Kérdezz-felelek az Agro-ökológiai Program (AÖP) legérdekesebb és legfontosabb kérdéseiből II.

A 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika minden magyar gazda részére biztosítja a fejlesztés lehetőségét, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlatok kialakításához. Hogy minden termelő eredményesen tudjon részt venni az elérhető támogatási programokban, elengedhetetlen a folyamatos és pontos tájékoztatás a megfeleléshez szükséges tudnivalókról. Ebben a cikkben újra az Agro-ökológiai Programmal (AÖP) kapcsolatban a 2023-as és 2024-es kérelmezési évre leggyakrabban felmerülő kérdések között tallóztunk.

AÖP részvétel esetén van-e derogációs lehetőség 2024-ben?

Igen van, 2024-ben a nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat keretében a nem termelő tájképi elemek és a HMKÁ 8. szerinti parlagon hagyott területek – ide nem értve az AKG keretében létrehozott zöldugart – együttes arányának 2024-ben csupán a kötelezettségalap 1%-át kell elérnie.

Az AÖP rendelet 25. § (4.) bekezdésében ír arról, ha nincs az ügyfélnek tárgyévre vonatkozóan öntözési célú, vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedélye, akkor nem választhatja a gyakorlatot. Belefér ebbe a kategóriába az elvi vízjogi engedély is, azaz elfogadható dokumentum?

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt.

Érvényes-e a vállalás, ha csak csávázó szerként használom a mikrobiológiai készítményt, és az avval kezelt vetőmagot 2024 őszén elvetem a szántóterületem több mint 50%-án?

Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat a a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatban vesszük figyelembe.

Választhatja-e az AÖP-ben az ügyfél a méhkímélő növényvédő szerek alkalmazását, ha a kukorica vetőmagja rovarölő szerrel is csávázott?

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.

Amennyiben az adott évben nincs növényvédelem, kapható-e pont a Méhekre veszélyes szerek használati tilalma gyakorlat vállalásáért?

Igen.

Választhatja AÖP-ben a szakaszos legeltetést olyan termelő is, aki AKG-ban legeltet? Ezt úgy is megteheti, ha egyaránt vannak Natura 2000 és egyéb gyepei is?

Igen.

AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha megléte. AÖP pásztoroló vagy szakaszos legeltetéshez szükséges még +0,2 ÁE/ha (összesen 0,4 ÁE/ha) állatsűrűség biztosítása vagy 0,2 ÁE/ha-ral teljesítem mindkét előírást?

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.

Szakaszos legeltetés esetén - a szakaszok mérete (minimum és maximum) - a legeltetési napok száma (minimum és maximum) - állatlétszám, mi alapján kerül meghatározásra?

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Szakaszos legeltetésnél 12 napig lehet maximum egy legelőn legeltetni. Hány nap múlva lehet újra legeltetni ezen a területen?

A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia. A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Kukoricatarlón szarvasmarha legeltetését be kell-e jelenteni?

Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP)  a legeltetéses gyakorlatok kapcsán szerepelnek előírásként. Azonban a gyakorlatok gyepterületen választható gyakorlatok. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs. 

Ügyfelem pásztoroló legeltetést vállal AÖP-ben, de a pásztori feladatokat a választható lehetőségek közül, foglalkoztaott útján és ÖCSG tagján keresztül látja el úgy, hogy amikor a foglalkoztatott a szabadságát tölti, akor az ÖCSG tag a pásztor. A felület csak egyféle lehetőséget enged kiválasztani. Ebben az esetben mi a teendő? Szükséges változtatni a szabadságolás időtartama alatt a pásztori feladatok ellátásán?

Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami főszabályként jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.

Milyen adatok rögzítésével felelhet meg a gazdálkodó a folyamatos legeltetés gyakorlatban foglaltaknak? 

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő.

Rövid vágásfordulójú, sarjaztatásos ültetvényre igényelhető-e AÖP-támogatás, és ha igen, melyik gyakorlatok?

2024-től új földhasználati kategóriaként szerepel a különleges állandó kultúra. A különleges állandó kultúrák közé a 17/2024 AM rendelet szerinti  rövid vágásfordulójú sarjaztatásos energetikai ültetvények, vagy a mezőgazdasági területeken EMOGA vagy EMVA forrásból létesített ipari faültetvények, valamint az energianád-, olasznád- és szilfiumfajok. 
Különleges állandó kultúrákban választható gyakorlatok:
- Méhekre veszélyes szerek használati tilalma állandó kultúrában
- 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével
- Állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel

Kaszálásos gyakorlat vállalása esetén, a kaszálást követően lehetséges-e ugyanazon területen legeltetni?

A kaszálásos gyakorlat választása esetén a gyakorlat szempontjából nincs tiltva a legeltetés. Azonban fontos, hogy a gyakorlatok a gyakorlatok előírásainak teljesítésével teljesülnek. 

Az AÖP-programban az alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata 2 pontot jelent. Lehet-e dobos vagy tárcsás kaszával ezeken a területeken kaszálni?

Amennyiben a gazdálkodó a „Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata” gyakorlatot választja, akkor a mezőgazdasági üzem – adott földhasználati kategóriájába tartozó – valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal kell kaszálnia, és valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használatával kell megvalósítania.

Tavalyi karbamidszámla elfogadható-e?

Igen. Ám a kijuttatás időpontja nem haladhatja meg a felhasználhatósági időt, illetve a kijuttatásnak az idei évben kell történnie.

AÖP-nél a karbamid kijuttatása, bedolgozása vagy az inhibítor, növénykondicionáló alkalmazásának bejelentése hol történik?

Az EK felületen, agrotechnikai műveletként.

A karbamid műtrágya környzetbarát használata gyakorlatot melyik táblákon kell betartani? 

Fontos leszögezni, hogy a gyakorlattal nem a karbamid műtrágya használatát szeretnénk ösztönözni, hanem azt, ha valaki karbamid műtrágyát használ, akkor azt legalább környezetkímélő módon tegye. A gyakorlatot az a gazdálkodó választhatja, aki szántóterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó ennél nagyobb területen juttat ki karbamid műtrágyát, akkor azon az egész területen a rendeletben leírtaknak megfelelően kell tegye az AÖP-ben való megfeleléshez. 

Ügyfél rozsos olaszperjét vetet ősszel, lekaszálta, a perje megmaradt, újra le fogja kaszálni, de a kérelem beadásakor már csak a perje marad benne. Miként jelentsük a hasznosítási kódot? A kérdés azért érdekes, mert a roszos perje alapvetően szántó keverék. Viszont a visszamaradó perje az AÖP-ben, véleményem szerint, ideiglenes gyep. ebben az esetben milyen AÖP-vállalást lehet rá tenni?

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. 

Forrás: Agrárminisztérium