Jogszabályi változások várhatóak az osztatlan közös tulajdon rendszerében

Amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, úgy 2023. január 1-től lépnek hatályba a rendelkezések. Jelenleg 90 nap áll rendelkezésre a megosztási eljárásra, ez januártól 120 napra emelkedne a törvénymódosító javaslat szerint. Erre az eljárásra akkor van szükség az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során, mikor legalább két tulajdonostárs eléri a területi minimumot az ingatlanban. Jönnek a részletek.

A MAGOSZ írta meg, hogy amennyiben az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során, mikor legalább két tulajdonostárs eléri a területi minimumot az ingatlanban:

• földhivatali kérelemmel indul a megosztás folyamata,
• szükség van továbbá osztóprogramra is,
• továbbá a tulajdonostársak értesítése és az egyezség megkötése is bele kell, hogy férjen a 90 napos határidőbe.

Ez az idő hosszabbodik meg majd a törvényjavaslat elfogadása esetén 120 napra. Ezt a meghosszabbított határidőt már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni lehet majd.

Szigorodhatnak a bekebelezés feltételei 

Bekebelezésre jelenleg az a tulajdonostárs jogosult, aki

• az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel; vagy
• a tulajdonrészét örökléssel szerezte; vagy
• a tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.

Ebbe a 3 évbe azt az időtartamot is figyelembe lehet majd venni, amely alatt a jogelőd (tehát az a közeli hozzátartozó, akitől a tulajdonrészt szerezte) tulajdonos volt az ingatlanban.

Részletesebb infók az osztatlan közös jellemzőiről

Az osztatlan közös tulajdon egy olyan, sokszor nagyobb területű ingatlan vagy ingatlanrész (mind belterületi, beépíthető, mind külterületi ingatlan, illetve termőföld esetén is), aminek több tulajdonosa van – és aminek minden része a tulajdonosok között megoszlik, annak fejében, hogy mekkora a tulajdonosok tulajdoni hányada. A tulajdonosok eszmei hányaddal rendelkeznek – ez azt jelenti, hogy nem maga a vagyontárgy van feldarabolva, hanem a tárgy felett gyakorolt tulajdonjog oszlik többfelé. Kifejezetten gyakori tulajdonlási forma például ikerházak esetén, vagy nagyobb mezőgazdasági ingatlanoknál - írta a Pénzcentrum.

Az ilyen ingatlanok esetében minden egyes, tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos jogosult arra, hogy használja az ingatlant, de egyikük sem gyakorolhatja ezt a jogát a többi tulajdonos érdekeinek sérelmére – például nem kezdhet el valamelyik tulajdonos a többi engedélye nélkül építkezni a közös telekre.

A Földhivatal minden osztatlan közös tulajdon esetében pontosan számon tartja, hogy kik a tulajdonosok és hogy mekkora a tulajdoni hányaduk az adott helyrajzi számon – itt jön a képbe a kérdés, hogy a valóságban hogyan oszlik meg a hasznosulás a több tucat, ebből sok esetben apró tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos között. Minél több a tulajdonos, annál „homályosabb” az ingatlan kezelése és annál nehezebb keresztülvinni valamelyiküknek az akaratát az egész társaságon, ugyanis akármilyen munkálatról is legyen szó – például egy építkezés – minden tulajdonosnak hozzá kell járulnia ahhoz - fogalmaztak.