Kánikula és vízhiány – kemény nyárra készülhetünk Magyarországon

Az idei nyár jóval forróbb és aszályosabb lehet a megszokottnál: az MCC Klímapolitikai Intézet legújabb előrejelzése szerint az ország területén május és szeptember között 0,8–1,5 °C-kal emelkedhetnek a hőmérsékleti átlagok az 1991–2020-as klímaátlaghoz képest. Sőt, négy különböző éghajlati modell adatai alapján júniusban és augusztusban akár 2 °C-nál is többet mérhetünk az ilyenkor szokásosnál.

A Kárpát-medence jellegzetes „katlanklímája” – amelyben a határok közé zárt, forró légtömegek hosszú ideig megülnek – fokozottan érvényesül majd. A legintenzívebb melegedésre a Dél-Dunántúlon és az Alföldön számíthatunk, ahol a nappali csúcshőmérsékletek is átlag felett alakulnak.

Bár a csapadék mennyiségét vizsgáló szimulációk szerint idén sem térünk vissza a 2024‑es aszály drasztikus mértékéhez, a hidrológiai viszonyok már most is feszültek: a Duna vízgyűjtőjén kevesebb téli csapadék hullott, mint szokott, így a folyó rendszere tovább száradt. A modellfutások arra utalnak, hogy a tavaszi és nyári csapadék eloszlása egyenetlenebb lesz, ami helyenként tartós vízhiányt okozhat.

Nemcsak a természetes vizeink, de a háztartások és az ipar vízellátása is próbára teheti a szolgáltatókat: a hosszabb és gyakoribb hőhullámok miatt megnövekedhet a locsolóvíz‑ és a hűtővíz‑igény, a magasabb hőmérséklet pedig a klímaberendezések, szellőzőrendszerek energiafogyasztását is megdobhatja.

Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta, hogy előrejelzésüket bonyolult fizikai és matematikai modellekkel, mesterséges intelligencia bevonásával állítják össze. A több hétig tartó számítási folyamat során nemcsak a hőmérséklet és a csapadék mennyisége jelenik meg a prognózisban, hanem az aszály és a vízháztartás alakulása is.

Az adaptációs stratégiák között kiemelten fontos a fogyasztás optimalizálása és a meglévő energia- és vízforrások hatékonyabb kihasználása. A kutató hangsúlyozta, hogy bár a klímaváltozás hatásai elkerülhetetlenek, gyors és tudatos alkalmazkodással enyhíthetők a következmények.

Az MCC tanulmánya ugyanakkor biztatóan mutat rá: hazánk energiatermelő rendszere – ahol a nukleáris, fosszilis és megújuló források kiegyensúlyozott aránya stabil ellátást biztosít – képes megbirkózni a fokozódó hűtési igénnyel. A jelenlegi adatok szerint az ipari méretű naperőművek teljesítménye meghaladja a 4 400 MW‑ot, a háztartási napelemes rendszerek pedig további 2 800 MW‑nyi kapacitással járulnak hozzá a nyári terhelés kivédéséhez.

Összességében tehát egy olyan nyárra készülhetünk, amikor a fokozott hőstressz és a vízhiány egyaránt komoly kihívások elé állítja mind a mezőgazdaságot, mind a lakosságot és az ipart. A legfrissebb klímamodellek előrejelzései azt mutatják: a megelőző intézkedések és a tudatos felkészülés elengedhetetlen a fenntartható víz‑ és energiagazdálkodáshoz.