Húsmarhatartás: a természet védelme mellett egészséges élelmiszert előállítani!

Mi lesz a magyar húsmarhatenyésztéssel? Hogyan hat az állattartókra az új KAP? Mit eredményez az antibiotikum-használat szigorítása? Hogyan legeltessünk télen? Ezekről mind szó esett a hagyományos Húsmarha Szeminárium idei első állomásán, amelyet Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke nyitott meg. Kiemelte: az új KAP-ra érdemes figyelni, mert olyan pénzekhez juthatnak a gazdák, amelyek járnak. És nem ajándékok.

Évek óta a Mozsi Major szervezi a húsmarhatenyésztők hagyományos szakmai szemináriumát. Az augusztusi helyszín Sellye lesz, a vendéglátó pedig ismét Mozsgai József – a februári helyszínt a Mezőfalvai Zrt. biztosította.

Olyan pénz, ami nem jutalom, hanem jár a gazdának, ha…

Zászlós Tibor házigazdaként köszöntőjében kiemelte, hogy az új közös agrárpolitika (KAP) feltételrendszere nagyon megváltozik. Nagyon sok tényező és lehetőség eltér a korábbi gyakorlattól.

„Érdemes tehát a Húsmarha Szeminárium előadásait értő figyelemmel kísérni, mert az előadások tartalma mögött pénz van. Olyan pénz, ami nem jutalom, hanem jár a gazdának akkor, ha betartja az uniós és hazai jogszabályokat, amelynek eredményeként a természet védelme mellett egészséges élelmiszert állít elő. Ezért fontos minden állattenyésztő számára felvenni a kapcsolatot például a falugazdászokkal, akik értő módon tudnak segítséget adni a pénzek lehívásában” – hangsúlyozta a MÁSZ elnöke.

Az antibiotikumok használatának új előírásai

A szeminárium első előadása találóan a „Sárkány ellen sárkányfű!” címet kapta, hiszen az antibiotikumok használatának új előírásairól szólt. Dr. Gyulay Gyula gyakorló állatorvos, maga is húsmarhatartó ismertette az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának tudományos háttérét és az ennek alapján kialakított új antibiotikum-felhasználási szabályrendszert. A szigorítások az emberi gyógyítás hatékonyságát hívatottak szolgálni, ezért sok korábbi gyakorlat tilos és büntetendő cselekmény lett.

A legnagyobb mértékben a „nagy antibiotikum-fogyasztó” baromfi- és a sertéstartókat érintik a változások, de a húsmarhatenyésztők is érintettek. Például alapvetés, hogy a tenyészetekben egyáltalán nem lehet antibiotikumokat tárolni. Minden ilyen készítmény csak receptre írható fel, melynek 5 nap az érvényességi ideje.

Még fontosabb a tenyésztő és az állatorvos jó együttműködése

A felhasználás szigorítása plusz adminisztrációt és ellenőrzéseket, valamint a szabálysértőkkel szembeni komoly szankciókat tartalmaz. Így még fontosabbá vált a tenyésztő és az állatorvos jó együttműködése.

Az előadáshoz kapcsolódó hozzászólásokban és kérdésekben jegyezték meg a résztvevők, hogy nagyon fontos és hasznos az antibiotikum-felhasználás ilyen mértékű szabályozása Európában, de a harmadik országból beérkező, például dél-amerikai termékek esetén is meg kellene követelni ugyanezeket a szabályokat.

Téli legeltetés

A szeminárium előadásainak egyikében a szervezők mindig igyekeznek úgynevezett „jó gyakorlatokat” is bemutatni. A mostani programban Berend Ferenc a téli legeltetés lehetőségét ismertette szántóföldi takarónövényeken. Előadásában bemutatta saját, 60 egyedből álló angustenyészetét, ahol amerikai gyakorlatot bevezetve, „no till” rendszerben saját szántóföldjein a téli időszakban szakaszoltatva legelteti állatait.

A jelenlegi jogszabályi, támogatási környezet nem tudja kezelni – több más esethez hasonlóan – ezt a „kettős hasznosítási” formát sem.

Azonban az enyhe telek adta lehetőséget és a takarónövények takarmányértékét érdemes kihasználni – különösen egy olyan nyár után, mint amilyen a tavalyi volt, hogy a takarmányárakat ne is említsük. A homoki zab, rozs, lóbab, tillage radish (meliorációs retek), olajretek és facélia keverékéből álló saját takarónövény az elmúlt évek tapasztalatai alapján eredményesnek bizonyult.

