Jó irányba kell menni a válaszúton, mert csak így lehet nyereséges a magyar búzatermesztés

A világ idén a valaha volt legtöbb, 799 millió tonnás búzatermést várja, ezzel szemben hazánkban átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termést jósolnak a szakemberek. A magyar búzatermesztőknek az egyre erősebb versenytársakkal is meg kell küzdeniük – hangzott el a Debreceni Egyetemen rendezett XXXII. Búzatanácskozáson. A hazai és nemzetközi búzapiac helyzete mellett a szakmai rendezvény központi témái voltak még az új trendek, kutatási eredmények, a precíziós mezőgazdaság és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei is.

Az intézmény részletes beszámolóját szemléztük. A Debreceni Egyetem (DE) felelősséggel tartozik a hazai agrárium fejlődéséért, éppen ezért az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságban (AKIT), valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) szimbiózisban zajlanak a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó képzéseink, illetve kurzusaink. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően mindezt most már világszínvonalon tehetjük. A legmodernebb drónplatformokat, szenzorokat, hiperspektrális kamerákat és laboreszközöket szereztük be, továbbá kutatásainkba, munkánkban egyre nagyobb területen vonjuk be a mesterséges intelligenciát is. Ezekkel a lépésekkel hiszem, hogy még hatékonyabban segíthetjük a hallgatóinkat és a térség gazdálkodóit – mondta a tanácskozás megnyitóján Harsányi Endre.

A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese kiemelte: a hazánkban egyedülálló precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzés létrehozása és a Dél-Dakotai Egyetemmel közös kettős diploma is ebből a felelősségtudatból fakad. 

Az egyetemi oktatás része, hogy aktív kapcsolatot ápoljon az ágazattal, a piaci szereplőkkel, a gyakorló szakemberekkel, az egyetemi tudásátadás csakis így tud hitelessé válni. Ennek legjobb példája az immár 32. alkalommal megszervezett búzatanácskozás – hangsúlyozta bevezetőjében Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója. 

Két tényező, az erősödő versenytársak és a szélsőséges időjárás az, amely nagyban befolyásolaja a hazai búzapiac helyzetét. Oroszország évi 80 milliós, Ukrajna 23 milliós és Kazahsztán 19 milliós búzaexportja jelentős átrendeződést okozott az európai búzapiacon, a magyar búzakivitel legnagyobb célországában, az olasz piacon is egyre meghatározóbb. Európában a termés és az árukészletek nagyságában is csökkenés figyelhető meg. Hazánkban 944 ezer hektárra nőtt a búza vetési területe és egyelőre bízhatunk abban, hogy az idei termés minőségén nem rontott az időjárás – fejtette ki Lakatos Zoltán.

A Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a Hajdú-Bihar vármegyei területeken az elmúlt három évben az országos átlag feletti minőségű és mennyiségű búza termett. Az 51 ezer hektáron vetett kalászos az áprilisi mérések szerint 77 százalékban jó minőségű. Jelzésértékű azonban, hogy a vármegyében a napraforgó vetési területe meghaladta a búzáét.

Nagyon fontos pillanatban vagyunk

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az MTA DAB Agrártudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett szakmai fórumon Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság az utolsó pillanatban van, hogy termelékenysége megőrzése, illetve javítása érdekében a technológiai és technikai fejlődés útjára lépjen. A szakemberek tudása, illetve nyitottsága azonban továbbra is nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban a precíziós eszközök, valamint a mesterséges intelligencia térnyerését követően.

1984-ben hektáronkénti 5,42 tonna volt az átlagos búzatermés hazánkban. 2024-ben ez a szám 5,72 tonna/hektár volt. A hagyományos technológiák fejlesztéséről nem mondhatunk le a precíziós technológiák és az AI használata esetén sem. A legújabb generációs eszközök alkalmazása mellett azonban a megfelelő fajtaválasztás, a vetéstechnológia és a tápanyagutánpótlás meghatározó tényezői a terméshatékony mezőgazdaságnak – jelentette ki Pepó Péter.

Mosonmagyaróvárról érkezett dr. Nyéki-Tóth Anikó, a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense, aki szerint a precíziós mezőgazdaság egy fenntarthatóbb, ökológiailag jobban megtérülő szántóföldi növénytermesztési technológia, amelynek kimutatható jövedelmezőségi előnyei vannak.

A gazdálkodóknak – igazodva a kultúrnövény-szerkezethez, az ökológiai környezethez és a jövedelmezőséghez – kell megválasztaniuk a megfelelő technológiákat, amelyek a legoptimálisabban beilleszthetők a növénytermesztésbe. A gazdák tudtuk nélkül már ma is használják a mesterséges intelligenciát. Elsősorban a meteorológiai, illetve szántóföldi szenzorok vagy éppen a nagyerőgépek fedélzeti rendszere olyan plusz információkat szolgáltat számukra, amelyeket akár egy mobiltelefonos platformon is nyomon követhetnek – mutatott rá dr. Nyéki-Tóth Anikó.

Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense előadásában a precíziós eszközök – a talajvizsgálatok, a vetés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem területén történő – felhasználási lehetőségeiről beszélt. Kitért arra is, hogy a Debreceni Egyetem megkezdte a szabad forráskódú adatbázis állomások telepítését, amelyek a térség gazdái számára nyújtanak nagy mennyiségű információt. A rendszer szabadon és ingyenesen elérhető.

Az előadásokat követően gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.