Kedveznek a záporok a növények gyors fejlődésének, de sok helyen még hiányzik a nedvesség a talajokból

Az év ezen időszakában valamennyi szántóföldi kultúra számára jól jön a csapadék, és a mögöttünk álló egy hétben sokfelé esett is, a lehullott mennyiségben azonban jókora területi különbségek voltak, illetve károkozó viharok is előfordultak. Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására jól halad, a repce virágzik, a búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár. A kukorica és napraforgó csírázásához, korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok igen jók, a felszín közeli talajréteg azonban többfelé túlságosan száraz. A folytatásban érkező záporok és meleg idő kedvező lesz a már elvetett magok keléséhez és fejlődéséhez.

A talaj felső fél méteres rétege többfelé tovább száradt, míg máshol növekedett nedvességtartalma - írta a Hungaromet. A folytatásban kora nyárias hőmérsékletek mellett esők, záporok öntöznek többfelé, majd a hétvégétől szárazabbra és hűvösebbre fordul az időjárás.

A múlt héten a megelőző időszakhoz képest csapadékosabbra fordult az időjárás, kedden, csütörtökön és pénteken nagy területre kiterjedően hullott területileg igen változó mennyiségű eső és/vagy zápor. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka, valamint pénteken károkozó széllel és apróbb szemű jéggel járó zivatarok is kialakultak. Összességében a Dunántúl keleti harmadán és a Duna bal partján valamint az Északi-középhegység térségében hullott nagyobb, 15-40 mm közötti mennyiség, míg a Rába tágabb térségében és az Alföld jelentős részén csak 2-10 mm esett. Ezen utóbbi területeken a talaj felső fél méteres rétege tovább veszített nedvességtartalmából, különösen a Kisalföldön vannak területek, ahol a felszín közeli réteg kritikusan ki van száradva. Ugyanakkor a Duna völgyének tágabb térségében és a keleti országrész északi részén alaposan átnedvesedett a talaj. 

A 30 és a 90 napos csapadékösszegben hazánk délnyugat-északkeleti tengelyének tágabb térségében van pozitív eltérés a sokéves átlaghoz képest, míg északnyugaton és délkeleten kevesebb esett az elmúlt egy illetve három hónapban az ilyenkor szokásosnál. A fél méternél mélyebb talajréteg nedvességviszonyai is ezeket a területi különbségeket tükrözik, bár ebben a mélységben egyelőre országszerte jó nedvességtartalékok állnak rendelkezésre a növények számára egy esetleges tavasz végi vagy nyári szárazabb időszakra.

A hőmérséklet igen változatosan alakult a mögöttünk álló héten, de összességében 4-5 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. A hét elején a nyugati országrész kivételével több fokkal visszaesett a hőmérséklet a megelőző hétvégéhez képest, majd kedden melegedés kezdődött, és szerdán csaknem országszerte 25 fok fölötti maximumokat mérhettünk, csütörtökön pedig 17 fok fölötti értékkel megdől a napi minimum, 30 fok fölötti értékkel pedig maximum hőmérsékleti rekord is. Pénteken a tartósan borult, csapadékos időben napközben alig emelkedett a hőmérséklet, ami az előző naphoz képest többfelé 10-14 fokkal esett vissza, majd a hétvégén kevés felhő mellett 10 fok alá csökkentek a minimumok, ugyanakkor napközben 20-25 fok közé melegedett a levegő. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet jelenleg 13-16 fok között alakul.  

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására jól halad, a repce virágzik, a búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár.

A kukorica és napraforgó csírázásához, korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok igen jók, a felszín közeli talajréteg azonban többfelé túlságosan száraz. A folytatásban érkező záporok és meleg idő kedvező lesz a már elvetett magok keléséhez és fejlődéséhez. Sok gyümölcsfa hazánk nagy részén már elvirágzott vagy a virágzás végén jár, míg a meggy és az alma sokfelé most virágzik, melyre a meleg időjárás kedvező.

Az elmúlt héten hulló csapadék miatt többször, sokfelé volt nedves a növények levélének felülete, főként kedden és pénteken alakult ki nagy területre kiterjedő tartós levélnedvesség, mely kedvező feltételeket teremtett a gombás megbetegedések terjedéséhez. Hosszabb párás időszakok is ezeken a napokon voltak jellemzőek, majd a hétvégén megszáradtak a levelek.

A növényzet állapota

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet, a szokásosnál jóval előrébb jár a tavaszi zöldülés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 70 és 90 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéktől jelentősen elmarad, a sokéves átlagot viszont kissé meghaladja.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon. Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. 

Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére.

A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a felső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, de a talajok őszi vetések által érintett rétege továbbra is őrzi nedvességtartalmát. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén 10-40 (délnyugaton 120) mm-rel az optimális mennyiség fölött alakul, a délkeleti országrészben van 30-40 mm elmaradás. A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

Erre lehet számítani

A következő napokban változékony, de meleg időre van kilátás, összességében 10-30 mm közötti csapadékra van kilátás, ismét nagy területi változékonyság mellett. A legtöbb helyen átnedvesedik a felső talajréteg, ami kedvez a nyári kapás növények korai fejlődésének, de főként az Alföld keleti felén lehetnek területek, ahol a talajok további nedvességvesztése lesz a jellemző. A hajnali hőmérséklet jellemzően 10 fok körül alakul majd, napközben pedig többnyire 20-25 fok közé melegszik a levegő, kedden várható ennél pár fokkal melegebb, csütörtökön és pénteken pedig a tartósabban borult nyugati tájakon ennél több fokkal hidegebb idő. 

Szombatra virradóan egy markáns hidegfront átvonulására van kilátás, amely mögött szárazabb, de hidegebb levegő árasztja el térségünket. Így a hétvégén jellemzően 20 fok alá esik vissza a hőmérséklet, vasárnap és hétfőn pedig talajmenti fagyok, a hidegre hajlamos északi völgyekben pedig két méteres magasságban is gyenge fagyok lehetnek.   

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik - írták.