A pozitív hatás nemcsak abban érezhető, hogy csökken a húsmarháknak vásárolt téli takarmány felhasználása, hanem a szántóföldek jobb növénytermesztési eredményeiben is. Természetesen, mint minden „újító” megoldás, ez is sok kérdést és kétkedést vet föl, de látható volt a közlemúltban is sok olyan mezőgazdasági „furcsaság”, amely a változó környezeti hatások között bebizonyította eredményességét.

Változnak a változékony szabályok

Detre Miklós, a Magyar Államkincstár (MÁK) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese előadásában az új KAP változásait és kialakulóban lévő feltételrendszerét ismertette. A Dr. Dákay Ildikóval, a MÁK Állatlétszámhoz Kötött Támogatások Osztályának vezetőjével közösen tartott előadásában elhangzott, hogy a végleges jogszabályi környezet most van kialakulóban.

Így azok pontos, végleges formája még nem ismert, de a szemináriumon elhangzott, hogy a korábban tervezett szakaszolt legeltetés során előírni szándékozott maximum 12 napos legeltetési idő valószínűleg nem kerül végül bele a végleges rendeletbe. Elhangzott, hogy a hatóság ellenőrzési munkáját 3-4 éven belül, fokozatosan bevezetve a Sentinel nevű műholdas rendszer és a geofotográfia fogja segíteni.

Több esetben megszűnik a kettős adatszolgáltatás

A kifizető ügynökség adatbázisa összekötetésben lesz az ENAR rendszerével, így több esetben megszűnik a kettős adatszolgáltatás.

Elhangzott az is, hogy az Államkincstár a jövőben csak elektronikus úton, a MobilGazda alkalmazás használatával fog kommunikálni a kérelmeket benyújtókkal, és a rendszer fogja segíteni az ellenőrzési eljárásokat is. Érdemes lesz tehát minden gazdának beszerezni GPS rendszerrel és jó minőségű kamerával felszerelt okostelefont vagy táblagépet és a MobilGazda alkalmazást azokon használni.

A szeminárium célja az is, hogy az előadásokat követően szakmai beszélgetés induljon el. Az Államkincstár képviselői számos kérdést és hozzászólást kaptak a pásztoroltatás, az ENAR-rendszer (Az ENAR-t a Nébih üzemelteti) és az Agrárökológiai Programban (AÖP) választhatóan előírt alternáló kasza kapcsán. A MÁK munkatársai nyitottak voltak arra, hogy a gyakorlati javaslatokat és észrevételeket továbbítsák a jogalkotónak.

Legeltetés

A rendezvény záró dupla előadása a legelők és a legeltetés gyepgazdálkodási szempontból történő vizsgálatát mutatta be. Dr. Tasi Julianna és Dr. Bajnok Márta előadásukban a legeltetési formákat hasonlították össze. Gyakorlati példákon keresztül szemléltették a szakaszolási módszereket, a legelőszakaszok kialakítását.

Érdekes gyakorlati számítási példát mutatott Tasi Julianna: egy 50 hektáros nyugati fekvésű, száraz területen, 70%-os növényborítás mellett a húsmarha-eltartó képesség kiszámítását és a szakaszok kialakításának lehetőségeit.

A példában szereplő területen változtatás nélkül eltartható 600 kg-os marhák és borjaik száma: 30 egyed. A professzorasszony azonban felhívta a figyelmet, hogy felülvetéssel 100%-os borítást elérve, nitrogén műtrágya megfelelő használata és 3 évenkénti szervestrágyázás mellett, ugyanezen a területen akár 80 marha is gazdaságosan legeltethető. Ezzel is jól példázta azt, hogy menyire fontos a legelők gondozása, az azokon történő tudatos gyepgazdálkodás. A szemináriumon részt vevők munkájukhoz segítségképpen megkapták a kutatók által készített, képletezett Excel-táblázatot, amely nagy segítséget nyújt a saját területek eltartóképességének számításában és a szakaszolt legeltetés megtervezésében.

A nagy érdeklődés és a kérdések jellege alapján a szervezők a következő, augusztusi húsmarha-szeminárium témájaként az addigra már vélhetően véglegessé váló támogatási rendszer feltételeit és a legelők minőségének javítását célzó technikák bemutatását jelölték meg.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)