Karikó Katalin szerint be kell mutatni az embereknek a tudomány eredményeit

Be kell mutatni a tudomány eredményeit az embereknek - jelentette ki Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Innovációs napján. A Nobel-díjas kutató előadásán azt mondta, "feladatunk tájékoztatni az embereket, lelkesíteni a fiatalokat, mert kutatónak lenni, újat létrehozni, segíteni másoknak nagyszerű".

Hosszú folyamat, ameddig az alapkutatás során elért felfedezésből termék, az mRNS esetében törzskönyvezett vakcina lesz – fejtette ki a professzor az MTI híre szerint. Hangsúlyozta, hogy a terméket pedig el kell fogadtatni a társadalommal, mivel az átlagember ismerete távol áll a tudományos közösségétől.

Szavai szerint azok, akik ismereteiket az immunológiáról a közösségi médiában szerezték, és álhíreket terjesztenek az mRNS-vakcináról, arról nem tudtak, hogy gyermekkorukban kaptak kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni, élő vírust tartalmazó védőoltást, amelyben ott volt az RNS. Egyszerű szavakkal kell elmagyarázni az embereknek, miről van szó – mondta.

A legfontosabb, hogy hinni kell önmagunkban, a hit azonban önmagában nem elég, sok tapasztalatot is kell szerezni, ehhez pedig el kell hagynunk a komfortzónánkat – közölte pályafutásáról számos személyes példát említve Karikó Katalin.

Az akadémiai és az ipari szektorban is kiemelkedően fontos a stressz kezelése. Azokra a területekre kell koncentrálni, melyeken képesek vagyunk változtatni - hangsúlyozta. A kutató úgy látja, az, aki mentálisan és fizikálisan készen áll, képes kimászni azokból a hullámvölgyekből, melyekbe kerül.

A biokémikus problémának látja, hogy amíg korábban a természet megértése volt a kutatás célja, ma már publikáció vált a legfontosabbá, amely elismertséget, pályázati támogatást és összességében előrejutást hoz.

"Ha van ötleted, valósítsd meg magad" – közölte Karikó Katalin. Ehhez partnerekre van szükség, a kutató ezért hangsúlyozta a személyes kapcsolatok és a bizalom fontosságát, példaként egykori doktorandusz társát, Ludwig Jánost említette, akivel bár az 1980-as éveket követően személyesen keveset találkoztak, de tartották a kapcsolatot és első közös, 1985-ös cikküket követő publikációjuk egyike volt annak a három közleménynek, amely a Nobel-díj indoklásában is szerepelt.

Kérdésre válaszolva arra biztatta a fiatalokat, próbálják ki magukat külföldön is, fontos a tapasztalatszerzés, az élmények begyűjtése az akadémiai szférában és az iparban is. Hasznosnak tartaná, ha a kutatók – például a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai – aktívabban bekapcsolódnának az oktatásba.

Az innovációs díjak

A rendezvényen átadták az SZTE innovációs díjait. Hallgatói kategóriában a szén-dioxid és glicerin egyidejű elektrokémiai átalakításával kapcsolatos munkájáért Szirmai Adriennt díjazták, szintén szén-dioxid redukcióval kapcsolatos kutatásaiért a leginnovatívabb PhD-munkáért járó elismerést Samu Angelika kapta.

Élő természettudomány kategóriában Hunyadi Attila gyógyszerész professzort és Ducza Esztert a természetes ekdiszteroid előállításával és alkalmazása kapcsolatos kutatásaiért díjazták, Sápi András az élettelen természettudomány kategóriában 3D-nyomtatóba való filamentek készítésének kidolgozásáért, Fodor Gergely egészségügyi kategóriában egyedileg tervezett légáramlásmérők tervezéséért kapott díjat.

Humán vagy társadalomtudományok területén “A platformgazdaság szerzői jogi kihívásai” című kutatásaiért Harkai István és Mezei Péter vehetett át elismerést, szervezeti innovációs kategóriában pedig Töreki Annamáriát díjazták egészségügyi dolgozók kiégésének elkerülése érdekében kidolgozott programjáért - írta az intézmény közleménye.