Idő előtt kiürül az agrárkassza?

Az európai gazdák termelésének önköltsége jelentősen megnőtt, részben, mivel az orosz-ukrán háború káros hatásait még most sem sikerült minden területen mérsékelni. Ráadásul az elmúlt egy évben nem született megoldás az Európai Unió műtrágyafüggőségének csökkentésére. A gazdák ugyan némi árcsökkenésre és kompenzációra is számíthatnak, ám a Közös Agrárpolitika (KAP) - valószínűleg - más beavatkozást már nem tesz lehetővé.

Az elmúlt egy évben az Európai Unió nem talált megoldást a műtrágya árának leszorítására. A tavaszi földmunkák közeledtével ismét napirenden van ez a téma, mivel műtrágya nélkül a szántóföldi növények hozama akár a felére is visszaeshet, ami globális élelmezési katasztrófához vezetne.

Magyarországon a műtrágya ára tavaly 158 százalékkal nőtt, de egész Európa hasonló ármozgással volt kénytelen szembesülni, ami a földgáz árának emelkedésére, illetve az EU Belarusz és Oroszország ellen bevezetett szankcióira vezethető vissza - írta meg a napi.hu.

Az energiaválság miatt óriási költségnövekedéssel kellett szembenézniük a műtrágyagyártóknak, mivel a gyártás legfőbb alapanyaga a földgáz. Tavaly az év első felében sok európai gyár csökkentette a termelést vagy leállt, mint például a magyar Nitrogénművek is, így kezelve a teljesítőképességüket meghaladó alapanyagár-emelkedést.

Európa már az árválság előtt sem volt önellátó műtrágyából, az import a háborút megelőzően Oroszországól és Beloruszból érkezett, ám az elrendelt kezdeti szankcióknak része lett a műtrágya EU-ba történő behozatalának a tilalma is, később pedig a Közösség kiszélesítette ezeket a műtrágya-előállításhoz szükséges egyéb fontos alapanyagokra is.

A tavasz közeledtével ismét égető kérdéssé vált, hogyan lehetne kielégíteni a műtrágya iránti keresletet az EU-ban. Egyes EU-politikusok szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki olyan hosszútávú stratégiát, ami csökkenti az EU műtrágyafüggőségét. A Közös Agrárpolitika válságkeretét egyébként már megnyitotta a bizottság, amelyből a gazdálkodók megnövekedett költségei ellensúlyozhatók nemzeti támogatások formájában. Ám ezt sokan bíráltak, mert a kritikusok szerint nem elegendő a válságkeret az összes probléma kezelésére és nem jó válasz a tagállamokra hagyni a műtrágyahiány kezelését.

Egyes jobboldali képviselők rövid távon további pénzügyi támogatást várnak az EU-tól, míg a baloldaliak és zöldek inkább hosszú távú stratégiát akarnak, amivel visszafogható a műtrágya használata, így azt importkitettség, valamint javulhat a termesztésbe vont földterületek háromnegyedének a minősége.

Ellenben Brüsszel már kijelentette, nem tud több támogatást adni a gazdálkodóknak, ám javasolta, hogy a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetési időszakban jelentősen emeljék meg a KAP keretét. A Közös Agrárpolitika, vagyis az agrártámogatási rendszer az uniós költségvetés egyharmadát teszi ki. A keret ugyanakkor elinflálódott, és az extraköltségek is jelentősen megemelkedtek a háború és az alapanyagárak emelkedése miatt.