Járvány, túlkínálat, exportstop: válság felé sodródik a hazai hús- és tejágazat

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) magyarországi megjelenése alapjaiban rengette meg a hús- és tejtermékpálya működését. A járvány közvetlen hatásai négy nagy állattartó telepet érintettek, de a gazdasági és kereskedelmi következmények országos szinten jelentkeznek. Az exportpiacok lezárása, a feldolgozók raktárainak telítődése és a fertőtlenítési intézkedések járulékos költségei már most komoly pénzügyi nyomást gyakorolnak az érintettekre.

Eladhatatlan készletek és drága tárolás

A fertőzésveszély miatt a nem fertőzött, de megfigyelési zónába eső telepekről is csak korlátozottan lehet terméket értékesíteni, exportálni pedig egyáltalán nem. Ez a tej- és húsfeldolgozókra is hatással van: a megtermelt áruk felhalmozódnak a raktárakban, miközben a tárolás folyamatos hűtést, logisztikát és ellenőrzést igényel – mindez jelentős többletköltséggel jár - olvastuk a G7 elemzésében.

Kritikus helyzet alakult ki a tejpiacon. Magyarország napi szinten körülbelül 40 kamionnyi nyerstejet exportál, főként Romániába, Bulgáriába és a Balkánra. A járvány miatti kereskedelmi szigorítások következtében ezek a szállítmányok nem jutnak el a célállomásukra. A hazai feldolgozók próbálják ugyan felvásárolni a teljes készletet, de ez csak ideiglenes megoldás: a pasztőrözés és porítás bérmunkába adása csak időnyerés, nem végleges megoldás.

Biológiai veszély és védekezés

A ragadós száj- és körömfájás különösen gyorsan terjedő vírusos betegség, amely elsősorban kérődzőket (marha, juh, kecske) és sertéseket fertőz. A vírus reprodukciós rátája (R0) a szarvasmarhák esetében 2–6 közötti, míg a sertéseknél akár a 30–40-et is elérheti. Ez a kórokozó tehát rendkívül fertőző, a járványügyi példatárban is "tankönyvi esettanulmányként" tartják számon.

Bár a mortalitás felnőtt állatoknál alacsony (1–5%), a fertőzés komoly szenvedéssel jár, szövődmények és maradandó elváltozások (pl. pataproblémák, tejhozam-csökkenés) léphetnek fel. A fiatal állatok esetében a halálozási arány elérheti a 20 százalékot is. A vírus különösen ellenálló: fagyasztott húsban, tejporban és trágyában is hónapokig fertőzőképes marad.

A járvány terjedésének megelőzése érdekében szükség van a fertőzött állományok felszámolására. Jelenleg négy telepen (Kisbajcs, Levél, Darnózseli, Dunakiliti) hajtottak végre teljes állatleölést, összesen közel 7 000 egyedet érintve. Emellett 969 további telepen történtek járványügyi ellenőrzések, laborvizsgálatokkal alátámasztva.

Gazdasági hatások és a kártalanítás kérdése

Bár a kormány hangsúlyozza, hogy a fertőzött állományokat teljes mértékben kártalanítják, kérdés, hogy ez kiterjed-e a járulékos piaci veszteségekre is. Ezek közé tartoznak például a raktározás költségei, az elmaradt exportbevételek, a fokozott higiéniai előírások teljesítése, valamint a humán munkaerő túlóradíjai és a termelés akadozása. A piaci szereplők egyelőre nem kaptak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy ezek a kiadások kompenzálva lesznek-e.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a kiskereskedelmi láncok – a nemrég bevezetett árrésstopp hatására – nyomást gyakorolnak a beszállítókra, további árcsökkentéseket követelve. Ez a járvány miatti költségnövekedéssel együtt kettős prés alá helyezi a termelőket és feldolgozókat.

Exportlehetőségek nélkül nem fenntartható a termelés

A jelenlegi helyzetben az ellátási lánc alsó és felső szintjei is komoly veszélyben vannak. A tenyésztők nem tudnak újraállítani, mert a kivitel korlátozott, a feldolgozók viszont kénytelenek visszavenni a termelést – így a mezőgazdasági termelés egyik alappillére, a tej- és hússzektor hosszabb távon működésképtelenné válhat. Az exportblokád hatására kialakulhatna belső túlkínálat, de ezt sem lehet könnyen piacra vinni, mivel a fogyasztók egy része – attól tartva, hogy fertőzött termékkel találkozik – visszafoghatja vásárlásait.

Az RSZKF-járvány eddigi hatásai is jól mutatják: még egy izolált állategészségügyi krízis is képes megbénítani egy teljes élelmiszeripari láncot. A tej- és húságazatban működő gazdaságok ma nemcsak a járványügyi biztonságért küzdenek, hanem a túlélésért is. A gyors és átfogó intézkedések most nemcsak egészségügyi, hanem nemzetgazdasági jelentőséggel is bírnak.