Kalászos agrotechnika - plusz költségek nélkül az eredményes gazdálkodásért 2.

Eredmények, tapasztalatok

Ígéretünkhöz híven a betakarítás után jelentkezünk az eredményekkel. Ebben az évben két helyszínen állítottunk be nagyparcellás agrotechnikai kísérletet, egészen eltérő talaj- és klimatikus körülmények között, Csárdaszálláson és Kaposváron. Mindkét helyszínen a legfontosabb az eltérő tőszámok vizsgálata volt. Emellett Kaposváron szerepet kapott a vetésidő és a vetésmélység is.

Hatalmas mennyiségű adat keletkezett, ezért első cikkünkben két fajta, a Basilio és a Frenetic eredményeit értékeljük. Először a Kapostáj Kft-nél beállított kísérlet adatait láthatják.

Az idei évben a víz, vagy annak hiánya szinte mindent meghatározott. Kaposváron 2021 szeptemberétől a betakarításig 527 mm csapadék hullott. Jelentős volt az őszi csapadék, ami részben a vetést is befolyásolta, a korai vetés (sajnos nem igazán korai) október 20-án történt, a késői (ez tényleg késői) november 20-án. Az elővetemény szója volt, Az alábbi két táblázat részben a vetés adatait, részben már a betakarításhoz kapcsolódó adatokat tartalmazza. Érdemes kicsit több időt szánni ezekre, különösen a tőszámokhoz tartozó vetőmag mennyiségekre, valamint a korai és késői vetéshez tartozó kalászszámokra.

A Basilio-nál a vetőmag norma 95 kg-ról indul és még ehhez is 550 db kalász tartozik négyzetméterenként.

A Frenetic fajtánál is 105 kg a legkisebb vetett mennyiség. Érdemes megnézni, hogy a késői vetésnél a kalászszám már 3,5 milliós vetésnél eléri az 550 db-ot. Valamint nagyon fontos a stabil HL, ez később a termésben is nagyon fontos szerepet játszik.

Áttérve a tényleges termésekre minden előzetes felvételezés valósnak bizonyult. A Basilio-nál a 9  tonnás termésszinten a kései vetés 1 t/ha terméskiesést eredményezett. A kései vetés 4,5 millió maggal 0,5 tonnával termett kevesebbet, mint a korai vetés 2,5 millió maggal. Tehát a termést elsősorban a vetésidő határozta meg. A vetésmélység nagyon érdekes eredményt hozott, de ehhez fontos adat, hogy vetéskor 80 mm csapadék hullott és nagyon nehéz volt jó magágyat készíteni. A talaj felső rétege rögös volt. 6 cm mélyen sokkal jobb minőségű magágyba kerültek a szemek. Ez a keléstől a betakarításig folyamatosan látszott. A 6 cm mélyre vetett állományok adták a legnagyobb termést ezek között a körülmények között. Ez is azt mutatja, hogy ezzel az egy technológiai elemmel 300 kg pluszt értünk el.

A Frenetic teljesen másképp viselkedett, a legnagyobb termést itt is a 6 cm mély vetéssel és a 4,5 milliós mag darabbal értük el, de a termésstabilitása egészen kiváló. A korai és késői vetés között 150 kg eltérés volt. A vetőmag norma alig módosította a terméseket. A Frenetic HL tömege is nagyon egyenletes. Így az elmúlt év adatait is figyelembe véve kijelenthetjük, hogy egy kiválóan alkalmazkodó fajtáról van szó, ahol a vetéssel megcsúsznának, ott is eredményesen használható.

A másik helyszínen, Csárdaszálláson egy kicsit minden más volt. A tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége 300 mm. Ezt egészítettük ki egyszer 30, egyszer pedig 20 mm öntözéssel, ezzel megteremtve a kimagasló terméseredmények elérését. Az öntözést akkor adtuk, amikor az állománynak a legnagyobb szüksége volt rá, ez meg is látszik. Az elővetemény paradicsom volt, a talaj tökéletes a tápanyag ellátás is ideálisra sikerült.

Mindezek eredményeként a termések elképesztően magasak lettek. A Basilio-nál a 2,5 milliós vetés és a 4,5 milliós vetés között a terméskülönbség mindössze 150 kg. A HL tömegek 85 kg körüli nagyon magas értéket mutatnak. A 12,5 tonnás termésszint kiemelkedő, de a Basilio koraiságából adódóan az öntözés ennél a fajtánál már egy kicsit későn jött.

A Frenetic még kiemelkedőbb eredményt produkált. Itt a 2,5 és a 4,5 vetőmagnorma között a terméstöbblet már 500 kg. A fajta későbbi, mint a Basilio, ez itt jól kamatozott. Külön figyelmet érdemel a 88 kg körüli HL, ami a kísérletben is kiemelkedő. Nagyon fontos megemlíteni, hogy ebben a kísérletben is nagyon magas 650-700 db/m2 kalászszámot rögzítettünk, de egy nagyon fontos különbség volt a kaposvári fajtasorhoz képest, hogy a kalászonkénti szemszám Kaposváron 32-35 volt, míg Csárdaszálláson 40-45, sőt esetenként akár 50 is. Mindez a nagyon magas HL-el eredményezte a 13 tonna körüli terméseket, még úgy is, hogy 180 mm-el kevesebb csapadékot kapott a terület.

A kísérletek elemzését folytatjuk, hamarosan újabb adatokkal jelentkezünk, melyek a www.isterrra-seeds.com weboldalon is megtalálhatók.

Virágné Pintér Gabriella - kereskedelmi vezető

(x)