, ha csak ideiglenes gyepterülettel rendelkezik?

Igen.

Mi történik, ha AÖP-vállalással érintett terület év közben átruházásra kerül?

Minden egyes esetet külön meg kell vizsgálni, mert roppant eltérő élethelyzetek, s vele együtt egészen bonyolult jogalkalmazási szituációk állhatnak elő. Ugyanakkor vannak általános elvek, amelyek a legtöbb esetben irányadóak: 
Földterület év közbeni átruházása kapcsán fontos leszögezni, hogy támogatásban az részesülhet, aki az egységes kérelmet beadta, legkésőbb június 10-ig, és a beadás napján jogszerű földhasználónak minősül.
Amennyiben az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodónak év közben az AÖP vállalással érintett területén tulajdonjog- vagy bérleti jog átruházás történt, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az új tulajdonos vagy bérlő azonnal az új jogszerű földhasználó is lesz. A polgárjogi szerződésben számos kitételt tehetnek a felek, mint pl. a késleltetett birtokba lépés. Sőt, ha a jogszerű földhasználata megszűnik az eredeti földhasználónak, még így is támogatásra jogosult maradhat, amennyiben a gyakorlat vagy gyakorlatok teljesítése tárgyévben az AÖP előírásai szerint megvalósulnak a jogszerű földhasználó változásától függetlenül.

AÖP-vállaláskor forgatás nélküli talajművelésben lehet-e grúbert, talajlazítót használni?

Ennél a gyakorlatnál az a lényeg, hogy 10 cm-nél mélyebben nem lehet a földet forgatni.

Forgatás nélküli talajművelés vállalása és alkalmazása esetén, aki glifozátot használ, megkaphatja-e a 2 pontot az AÖP-ben vagy sem? A regeneratív mezőgazdaság elvei szerint gazdálkodnak, nem forgatják a talajt, de gyomirtóként glifozátot használnak.

Az AÖP gyakorlatok választása önkéntes. Ha a gazdálkodó a forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot választja, annak keretében a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án forgatás nélküli művelésmód alkalmazása szükséges szűkített növényvédőszer-hatóanyag használat mellett. Az említett AÖP gyakorlat keretén belül glifozát használata TILOS. Ez a tarlókezelésre is vonatkozik. 

Mit jelent a forgatás nélküli talajművelés és a szűkített növényvédelem?

Forgatás nélküli művelés jelentése: olyan művelési mód, amely nem jár a talaj forgatásával. Eke mindenképpen kizárt. A tárcsa sem használható 10 cm-nél mélyebben. Szűkített növényvédelem esetén csakis azokat a szereket lehet használni a területen a gyakorlat keretében, melyeket a Nemzeti Irányító Hatóság a listájában közzéteszi. A felhasználható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi.

Forgatás nélküli művelésnél a rendelet előírja, hogy valamennyi talajmunka végzésének bejelentése szükséges. Ez mit jelent pontosan, ha bármit csinál a területen (előkészítés, stb.) azt be kell jelenteni?

Kizárólag a 17/2024 AM rendelet 8. melléklete szerinti talajművelési műveleteket kell bejelenteni. Ezek a következők: altalajlazítás, ásóboronázás, ásógépezés, bakhátkészítés, boronálás, forgóboronázás, grubberezés, kombinátorozás, kompaktorozás, könnyűtárcsázás maximum 10 cm mélyégben, középmély lazítás (35–60 cm), kultivátorozás tápanyag bedolgozással, lazítás 35 cm-ig, melioratív meszezés, mélylazítás (60 cm-től), mélylazítás (60 cm-től), meszezés, multitillerezés, rotátorozás, simítózás, talajlazítás legfeljebb 10 cm mélyen, tárcsázás legfeljebb 10 cm mélyen, tarlóhántás legfeljebb 10 cm mélyen és trágyázás.

Ha az engedélyokiratban az alábbi felhasználási javaslat van: 2-4 leveles állapottól kezdve, a tenyészidőszak alatt 2-4 alkalommal, 300-400 liter lémennnyiséggel 1,5-2 liter/hektár dózisban kijuttatva. Ha egyszer szórja ki az ügyfél 2 liter/hektár dózisban, akkor az az AÖP-ben nem elfogadott? Minden szórást jelenteni kell az EK felületén is vagy csak a gazdálkodási naplóban kell jelölni a kiszórást?

