Károk szempontjából a 2023-as évet megúszta a mezőgazdaság

A 2023-as év időjárása a mezőgazdaság számára kifejezetten kedvezően alakult, különösen a 2022-es aszályos évhez viszonyítva. A bejelentett káresemények száma 5759 volt, jóval alacsonyabb az elmúlt évekhez képest. Az állami Kárenyhítési Alap 13 033 millió forintos kerete elegendőnek bizonyult, hiszen csupán 2822 millió forintot kellett felhasználni kárenyhítő juttatásokra.

A károk szerkezete és lefedettség

A legtöbb bejelentés a tavaszi fagy miatt érkezett (1730 eset), amit a jégesőkár követett (1586 bejelentés). A tavaszi fagykárra 861,8 millió, a jégesőkárra 476 millió forintot fizettek ki. Aszálykárokra mindössze 920 esetben érkezett bejelentés, de ezek kompenzációja így is 792,5 millió forintot tett ki. A károk 47,5%-át szántóföldi növényekkel kapcsolatban fizették ki, míg 41,3%-ot ültetvényekre. A legnagyobb veszteségeket a mikrovállalkozások szenvedték el - írta elemzésében az AKI.

Biztosítások és támogatások alakulása

A mezőgazdasági biztosítások területén vegyes tendencia volt tapasztalható. Az I. pillérben a tagok száma 5,3%-kal nőtt, míg a II. pillérben, azaz a díjtámogatott biztosításokban csökkent a befizetett díjállomány (5,3%-kal). Az "A" típusú biztosítás maradt a legnépszerűbb, 15,2 milliárd forintos díjállománnyal. Bár az "A" biztosítás kárhányada a 2022-es 257,6%-ról 24%-ra esett vissza, a biztosítók támogatási visszaosztásra kényszerültek, mivel a források nem fedezték a teljes igényt.

Kiemelkedő időjárási események és JÉGER-rendszer

2023-ban az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) hatodik éve működött. Bár több szupercella vonult át az országon, a hagyományos zivatarok okozta károkat sikeresen mérsékelték. Az év során főként áprilisban, júliusban és augusztusban volt szükség a rendszer aktiválására. A krízisbiztosítási rendszer, amely nemcsak időjárási, hanem gazdasági és piaci kockázatok ellen is védelmet nyújt, tovább bővült: 2024-ig már 197 termelő csatlakozott hozzá.