Kemény télre készüljünk? A meteorológusok elárulták, miért lehet rekordhideg!

A meteorológusok idén kemény telet jósolnak, de vajon mennyire megbízhatóak ezek a hosszú távú előrejelzések? Mi áll a jóslatok mögött, és hogyan képesek előre jelezni a téli időjárást, amikor már a nyári viharok is gyakran meglepetést okoznak?

Bár a közeljövőben nem valószínű, hogy hóesésre számíthatunk, az előrejelzések szerint hideg hetek és hónapok várnak ránk. A hőmérsékletek gyakran fagypont körüli értékre csökkennek, és akár -20 Celsius-fokos mínuszok is előfordulhatnak. Azonban, mivel az előző tél rendkívül enyhe volt, ez a hideg sokkal inkább visszaigazolja a hosszú távú előrejelzéseket, amelyek az északi sarkvidék felett keringő poláris szélörvény (Polar Vortex) gyengülésére építenek. Ez a változás azt eredményezi, hogy a fagyos sarkvidéki levegő elérheti Európát.

A hosszú távú előrejelzések kihívásai

A meteorológusok számos adatot használnak a hosszú távú előrejelzések elkészítéséhez, de a pontos előrejelzés mindig nagy kihívás marad. A legfőbb akadályt a légkör kaotikus viselkedése jelenti. A káoszelmélet szerint a légköri jelenségek, például a hőmérséklet vagy a légnyomás apró változásai óriási hatással lehetnek a végső eredményekre. Ezen eltérések miatt a meteorológusok nem tudják pontosan előre megmondani, hogy mikor és hol lesz vihar, és sok esetben még a következő napon sem képesek biztos előrejelzést adni.

A káosz legnagyobb hatása a zivatarok előrejelzésére van, amelyek rendkívül gyorsan kialakulhatnak és eltűnhetnek, ezért szinte lehetetlen biztosan jelezni őket. Az időjárás bonyolult, és sokszor a legfejlettebb számítógépes modellek és műholdas adatok sem képesek kiküszöbölni a természet adta zűrzavart.

Hogyan alapoznak a meteorológusok a hosszú távú előrejelzésekre?

A hosszú távú előrejelzések esetében a meteorológusok a tengerfelszín hőmérsékletére összpontosítanak. Mivel az óceánok hatalmas hőtároló kapacitással rendelkeznek, az őket érő hőmérsékletváltozások lassan, de hosszan hatnak az időjárásra. Az óceánok hőmérsékleti viselkedése és a légkör-óceán kapcsolatok bonyolult modellezése segíti előrejelezni a hosszú távú trendeket. Azonban a legjobb eredményeket az ensemble, vagyis multimodell előrejelzések adják, amelyek különböző intézetek által használt, egymástól független modellek eredményeit kombinálják.

Miért nem lehet tökéletes hosszú távú előrejelzést készíteni?

A meteorológiai előrejelzések pontossága határokat szab, és a legnagyobb akadály a természet kaotikus működése. Edward Lorenz, a káoszelmélet atyja, 1969-ben megfogalmazta, hogy legfeljebb 14 napra tudunk megbízható előrejelzést adni. Mindez azt jelenti, hogy a hónapokkal előre megfogalmazott téli jóslatok is csak átlagos hőmérséklet- és csapadékrétegekre vonatkozhatnak. A meteorológusok tehát nem tudják megmondani, hogy fehér lesz-e a karácsony, de az előrejelzések szerint a téli hónapok keményebbek lesznek a megszokottnál.

A középtávú előrejelzések egyre pontosabbak

A középtávú előrejelzések sokkal megbízhatóbbak, és ezekben a prognózisokban már konkrétabb adatokat is találhatunk. A Középtávú Előrejelzési Európai Központ (ECMWF) által készített előrejelzések például a következő hetekben várható hőmérsékletintervallumokat és csapadékeloszlást részletezik. Az ilyen előrejelzések szorosabb határokat adnak, és jobban segítenek felkészülni a változó időjárásra.

Összességében, bár a hosszú távú előrejelzések pontosabbá váltak az új technológiai fejlődésnek köszönhetően, nem várhatunk tőlük tökéletes előrejelzéseket. A természet kaotikus jellege miatt az időjárás előrejelzése mindig tartogat meglepetéseket.

Forrás: Index.hu