Jelentős erdősítés és szén-dioxid adó az agráriumban: Dánia erősít a környezetvédelemben

A dán kormány több olyan döntést is hozott, amivel ösztönöznék a fenntarthatóbb gazdálkodást. Új adókat vetnek ki az állattenyésztés kibocsátására, segítenek a gazdáknak a kevesebb nitrogént tartalmazó trágya használatában és visszaadják a természetnek a termőföldek 15 százalékát. Ez utóbbi döntéssel nagyjából az ország 10 százaléka visszaállhat természetes állapotába. Az erre ítélt termőföldeken vagy fákat ültetnek, vagy hagyják, hogy tőzeges területek alakuljanak ki rajtuk.

A Fast Company cikkére hivatkozva a Telex írta meg, hogy a dánok 2030-ra 70 százalékkal akarják csökkenteni az ország karbonlábnyomát, aminek egy jelentős része a mezőgazdaságból ered. Szakértők szerint már annyi fenntarthatóságot célzó intézkedést hoztak Dániában, hogy a mezőgazdaság lassan a kibocsátás 50-75 százalékáért lesz felelős, miközben a GDP-nek csak 1 százalékát teszi ki.

A cikk szerint az új intézkedések miatt a tej, tejtermékek és a hús ára valószínűleg megemelkedik majd, és lehet, hogy ha ezeket importálják, vagy ha tejalternatívákhoz szállíttatnak be alapanyagot (például szójababot Brazíliából), akkor valójában csak kiszervezik a karbonkibocsátást más országokba, ami hosszú távon nem megoldás. Mindenesetre egyelőre ez az egyik legambiciózusabb fenntarthatósági intézkedés - írták.

Azt már az ABC News anyagára hivatkozva az Országos Erdészeti Egyesület írta meg, hogy Dánia környezetvédelmi tervének célja, hogy a következő két évtizedben a mezőgazdasági területeinek 10 százalékát erdőkké és természetes élőhelyekké alakítsa át. Ennek keretében 1 milliárd fát ültetnek és csökkentik a műtrágya használatát is.

A cikk szerint Dánia Európa egyik erdőkben legszegényebb országa, területének alig 11 százalékát borítják erdőterületek. A mezőgazdasági területek aránya ugyanakkor - éppen a korábbi erdőirtások nyomán - 63 százalék.

A nagyszabású földátalakítás része egy átfogó stratégiának, amely a műtrágya használatának csökkentésére irányul, ami segít megvédeni a part menti vizeket és fjordokat a káros hatásoktól.

Óriási erdősítésbe kezdtek

A terv az átalakított területeken 1 milliárd fa ültetését tűzi ki célul.  Ez a hatalmas erdősítési erőfeszítés nem csak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben segít a szén-dioxid megkötésének növelésével, hanem előmozdítja a biodiverzitást, és új természetes területeket hoz létre a vadon élő állatok és a rekreáció számára.

Dánia ambiciózus "Vissza a természethez" terve számos kulcsfontosságú környezeti célt kíván elérni. Az elsődleges cél a műtrágya használatának 30 százalékos csökkentése 2030-ig. A műtrágya használatának csökkentése várhatóan jelentős pozitív hatással lesz a vízminőségre és a tengeri ökoszisztémákra.

Továbbá az egymilliárd fa ültetésével járó hatalmas erdőtelepítési erőfeszítés hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez, segítve Dániát a klímaváltozás mérséklésére vonatkozó célok elérésében. A terv célja továbbá a biodiverzitás növelése új természetes élőhelyek létrehozásával. 

Azáltal, hogy a mezőgazdasági területek 10 százalékát erdőkké és természetes területekké alakítják át, Dánia célja, hogy több teret biztosítson az őshonos növény- és állatvilág számára. Ez az kezdeményezés összhangban van az Európai Unió szélesebb körű céljaival a biodiverzitás megőrzése és a fenntartható földgazdálkodási gyakorlatok terén. Az átfogó megközelítés, amely ötvözi az erdőtelepítést, a földátalakítást és az állattenyésztési kibocsátás csökkentését, jól mutatja Dánia elkötelezettségét a több környezeti kihívás egyidejű kezelése iránt - írták.

Élen járnak a környezetvédelemben Dániában

Dánia úttörő szén-dioxid-adója az állattenyésztésre, amely 2030-ban kezdődik, világszinten elsőként foglalkozik a mezőgazdasági kibocsátásokkal. A gazdákat tonnánként 300 koronával (43 dollár) adóztatják meg a szarvasmarháik által kibocsátott szén-dioxid-egyenérték után, amely 2035-re 750 koronára (108 dollár) emelkedik. Azonban egy 60 százalékos jövedelemadó-kedvezmény csökkenti a tényleges adót kezdetben 120 koronára (17,30 dollár) tonnánként, amely 2035-re 300 koronára (43 dollár) emelkedik.

Az adó elsősorban a szarvasmarhák metánkibocsátását célozza meg, amelyek jelentős hozzájárulói az üvegházhatású gázoknak. Egy átlagos dán tejhasznú tehén évente körülbelül 5,6 tonna CO2-egyenértéket termel, ami becslések szerint évi 672 korona (96 dollár) adót jelent tehénenként. Ez az innovatív politika arra ösztönzi a gazdákat, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzanak és esetleg csökkentsék az állomány méretét, hozzájárulva Dánia céljához, hogy 2030-ra 70 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Dánia környezetvédelmi terve egy együttműködési stratégia révén kerül megvalósításra, amely különböző érdekelt feleket von be. A dán kormány hangsúlyozta a szoros együttműködés fontosságát a gazdákkal, környezetvédelmi szervezetekkel és helyi közösségekkel a nagyszabású kezdeményezés sikeres végrehajtása érdekében.

Az együttműködési megvalósítási stratégia kulcsfontosságú elemei a következők:

• Önkéntes részvétel: A gazdákat arra ösztönzik, hogy önkéntesen alakítsák át földjeiket, pénzügyi ösztönzőkkel támogatva az átmenetet.
• Fokozatos megközelítés: A terv fokozatosan, két évtized alatt kerül bevezetésre, lehetővé téve a kiigazításokat és finomításokat a folyamatos értékelések alapján.
• Köz- és magánszféra közötti partnerségek: Az állami ügynökségek, magánszektorbeli szereplők és non-profit szervezetek közötti együttműködés kulcsfontosságú lesz az ambiciózus faültetési cél eléréséhez.
• Közösségi részvétel: A helyi közösségek bevonásra kerülnek az erdősítési projektek tervezésébe és végrehajtásába, elősegítve a tulajdonosi érzést és biztosítva a hosszú távú fenntarthatóságot

Az együttműködési megközelítés célja, hogy egyensúlyt teremtsen a környezeti célok és a gazdák, valamint a vidéki közösségek gazdasági érdekei között, miközben előmozdítja a nyilvános támogatást és részvételt Dánia zöld átalakulásában - írta a cikk.