Kemény mínuszok után drasztikus felmelegedés, szinte tavasz jön

Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is. A hét második felében tovább hűlt az idő, a hétvégén és hétfőn a legtöbb helyen napközben sem melegszik fagypont fölé a levegő, keddtől azonban enyhülés kezdődik. A többfelé feltámadó délies szél több napsütést hoz, délután sokfelé 11 fokig emelkedhet a hőmérő higanyszála.

A múlt hét második felétől a megelőző időszakhoz képest szárazabbra, és hidegebbre fordult időjárásunk. Bár továbbra is majdnem minden nap esett valahol az országban, de kisebb mennyiség, és nagyrészt hó formájában. Pénteken a Dunántúlon hullott nyugaton, délnyugaton és a Bakonyban néhány centiméter hó, máshol havas eső, eső. Majd vasárnap és hétfőn a déli országrészben és a Tiszántúlon havazott, bár ez a hó többfelé hamar elolvadt. Kedden este észak, északnyugati irányból kezdett el havazni, és szerda reggelre az északi, északkeleti országrészben alakult ki összefüggő hótakaró, majd csütörtök reggelre ez részben tovább gyarapodott, illetve keleten, délkeleten is havazott a nap első felében - írta a met.hu.

Összességében azonban nem sok csapadék hullott az elmúlt egy hétben, az ország jelentős részén 2 mm sem esett, ennél többet a déli és keleti tájakon mérhettek. A talajok felső egy méteres rétege az ország nagy részén azonban továbbra is telített, a keleti országrészben sokfelé láthatók belvízfoltok a földeken. A Dunántúl keleti részén és a Kiskunságban tud még további nedvességet befogadni az 50 és 100 centiméter közötti talajréteg. Bár egy hete jelentős lehűlés kezdődött, az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete még így is a sokéves átlag körül alakult. A talajban eddig fagy még csak a felszín közvetlen közelében jelent meg, a legtöbb helyen 5 cm-es mélységben is pozitív a talajhőmérséklet. A levegő hőmérséklete éjszakánként többnyire 0 és -5 fok között alakult, kedden volt az ország északi, északnyugati felén derült ég mellett -5 fok alatti lehűlés. Napközben azonban többnyire fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet, vasárnap volt hidegebb, amikor az ország nagy részén a maximumok is 0 fok alatt alakultak.

Az őszi vetések jellemzően jól telelnek. A repce többnyire 6-8 leveles, a kalászosok pedig 1-3 leveles állapotban vannak. Ahol hosszú ideje, akár már október közepe óta borítja belvíz a felszínt, ott hiányosabbak az állományok, a legtöbb helyen azonban megerősödve érte a vetéseket a januári hideg, mikor végre tartós nyugalmi állapotba kerülhetnek. Az elmúlt hét lehűlése hótakaró nélkül sem okozott károkat, és növényvédelmi szempontból is nagyon jól jött a hideg.   

Észak, északkelet felől az eddiginél is hidegebb légtömegek áramlanak fölénk a magasban, ezért a folytatásban átmenetileg tovább hűl az idő, komolyabb havazásra azonban továbbra sem lehet számítani. Jövő keddig több-kevesebb napsütés minden nap várható. Vasárnap és hétfőn többfelé kialakulhat hószállingózás vagy egy-egy hózápor, de számottevő mennyiség ekkor sem valószínű. Éjszakánként a legtöbb helyen -5 fok alá hűl a levegő, keleten, északkeleten azonban -10, hétfőn -15 foknál is hidegebb lehet. Szombattól fagyos napok jönnek, amikor a maximumok is 0 és -5 fok között alakulnak. Enyhülés keddtől kezdődik, ekkor nyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és a magasban egyre melegebb légtömegek érkeznek fölénk. Több lesz a felhő, de jelentősebb mennyiségű csapadék kedden és szerdán sem valószínű. A hószállingózást nyugat felől egyre több helyen gyenge vegyes halmazállapotú csapadék váltja föl. Az éjszakák a hét közepéig még fagyosak maradnak, napközben azonban a legtöbb helyen már fagypont fölé melegszik a levegő. Szerdán a többfelé feltámadó délies szél hoz további enyhülést, több napsütést, délután sokfelé 11 fokig emelkedhet a hőmérő higanyszála.