Jégkárcsökkentés és falugazdász támogatás is segíti a Hajdú-Bihar megyei gazdákat

Fontos nap 2022 május 20-a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) életében: ekkor tartják a kamarai választásokat. Ehhez kapcsolódóan Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke adott interjút. Hajdú-Bihar megye agráriumban betöltött szerepéről is beszélt, valamint szóba kerültek a kamara feladatai és a magyar mezőgazdaság előtt álló időszak legfontosabb célkitűzései. Egy tartalmas és szakmailag jelentős interjút szemléztünk.

A Haon oldalán Kiss Dóra írt interjút, amit Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke által mondottakból szerkesztett. Jó olvasást kívánunk a tartalmas anyaghoz!

Mi a tétje az idei kamarai választásnak? 

Ötévente van tisztújítás a kamaránál, a választásra jogosult kamarai tagok a megyei küldöttgyűlés tagjaira fognak szavazni, akik a következő időszakban képviselik megyénk több mint 30 ezer kamarai tagot számláló közösségét. 30 szavazókörzetet alakítottunk ki. Így az előző választáshoz képest 8 helyszínnel bővítettük a szavazóhelyek számát, ezzel is elősegítve, hogy minél többen élhessenek a szavazati jogukkal. Számítunk arra, hogy a gazdálkodók szavazatukkal elismerik az eredményeket, és megerősítik ezt az összefogást annak érdekében, hogy a NAK kellő súllyal tudja a továbbiakban is képviselni az ágazat érdekeit. A magas részvételi arány legitimmé, hitelessé teszi a voksolást. Másrészt a kamarai tagok így fejezik ki elégedettségüket az elért eredményekért, harmadrészt pedig erős felhatalmazást adnak a kamarai tisztségviselőknek. 

Milyen szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban a NAK? 

Az agrárgazdasági kamara fontos célkitűzése a vidéki Magyarország megerősítése, a vidék népességmegtartó erejének növelése, a termőföld hazai kézben tartása, az agrárium versenyképességének javítása. Nyilvánvaló, hogy az agrárium nem egyenlő a vidékkel, az agrárium fontos része a vidéknek. A kamarának egyfajta „híd szerepe” van a gazdálkodó tagok és a kormányzat között. A cél hazánk agrár­termelési potenciáljának nemzeti érdekeinkhez igazodó kihasználása. Igyekszünk a tagság számára értelmezhető, közvetlen hasznot nyújtó szolgáltatásokat biztosítani. A járvány alatt és a jelenlegi háborús helyzetben felerősödött az élelmiszer-önellátás igénye. Látjuk, hogy milyen sérülékenyek a hosszú ellátási láncok. 

Mindenki számára világossá vált, hogy Magyarország élelmezésbiztonsága és élelmiszer-önellátása stratégiai fontosságú, ezért a következő időszakban azon dolgozunk majd, hogy a boltok polcain túlnyomó többségben magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalkozások termékei legyenek.

Mely területeken tudja a kamara leginkább segíteni a gazdákat? 

Az egyik legjelentősebb kamarai szolgáltatás a falugazdász-hálózat. Alapvetően a kis és közepes gazdálkodókat szolgálják ki; 11 ezer egységes támogatási kérelmet nyújtanak be évente megyénkben a falugazdászok, ami a kérelmek 65-70 százaléka. Ez óriási segítség, hiszen ezen keresztül jutnak hozzá a gazdálkodók a támogatási forrásokhoz. A falugazdászok jelentős szerepet vállaltak a családi gazdaságokról szóló, 2021-ben hatályba lépett törvény kapcsán is. Csaknem 30 ezer ügyintézéssel segítették a megyében az új törvény által nyújtott lehetőségek kihasználását, amit a működési formák egyszerűsödése és az adókedvezmények biztosítanak. 

Kiemelkedően sok forrás érkezik a következő időszakban a magyar mezőgazdaságba. Ezen források okos felhasználásához hosszú távon is jó és átgondolt döntéseket kell hozni. Mostani jó döntéseinkkel 10, 20, 30 évre előre megalapozható családi gazdaságaink, a vállalkozásaink jövője. Ebben is segíteni fognak a falugazdászok, a szaktanácsadók, hiszen jól kell gazdálkodni ezzel a forrásbőséggel. 

A szélsőséges időjárási körülmények jelentős károkat okoznak a magyar gazdáknak. Az elmúlt ciklusban a kamara jégkármérséklő rendszert létesített. Ez beváltotta a hozzá fűzött reményeket? 

2021-ben is több 10 milliárd forintnyi értéket sikerült megvédenünk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, 4 éve működő országos rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. A jégesők okozta károk elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Ennek a módszernek köszönhetően a jégesőszemcsék mértékét jelentősen csökkenteni lehet. 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött a rendszer, megközelítőleg kétszer ekkora területen, összesen 72 ezer hektáron volt mezőgazdasági jégkár. A rendszer ráadásul előnyösen hathat a gazdálkodókat terhelő biztosítási díjak alakulására is, amennyiben a károk mértéke hosszú távon csökken. Ezáltal további források maradhatnak a gazdálkodóknál. Több olyan Hajdú-Bihar megyei település van, ahol egyáltalán nem fordult elő jégkár, amióta működik a rendszer. 

