Informatika szolgálja a gazdákat Partiumban is

A gazdákat nem az informatika érdekli, hanem az, hogy az informatikát a gazdaságában mire lehet használni – mondta Romániában, Csanáloson, a Digitális Agrárakadémia előadása legelején Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető igazgatója. Kiderült, hogy a talajelemzéstől a trágyakezelésig, az állatok mobiltelefonos súlybecsléséig nagyon-nagyon sok mindenre. Elhangzott, hogy szükség van a precíziós mezőgazdaságra, a modern technológiák alkalmazására, mivel ezek az új eljárások költséghatékonyabbá, kényelmesebbé és környezetkímélőbbé is tehetik a termelést.

A Maszol.ro portál számolt be róla, hogy Szatmár megyébe érkezett a mezőgazdaságban zajló informatikai forradalmat bemutató Digitális Agrárium előadás-sorozat. A Partiumi Falugazdász Hálózat meghívására érkezett gazdálkodókat, agrárvállalkozókat ezúttal Kövesdi József, a technológiákat fejlesztő Okosfarm ügyvezető igazgatója tájékoztatta azokról a digitális megoldásokról, amik segítségével alkalmazottaikat, a határban dolgozó gépeiket kontrollálhatják, ellenőrizhetik, vagy épp a talajról, a termény állapotáról, a telep berendezéseiről, haszonállataikról kaphatnak azonnali információkat a termelők.

A köszöntők összefoglalója

A Digitális Agrárakadémia csanálosi rendezvényén köszöntőt mondott Magyar Lóránd, parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora, Schupler Tibor, Csanálos polgármestere, valamint Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője is.

Magyar Lóránd örömét fejezte ki, hogy a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével együttműködésben a Partiumban is vendégül láthatták a gazdákat az agrárium digitalizációjáról és a hozzá kapcsolódó új technológiákról tájékoztató előadás-sorozatot. „Meg szeretném köszönni a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, hogy Székelyföld után a Partiumba is megérkezett a Digitális Agrárakadémia. Előbb Érmihályfalván, majd pedig Csanáloson hallhattak értékes előadásokat a gazdák. A mai változó világban már minden a digitalizációról szól. Épp ezért fontos, hogy a gazdákat a területen zajló újdonságokról tájékoztassuk. Hogy tudják, lássák, felismerjék mik az új lehetőségek. Szükség van a precíziós mezőgazdaságra, a modern technológiák alkalmazására, mivel ezek az új eljárások költséghatékonyabbá, kényelmesebbé és környezetkímélőbbé is tehetik a mezőgazdaságot. Őszintén hiszem, hogy ez az az út, amit követni kell” – szögezte le Magyar Lóránd.

Digitalizáció és új hozzáállás

„Gyermekeinknek teljesen természetes a laptop, a tablet, az okos telefonok használata. Ha valamit nem értünk, ne szégyelljünk technikai útmutatást kérni tőlük. A digitális technológiák mezőgazdasági használatára nagy hangsúlyt helyez a román mezőgazdasági minisztérium az új támogatásokról és pályázati lehetőségekről rendelkező új vidékfejlesztési stratégiában. Ne féljünk használni az új technológiákat, mert nekünk is ezen az úton kell járnunk ahhoz, hogy a kis- és közepes családi gazdaságok országszerte, így a Partiumban is megmaradjanak. A digitalizáció is egy eszköz arra, hogy a partiumi kisgazdaságok, családi farmok lépést tartsanak az új technológiákat aktívan használó gigafarmokkal” – hangsúlyozta Magyar Lóránd.

Arról pedig, hogy milyen lehetőségeket kínál az informatika az agrárium különböző szakterületein, arról az OkosFarm termékeket fejlesztő Senit Kft. ügyvezető igazgatója, Kövesdi József alkotott képet a csanálosi Digitális Agrárakadémián résztvevő gazdáknak. Konkrét példákon keresztül mutatta be a speciális mezőgazdasági informatika alapú megoldásokat: legyen szó bár a farm dolgozóinak ellenőrzéséről, munkahatékonyságának javításáról, a farm traktorainak és munkagépeinek monitorizálásáról, követéséről, a farmon használt gépészet, berendezések okosításáról, távvezérléséről, állapotellenőrzéséről, vagy akár a tehenészetekben, sertéstelepeken tartott haszonállatok jólétének, teljesítményének méréséről.

