Jelentősen bővülhet az agrárvállalkozások jövedelme a beruházási pályázatok pénzeivel

Nagy forráskeretű pályázatok jelentek meg Magyarországon az utóbbi hónapokban, amelyek valóban forrásigényes ágazatokat céloztak meg. Az állattartás, a kertészet és különösen az élelmiszeripar oldaláról óriási az érdeklődés a beruházások iránt. Öt éve nem volt ilyen élénk pályázó kedv. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág által szervezett pályázati helyzetértékelő és kitekintő sajtóeseményen sok fontos témáról beszéltek.

A Mezőhír kapcsolódó anyagát szemléztük. A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó, jelenlegi időszakában a maximális 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően rekordot jelentő, 1500 milliárd forintos fejlesztési forrás áll a magyar mezőgazdaság rendelkezésére. Az első, nagy horderejű kiírások a kertészet, az állattartás és az élelmiszeripar fejlesztési terveihez nyújtanak nagy segítséget. Az MBH Bank felmérése szerint a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek mintegy 70 százaléka tervez beruházást 2024-ben és/vagy 2025-ben. 

„A legnépszerűbb jogcímnek az állattartó telepek fejlesztése, a mezőgazdasági üzemek fejlesztése (terménytároló, szárító, vetőmagüzem építése) bizonyult, és várhatóan a jövőben is népszerű lesz a gépbeszerzési pályázat” – mondta Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás Zrt. vezérigazgatója, ahol a pályázati folyamat egészét képesek menedzselni az ezt igénylő ügyfeleknek.

A sajtóeseményen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt megerősítette: nagyon nagy pályázati aktivitást tapasztalnak, csak a feldolgozóipari pályázatokra (becenéven kis és nagy ÉLIP) mintegy 500 milliárd forintos támogatási igény futott be. Mivel egyéb ágazatok számára is nyílnak a források, az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy rögtön az első pályázati körben lefedik az igények a rendelkezésre álló 1500 milliárd forintot. Természetesen lesznek visszautasított pályázatok és olyan projektek is, amelyeket a nyertesek adnak vissza, így lesz lehetőség egy második körös pályáztatásra is a kisebb beruházók számára – mondta a politikus.

Az utolsó előtti pillanatban vagyunk

„Mindannyiunk érdeke, hogy ne csak kiváló mezőgazdasági alapanyagokat tudjunk termelni, hanem képesek legyünk ezeket hatékonyan feldolgozni, és magas hozzáadott értékű, élelmiszeripari termékként piacosítani” – fogalmazott Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. 

A bank oldaláról Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója több grafikon bemutatásával érzékeltette, mennyire fontos, hogy hazánkban is kialakuljanak azok az exportképes középvállalatok, amelyek az élelmiszeripar egy-egy speciális szegmensét fedik le. Ezek szerint az élelmiszeripari termelés fajlagos hatékonysága terén Bulgáriától és Romániától jobbak vagyunk, de a csehek és a lengyelek előttünk járnak. 

Az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása azért is fontos, mert ezek képesek egy hatékonyan működő integrációt kiépíteni a mezőgazdasági termelőkkel. Utóbbiak jövedelemének 50-60 százalékát sajnos még mindig az agrártámogatások adják. Ez komoly kockázatokat rejt a 2027 utáni időszakra - mondta a szakember.

Az 1500 milliárd forintos fejlesztési forráskeret révén 2000-2500 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások az agráriumban. A támogatási intenzitás ugyanis alapesetben 50%-os, emellé saját forrást és/vagy banki hitelt vonnak be a pályázók. 

Közülük 80% részben vagy egészben pénzintézetekre szorul, amikor támogatásból fejleszt, ezért nem mindegy, mekkora kamatteher mellett kötelezi el magát egy évtizedre. A kormányzat a magas kamatok idején döntött úgy, hogy a hitelterheket is csökkenteni kell. Aki beruházási pályázatot nyert, az kedvezményes, fix kamatozású beruházási hitelt is igényelhet a támogatói okirattal. Hazánkban a hitelgarancia költségét is minimálisra csökkentette a támogatás. Herczegh András, az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte: a hitelösszeg néhány tizedszázaléknyi részéért vállalnak kezességet az ügyfelekért a bankok felé.