A védett madarak és az általuk okozott gazdasági károk mellett sem mehetünk el szó nélkül. 

A gazdálkodók érdekeit szolgálja a NAK és a MAGOSZ által kezdeményezett, nemrégiben hatályba lépett rendelet, amely egységesítette a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét. A módosítás révén megszűntek a területfüggő vadászati idények, az ország teljes területén október 1-től január 31-ig tart. Ez máris érezhetően segített azokban a térségekben, melyekben valóban sok kárt okoztak. Sajnos a varjúkárnál egyelőre nem tudunk kézzelfogható eredményeket elérni, de nem adjuk fel, visszük tovább az ügyet. 

Hajdú-Bihar megyének az agráriumban betöltött jelentősége tagadhatatlan. Vannak még tartalékok, kiaknázatlan lehetőségek? 

Megyénk erős agrármegye, az ország agrárkibocsátásának kicsivel több mint 10 százalékát adja. Növénytermesztésben és állattenyésztésben is meghatározó szerepe van, emellett egyre növekszik az erdőgazdálkodás jelentősége is. Hajdú-Bihar a legnagyobb állattenyésztő megye. Szinte valamennyi állatfaj tekintetében az élen járunk, szántóföldi növénytermesztésben gabonafélék vannak a termőterület több mint felén, jelentős a búza-, a kukorica- és a napraforgótermesztésünk is. Mindemellett szántóföldi zöldségtermesztésben, a zöldborsó és a csemegekukorica termesztésében európai szinten is kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak megyénk. Az ezekre épülő feldolgozóipar pedig szintén jelentős súllyal bír. Kuriózum a hajdúsági torma, hiszen Léta­vértes térségében termelik meg az ország tormaszükségletének túlnyomó részét. Igyekszünk minden elérhető eszközzel a falugazdász-hálózaton keresztül is segíteni a tormatermesztők munkáját a térségben. A megye állattenyésztői viszont jelenleg nagyon nehéz helyzetben vannak. Megsegítésük érdekében egyértelműen kormányzati összefogásra, erős kamarai érdekképviseletre van szükség, a különböző állategészségügyi problémák, a munkaerőhiány, a magas takarmány- és energiaár okozta problémák megoldása érdekében. 

Milyen eszközökkel próbálják megszólítani a Hajdú-Bihar megyei gazdaközösséget? Milyen lehetőségeik és programjaik vannak? 

Hajdú-Bihar megyében felvállaltuk azt, hogy idén már harmadik alkalommal rendezzük meg az Öko-Expót. Itt is igyekszünk mindenkit megszólítani. Szántóföldi bemutatókkal, kiállításokkal, szakmai fórumokkal, konferenciákkal, s természetesen a nagyközönséget, a fiatalokat, az iskolákat is bevonjuk ebbe a munkába. Pályaorientációs programokkal támogatjuk a fiatalok ágazatba bevonását, segítjük a generációváltást, megváltozott jogszabályi környezet is segíti a fiatalok ágazatba történő integrációját, s fontos kamarai feladat az ő motivációjuk elősegítése is. Társadalmi felelősségvállalás szempontjából is, a Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódó vetőmaggyűjtésben is élen jár a megye, amiért hálás köszönet illeti az abban részt vevőket, büszke vagyok a hajdú-bihari gazdákra. 

Melyek a legfontosabb célok és a teendők a következő időszakban? 

Az öntözésfejlesztésben sajnos ebben a ciklusban nem tudtunk annyit előrelépni, amennyit szerettünk volna. A megyénkben is jelentős igény mutatkozik az öntözésre, viszont azt látjuk, hogy érdemben nem nőtt az öntözött területek nagysága. Vannak bürokratikus akadályok, melyeknél ugyan léptünk előre, de az áttörés még várat magára. Jelentős vidékfejlesztési források állnak a gazdálkodók rendelkezésére, de ezek sincsenek megfelelően kihasználva azért, mert a főművi fejlesztések egyelőre elmaradtak. Ígéretek vannak, néhány munka már elindult, a Keleti-főcsatorna teljes kotrása is meg fog történni az elkövetkezendő években. Ám az igazi áttörés eléréséhez nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű forrásra lenne szükség az ágazatban. Paradigmaváltásra van szükség, igenis ki kell mondani, hogy a vízvisszatartáshoz víztározókat kell építeni, mert lassan nem az a tét, hogy a jövedelmezőséget javítsuk, hanem az, hogy egyáltalán beszélhessünk termésről és jövedelemről. 

Technológiai váltás zajlik, a helyspecifikus technológiák terjednek, a források is meglesznek, azonban újfajta ismeretekre is szükségük lesz a gazdálkodóknak. Ezen ismeretek eljuttatásában hangsúlyos szerep jut a kamara és az egyetem együttműködésének. 

Az energiaválság óriási kockázatot jelenthet az ágazat számára. Nagyon sok bizonytalanság jellemzi a szektort, de stratégiai jelentősége szemmel láthatóan megerősödött. Biztos vagyok abban, hogy közös, előremutató gondolkodással, egymásra partnerként, szövetségesként tekintve valamennyi kérdésre meg fogjuk találni a megfelelő válaszokat.