Ugyanide tartozik a kertekről, a gyümölcsösökről adatot szolgáltató időjárás-állomás, ami a levegő és a talaj hőmérsékletéről, a nedvességi adatokról és a napos órák számáról is tájékoztatja a gazdát. Vagy épp a digitális talajvizsgáló eszköz: a mobiltelefon méretű talajszkenner készülék azonnal információkat szolgáltat a talaj összetételéről, tápanyagtartalmáról. A mérés eredményeit természetesen mobiltelefonjára vagy számítógépére is azonnal megkapja a gazda.

Az állattartóknak hasznos agrárdigitalizációs újítás a súlybecslő-program, ami lényegében a mobiltelefonra telepíthető vizuális képalkotó rendszer. A gazda az állattól 5 méterre megállva telefonjával 95 százalékos biztonsággal meghatározhatja a kiválasztott haszonállat súlyát.

Drónok, kamerák, tejtermelés

Kövesdi József a mezőgazdasági drónok két fajtájáról beszélt. A kamerákkal szerelt, megfigyelésre használt képalkotó drónok hozamtérkép készítésére képesek, de a nagyobb táblák nedvességtartalmáról, vetésegyenetlenségéről is értékes információkat szolgáltatnak. A másik csoportba a munkavégző drónok tartoznak, amiket leginkább permetezésre használnak a termelők.

Az előadó – esettanulmányi jelleggel – cégük konkrét magvalósításait is bemutatta. Egy tejtermelő tehenészetben a trágyakezelést oldották meg okosan: minden medencében mérik a töltöttségi szintet, a keverők, a szállítószalagok állapotát és áramfelvételét. Nem csak a már bekövetkezett problémákról tájékoztatja az üzemeltetőt, hanem – az áramfelvétel változásán keresztül – a lehetséges leállásokról, küszöbön álló meghibásodásokról is előre jelez. A tejfeldolgozóknak, nagy tejtermelő gazdaságoknak automatizált pasztörizálási felügyeletet biztosítanak - írták.

Az új technológiákkal az istállók felügyelete, automatizált működtetése is megoldható. Kövesdi József példaként a brojler csirkék nevelésére szakosodott telepet említett, ahol a komplex felügyeleti rendszer felel a hőingadozás kiküszöböléséért. Tehenészetben szenzoros istállófelügyelet, más esetben környezeti adatmérés volt a feladat, például olyan sertéstelepen, ahol a gondozóknak több mint 6 ezer egyedre kell figyelniük. Ügyfeleik közül említett egy biogáz üzemet is, aminek felügyeletét, az üzem indítását és leállítását is távolabbról, arról a szarvasmarhatelepről végzik, ahonnan az alapanyag érkezik.

Napelemek, informatika és szarvasmarha bemutató

A napelemes kamerarendszerek széles körben elterjedtek a mezőgazdaságban, hiszen a napelemet nem csupán megfigyelésre, a kamerák és a világítótestek táplálására, hanem ezzel együtt villanypásztorok, vadkárelhárító rendszerek működtetésére is használják a gazdák. A szakember bemutatta a feldolgozó üzemekben, élelmiszerraktárakban használt informatikai megoldásokat is, legyen szó akár hűtőház felügyeletről, gépészetek távvezérléséről, éjszakai takarmányszállításról, vagy akár a kár megelőzést, kárminimalizálást célzó korai hibaészlelésről. Kövesdi József előadása után farmlátogatásra invitálták a résztvevőket a partiumi falugazdászok.

A csanálosi Schontal Innovative Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarha farmját, valamint a szövetkezet Európai Uniós pályázatból megvalósított vágóhídját és húsfeldolgozóját tekinthették meg az érdeklődők. A csanálosi határban 200 hektár legelőt bérelő szövetkezet nagyságrendileg 250 fős limousin állományt nevel, aminek húsát a szövetkezet 100 ezer eurós támogatásból felszerelt vágóhídján keresztül dolgozzák fel és értékesítik. A telepen Czier Attila, a Schontal Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke vezette körbe a látogatókat, majd pedig – asztalhoz ülve – a szövetkezet helyi, sváb receptek alapján készített hústermékeit kóstolhatták meg a résztvevők.