Az ágazatok elemzése és helyzete

Azt az MBH Bank sajtóközleménye írta meg, hogy az öntözési pályázatok révén jelentősen diverzifikálható lenne a vetésforgó, ami lehetővé tenné a magasabb hozzáadott értékű zöldségek, másodvetések, vetőmagok termesztését. Magyarországon a mezőgazdaság legnagyobb kibocsátását adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 80 százalékát a gabonafélék és az ipari növények adják. A holland és az osztrák példát követve ennek csökkentése többek között azzal az előnnyel járna, hogy mérséklődnek a gabonafélék tőzsdei árvolatilitásával járó kockázatok. Az öntözés növelésével és az öntözött területeken a zöldségtermesztés bővítésével egy olyan, átlagosan 100 hektáros üzem, amely öntözés mellett háromról – búza, kukorica, napraforgó – hatra növeli a vetésforgót, és kiegészíti zöldségekkel, vetőmaggal, az ágazati szinten 80-100 milliárd forint többletbevételt, valamint nagyobb termésbiztonságot, továbbá stabilan 20-25 százalékkal magasabb eredményt jelentene.

20-30 milliárdos többletjövedelem a fenntarthatóbb állattenyésztés szolgálatában

Az állattenyésztés évente mintegy 180-200 milliárd forintos jövedelmet ér el, ez magában foglalja az állattenyésztés és -tartás mellett a tej- és a tojástermelést is. A brojlercsirke-ágazat számításai szerint az új állattartó istállók kilogrammonként hozzávetőleg 60 százalékkal nagyobb jövedelmet eredményezhetnek. Ez alapján, ha mintegy 10 százalékkal nő a kibocsátás a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének hatására, az 20-30 milliárd többletjövedelmet jelenthet az ágazatban. Ezen felül azonban erősödnek az integrációk, jobb, homogénebb árualap jön létre, és kevesebb termőföldet kell használni a takarmányozáshoz. Továbbá jelentősen jobb az energiahatékonyság, környezetbarátabb a termelés, és lényegesen kisebb az ökológiai lábnyom – mutattak rá a bank szakértői.

Magyarországon ma 3,5 millió tonna keveréktakarmányt gyártanak. Ehhez hozzávetőleg ugyanennyi gabonát és olajos magvat, összességében pedig 800 ezer–1 millió hektár szántóterületet használnak fel. A fejlesztések révén azonban csökkenhet az erre használt területet, amelyet aztán a takarmányozáson kívüli kultúrák termesztésére lehet fordítani, vagy nagyobb export-árualap keletkezik.

5-8 milliárd plusz az üvegházas fejlesztések révén, elérhető az önellátottság

A magyar zöldségtermesztésben a legkorábban megjelenő árucikkek a hajtatott termékek, amelyeket üvegházakban vagy fóliasátrakban, fóliaalagutakban állítanak elő. Magyarországon nagyságrendileg 3200 hektáron termesztenek hajtatott zöldségeket, ebből 240-250 hektár üvegház, 700 hektár fűtött blokkfólia. A megtermelt áru – elsősorban paprika, paradicsom, kígyóuborka, saláta- és káposztafélék –, összesített termésmennyisége 450-470 ezer tonna évente - írták.

Az elmúlt 7-8 évben 120-130 hektár új terület jött létre, ami 45-50 ezer tonna új árualapot jelent, amelynek értéke 25-27 milliárd forint. A beruházások révén várható növekedés hektáronként 200 millió forint plusz kibocsátást jelent, ami ágazati szinten 5-8 milliárd forint többletbevételre rúg. Ez jó hatékonyságot jelent, és a fejlesztések további előnyei közé tartozik a kontrollált termelési környezet, valamint az, hogy jól illeszkedik a zöldségfogyasztás növekedését mutató új fogyasztási trendekbe. A beruházások hatékony megvalósításával, ha nem is minden zöldségfélében, de átlagban 100 százalékra növekedhet az önellátottság a jelenlegi 78 százalékról, emellett növekedhet az exportra szánt árualap is - fogalmaztak.