Jelentős természetvédelmi fejlesztés indul a Kis-Balatonnál

A Kis-Balaton térségében, hazánk egyik kiemelkedő természeti örökségénél indul el egy 341 millió forint értékű természetvédelmi beruházás, amely több mint 1300 hektáron javítja az élőhelyek állapotát és hozzájárul a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez – jelentette be Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a zalakomári projektnyitón.

A fejlesztés a KEHOP Plusz program keretében valósul meg, a Natura 2000 hálózat részét képező, fokozottan védett Zalavári belvízöblözet központi területén. A beruházás célja, hogy biztosítsa az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának megbízhatóságát, ezzel hozzájárulva a különleges élőhelyek fennmaradásához.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a térség fenntartását jelenleg körülbelül 100 magyar bivaly legeltetésével végzi. A fejlesztés lehetővé teszi a gyepgazdálkodás minőségi és mennyiségi bővítését, erősítve a hagyományos, legeltetéses természetkezelési módszerek fenntartását.

Vízkormányzás és infrastruktúra fejlesztés

A beruházás egyik fő eleme a vízvisszatartás és vízszintszabályozás korszerűsítése. 2014-ben már létesítettek zsiliprendszert az Ingói-berek vízszabályozására, most azonban ezek közül kettőt átépítenek, kézi működtetésű zárószerkezettel, hogy a hirtelen érkező nagyvizek gyors levezetése biztonságosan megoldható legyen. A korábban elbontott szivattyútelep helyett két nagyteljesítményű új szivattyú beszerzését is tervezik, így bármilyen időjárási viszony esetén biztosítható lesz a megfelelő vízszint – mind a gazdálkodás, mind a természetvédelem szempontjából.

A vízkormányzás fejlesztése révén jelentősen javulhatnak a területen található mocsárrétek és kaszálórétek állapotai is. Emellett új infrastrukturális elemek – például karámok, villanypásztorok és géptárolók – kiépítése is megvalósul, így a bivalytartás és a területkezelés is hatékonyabbá válik. A zalavári telepen új állatok fogadására is alkalmas létesítmények épülnek, a géppark védelméről pedig modern tároló gondoskodik majd.

A magyar bivaly megmentésének története folytatódik

A beruházás nemcsak az élőhelyeket, hanem az ott élő magyar bivalyok – korábban Festetics-bivalyok néven is ismert fajta – életfeltételeit is javítja. Ezek az állatok az 1940-es évekig szabadon legeltek a térségben, ám a faj fennmaradása az 1990-es évekre kérdésessé vált. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben mentette meg a még meglévő állományt a vágóhídtól, és azóta is gondosan őrzi és tenyészti ezt a különleges genetikai örökséget.

Rácz András kiemelte: a bivalyok megmentésének történetében fontos szerepet játszott Süli Ferenc, a Balatoni Futár korábbi szerkesztője is, aki cikkeiben felhívta a figyelmet a fajta eltűnésének veszélyére. Részben neki is köszönhető, hogy ma még mindig találkozhatunk magyar bivalyokkal a Kis-Balaton térségében.

Forrás: AM