A konkrét példánál maradva: minimum 2 kijuttatás tárgyévben, alkalmanként minimum 1,5 l/ha dózissal (és persze maximum 4 kijuttatás tenyészidőszakban, alkalmanként maximum 2 l/ha dózissal). Minden egyes kijuttatás tényét az EK felületen agrotechnikai műveletként be kell jelenteni. 

Mikrobiológiia készítmények, talajkondicionálók, stb. esetén van konkrét lista, hogy melyek az elfogadottak és milyen dózisban? Vagy elegendő, ha mindenhova kijuttatok egy maroknyit?

Az AÖP keretében elfogadott készítmények listái megtekinthetőek itt: https://kap.gov.hu/kozlemeny/2024-02-01/kap-nemzeti-iranyito-hatosag-22024.-szamu-kozlemenye-az-agro-okologiai-program. 
A kijuttatás dózisát az adott készítmény engedélyokiratának megfelelően kell meghatározni. Emlékeztetünk továbbá, hogy a gyakorlatok keretében kizárólag a tárgyévben kijuttatott mennyiségek vehetők figyelembe.

A növény- és talajkondicionálók esetén az ellenőrző hatóság hogyan fogja vizsgálni a teljesülést, mivel a legtöbb engedélyokiratban nincs meghatározva  a minimális kijuttatási szám és dózis?

A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági termelőnek ki kell juttatnia legalább egyszer a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án.

Jelen állapot szerint a növénykondicionálót annyiszor kell kijuttatni, amennyiszer az engedélyokiratban szerepel. De mi történikk abban az esetben, ha megkezdik a kezeléseket egy adott kondicionálóval, de a további kezelésekhez nem tudja biztosítani a kívánt mennyiséget a forgalmazó? Ez vis maior eset vagy lehet esetleg mással helyettesíten, pótolni?

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

AKG-s gazda hogyan teljesítse a 4% pihentetett területét,  ha csak kukoricát termeszt?

Javasoljuk zöld ugar vagy méhlegelő létrehozását.

Túzokos AKG-sként csak lucernással mit tudok bevállalni az AÖP-ben, hogy ne ütközzön az AKG előírásokkal?

A példa megítéléséhez szükséges volna több adat. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak:
- Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel.
- Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén:
o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.
o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

Az AKG-val való ütközés mely pontokon merülnek fel?

Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni. 
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében
-A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
-A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül.

Ha nem sikerül betartani maradéktalanul minden vállalást az AÖP-ben, akkor mik a szankciók, ha csak a gyepnélnem teljesül, akkor csak az veszik el vagy minden AÖP-kifizetés, de a BISS-re nem terjed ki?

Ha a mezőgazdasági termelő legfeljebb egy, a gyakorlat teljesítése alól nem mentesített területekkel rendelkező földhasználati kategóriáján nem teljesíti a minimum 2 pontot, abban az esetben a támogatás előírásainak nem teljes gazdaságra történő betartása miatt csökkentett támogatási összeg kerül megállapításra. Részletes szabályai a 17/2024 AM rendelet 5. §. (2) bekezdésében szerepelnek. Az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Mi a teendő, ha az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében vállalt gyakorlathoz kapcsolódó növényvédő szer vagy egyéb készítmény engedélyokirata vízvédelmi előírásokat tartalmaz, adott esetban a HMKÁ 4. előírás szerinti vízvédelmi sávnál szélesebb sávon? Hogyan lehetséges teljesíteni az AÖP-vállalást ilyen esetben? Ilyen táblán is vállalható a gyakorlat? Mi történik akkor, ha a korlátozás miatt a táblán húzódó vízvédelmi sáv miatt nem teljesíthető az AÖP-ben előírt arányban a készítmény kijuttatása?

Az AÖP-ben minden szerhasználathoz kötött gyakorlat esetében az előírás szabályai között szerepel hogy a szert az engedélyokiratával összhangban kell kijuttatni. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben az engedélyokirat vízvédelmi előírást tartalmaz, úgy annak megfelelően kell kijuttatni a készítményt. Számos engedélyokiratban 50 méteres vízvédelmi biztonsági sáv szerepel. 50 méteres vízvédelmi biztonsági sávot előíró engedélyokirat esetén a biztonsági sáv nem haladhatja meg a tábla területének 15%-át, amit az EK felület jelez is a gazdálkodó számára. Amennyiben a tábla a biztonsági sáv miatt nem alkalmas a feltételek teljesítésére, akkor az adott gyakorlat azon a táblán nem vállalható és teljesíthető.