Ivóvíz-savanyítás és fertőtlenítés – a brojlertermelés új fejezete a szalmonella elleni harcban

A brojlertelepek hatékony tisztítása és fertőtlenítése a termelési ciklus végén kulcsfontosságú lépés a fertőzési nyomás csökkentésében, valamint az élelmiszer-eredetű zoonózisok és az endémiás állatbetegségek megelőzésében. 

A vízkezelés – például az ivóvíz savanyítása szerves savakkal – szintén hozzájárulhat a szalmonella horizontális terjedésének csökkentéséhez brojlercsirkék esetében.

A jelen tanulmány azt vizsgálta, hogy a nevelő- és tenyészállományokat tartó telepeken végzett tisztítás, fertőtlenítés, valamint a vízhigiénia milyen hatással van a szalmonella előfordulására és koncentrációjára egy kereskedelmi brojlertermelő rendszerben – ideértve a nevelő- és tenyészépületet, iiletve a vágóhidat is.

Anyag és módszer

Két, egyenként 18 000 madárból álló nevelőállomány került elhelyezésre két kereskedelmi nevelőépületben: az egyik kontrollként, a másik kezelt csoportként. A telepeken lábvédőn keresztül vett mintákat 4, 8, 12 és 20 hetes korban gyűjtöttek. A 22. héten a madarakat áthelyezték két tenyésztelepre, ahol szintén egy kontroll és egy kezelt csoportot alakítottak ki.

A tenyésztelepeken a 30., 34., 38. és 42. héten lábvédős, padlón húzott, alom- és környezeti (rács, ülőrúd, tojásszalag és tojásraktár) mintákat gyűjtöttek.

A kísérlet során 28 000-28 000 csibe származott a kontroll és a kezelt tenyészállományból, amelyeket 49 napon keresztül neveltek két brojlertelepen – egyik a kontroll, a másik a kezelt csoportként.

A vizsgálatot az Egyesült Államok délkeleti részén működő ipari baromfitelepen végezték. A különböző termelési szinteken lévő kontroll és kezelt csoportok eltérő felületi és vízhigiéniai kezeléseket kaptak.

A vágóhídon 15-15 darab, a kontroll és a kezelt brojlerállományból származó csirke testfelületéről vett öblítőmintákat vizsgáltak.

A nevelőtelepekről származó minták szalmonella-kvantifikációját mini, 4 csöves valószínűszám-módszerrel (mMPN) végezték. A módszer kimutatási határértékei: 2,69 log MPN/lábvédőminta, 2,09 log MPN/padlón húzott minta, illetve 1,39 log MPN/g alomminta.

A tenyésztelepekről és a vágóhídról származó minták szalmonella-jelenlétét a gyártó előírásai alapján a Hygiena™ BAX System Q7 rendszerrel vizsgálták.

Eredmények: nevelési és tenyészfázis

A nevelési fázis során mind a kontroll (2,87-ről 1,58 log MPN/lábvédő minta), mind a kezelt csoportnál (2,83 log MPN/lábvédőmintáról negatívvá) csökkent a szalmonella-szint 4 és 20 hetes kor között.

A tenyésztelepek környezetében (lábvédős, padlón húzott és alomminták) a szalmonella jelenléte szignifikánsan magasabb volt (p≤0,05) a kontroll házban (79,2%) a 30–42 hetes időszakban, mint a kezelt házban (lábvédős minta: 4,2%; padlón húzott: 0%; alom: 4,2%).

Ezen kívül a lábvédős minták alapján a rácsokon is magasabb volt a szalmonella előfordulása a kontroll tenyészházban (54,2%; p≤0,05), mint a kezeltben (0%).

Eredmények: vágóhíd

A hűtés előtti szakaszban a kontrollcsoportból származó csirkék esetében 100%-os szalmonella-pozitivitást mutattak ki (p≤0,05), míg a kezelt csoportnál ez az arány 33% volt (p≤0,05).

Következtetések

A telepek tisztítása és fertőtlenítése, valamint az ivóvíz megfelelő kezelése pozitív hatással van a szalmonella elleni védekezésre. A nevelési fázis során alkalmazott higiéniai program már 12 hetes kort követően minimalizálta a baktérium koncentrációját, a további mintavételek pedig negatív eredményeket hoztak.

A termelési fázisban a nevelés során elért eredmények és a tenyészházakban alkalmazott intézkedések kombinációja szintén kedvező hatással volt: mindössze 1 minta volt pozitív a 24-ből.

A vágóhídon statisztikailag is igazolható mértékben csökkent a szalmonella előfordulása a kezelt állományból származó csirkék esetében, ami azt jelzi, hogy a korábbi fázisokban végrehajtott intézkedések kumulatív hatása érvényesül a hizlalási szakasz végére is.

A baromfitermelés során a szalmonella jelenléte elleni védekezés holisztikus megközelítést igényel, amelyben a felületi és vízhigiénia kulcsfontosságú: segít biztosítani, hogy az állatok mentes környezetbe kerüljenek, ezáltal a többi stratégia is hatékonyabban érvényesülhet.

(Forrás: poultryworld.net)