Kajszi: már az ültetvény tervezésénél el kell kezdeni a fagyvédelmet

Az alany befolyásolja a nemes fajta generatív és vegetatív teljesítőképességét. Például a termőképességét, a termőre fordulását, a növekedési erélyét, a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát.

Az alany számos tulajdonsága (pl. a kórokozókkal és a kártevőkkel szembeni tolerancia vagy a talaj magas mésztartalmának tűrése) lehetővé teszi, hogy a nemes fajtát az igényeihez képest más körülmények közé telepíthessék.

A termelés magas kockázata miatt egyre égetőbb kérdés, hogy mely fajtákat mely alanyokon lehet sikeresen termeszteni – írja a Kertészet és Szőlészet című lap cikke nyomán a magyarmezogazdasag.hu.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomása (és jogelődei) a több mint hetvenéves fennállása alatt 17 kajszibarackfajtát juttatott el a sikeres állami elismerésig.

A kajszibarack (Prunus armeniaca) ökológiai adaptációs képessége rendkívül alacsony. Az eltelt évtizedekben megváltozott az alany- és fajtahasználat, a termelési rendszer. A klíma változékonysága újabb kihívások elé állítja a gyümölcsfákat mind ökológiai, mind növénykórtani szempontból.

A kajszi fenntartható termesztését nagyban veszélyeztetik a gyakori tavaszi fagyok.

Ez egyre jobban megnehezíti a gazdák életét, helyenként három-négy évből csak egyszer lehet teljes értékű termést betakarítani. Nagy kérdés, hogy az alanyok mennyire befolyásolják a kajszifajták fagytűrését.

Kedvezőtlen fekvésben

A kísérletet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Kutató Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézetének Ceglédi Kutatóállomásán telepített ültetvényekben végezték.

Az Alföld ezen része teljesen sík, helyenként 1-2 méteres szintkülönbséggel, a tengerszint fölötti magasság 96 méter. A terület nem optimális kajszi­termesztésre, a magyarországi kajsziül­tet­vények egyharmada mégis hasonló adottságú területeken helyezkedik el.

A kísérleti ültetvényt 2018 tavaszán telepítették 5 méteres sor- és 3 méteres tőtávolsággal. A sorközöket természetes gyep borítja. Évente két metszésben és azt követő lombtrágyázásban részesül az ültetvény.

A kutatások során általában vadkajszi alannyal dolgoznak: teljes mértékben összefér az összes nemes fajtával, erős növekedést és hosszú élettartamot biztosít. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került a Myroba­lan 29C, számos faiskola csak ezt használja kajsziszaporításra. Mostanában a Wavit is része a vizsgálatoknak, főleg a növekedés mérséklésének céljából. Az újratelepítéshez használatos alanyok, mint a Rootpac R és a Montclar szintén érdekesek lehetnek, főleg gyengébb talajokon.

Fajtánként és alanyonként 100-100 virágrügyet megvizsgálva ki tudják mutatni a megtermékenyítésre alkalmatlan virágok százalékos arányát.

Minden érték három ismétlés átlagából tevődik össze. Ezzel a módszerrel kiderül, mely alanyok vannak kedvező, illetve melyek hátrányos hatással az egyes fajták virágrügyeinek fagytűrésére.

Visszatérő fagyok után

2021 tavaszán a fővirágzás ideje március 24–30. közé esett a ceglédi ültetvényekben. Március első hete elég hideg volt, a fagyos hajnalok mínusz 4 és mínusz 7 °C-ot hoztak, de plusz 4 °C is előfordult.

A második hét még keményebb fagyokkal érkezett: mínusz 9 °C-ot mértek az ültetvényben a hét közepén, majd kissé melegedett a hét második felében, több nap is 4 °C volt a hőmérséklet.

A harmadik héten megint visszaesés következett, szintén mínusz 4 °C és mínusz 7 °C volt a legalacsonyabb mért érték. A hónap utolsó hete kevésbé volt zord, ennek ellenére több kisebb mértékű fagy is előfordult a virágzás ideje alatt.

2021-ben a fagykár 34% volt az összes minta átlagában, minden alanyfajtán kimutatható volt a virágrügyek fagykára. A legalacsonyabb károsodást a vadkajszi esetében mérték (24%) a 16 nemes fajta átlagában. Ez az egyetlen érték, ami a főátlagnál jobb volt.

A két vizsgált szilva fajú alanyon (a Waviton és a Fehér besztercein) 35-35% fagykárt szenvedtek a virágrügyek. A Myrobalan 29C 37%, a Montclar és a Rootpac R 38-38% károsodást jelentett a nemes fajták számára. Ezek voltak a legérzékenyebbek a tavaszi fagyokra.

A fagyokat a vizsgált évben a vad­kajszi viselte a legjobban, minden más alany számottevően rosszabb volt. A többi alany esetében az látható, hogy minél erősebb növekedési habitusú, annál nagyobb a fagykár mértéke. A leggyengébb növekedésű Wavit és Fehér besztercei alanyok keringése korán beindul tavasszal, ezért is következhetett be rajtuk 43 és 44%-kal nagyobb kár, mint a vadkajszi alanyon álló fákon. A Myrobalan 29C hasonló növekedési erélyű, mint a standard alanyfajtánk, mégis 51%-kal több károsodott rügyet tudtunk kimutatni ebben az esetben.

A Montclar (őszibarack) és a Rootpac R (mirobalán × mandula fajhibrid) alanyok valóban erős növekedésűek, a később fejlődött virágrügyeknek nincs elég idejük teljes mértékben beérni. Mindkét alanyfajtánál 55%-kal nagyobb fagykárt mértek, mint a vadkajszinál.

Telepítés előtt gondolni kell rá

Az ültetvényekben gyakran fellépő tavaszi fagyok okozta terméskiesés csökkentése rendkívül nagy terhet ró a termesztőkre, ezért mindent megtesznek a kockázatok csökkentése érdekében. A különböző technológiákra alapozott ültetvényfűtés (gyertya, légkeverés, direkt fűtés), a klasszikus füstölés, a növénykondicionáló szerek kijuttatása mellett előtérbe kerül a nemes kajszifajták fagytűrése is.

Egy jó fagytűrő fajtát könnyebb megvédeni a tavaszi fagyoktól, és ritkábban is kell, mint az érzékenyeket.

Ugyanez igaz az alanyfajtára is. Egy jól megválasztott alanyfajta csökkentheti a vállalt kockázatot, míg egy kedvezőtlen tulajdonságú növelheti a védekezésre fordított költségeket. Könnyebb megelőzni a bajt, mint orvosolni, ezért már az ültetvény tervezésénél el kell kezdeni a fagyvédelmet.