Hormonális hulladék a sertéstakarmányban - mindenért a műanyag a hibás

A sertések takarmányában hatalmas mennyiségű mikroműanyag található. Ezek olyan vegyületeket szabadítanak fel, amelyek a sertések szervezetében hormonként viselkednek, komolyan befolyásolva ezzel egészségüket és termékenységüket. Ezek a vegyületek az emberekre is veszélyt jelentenek.

Káros mikroműanyag, amely mindenhol jelen van

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítanak az élelmiszerek és az ivóvíz mikroműanyag-szennyezésére. Ezek a szabad szemmel láthatatlan műanyag-hulladékok darabjai, amelyek tömegesen kerülnek a környezetbe. Mikroműanyagot már szinte az emberi test összes szervében találtak. A mikroműanyag ártalmassága nagyrészt abból fakad, hogy számos káros vegyületet tartalmaz – a leghíresebb ezek közül a biszfenol A és származékai.

A biszfenol A kémiai felépítése és hatása nagyon hasonlít a női hormonra, azaz az ösztradiolra. Amikor bejut az emberek és állatok szervezetébe, utánozza ennek a hormonnak a hatását. Ezáltal megzavarhatja a hormonháztartást, a nemi szervek és az agy fejlődését, valamint a termékenységet. A globális biszfenol A termelést évente 4,7 millió tonnára becsülik - írta meg a cenyrolnicze.pl.

Ez az egyik legelterjedtebb környezeti szennyező anyag is. Kutatások kimutatták, hogy az európaiak vérében és vizeletében is kimutatható. Sőt, még a terhes nők magzatvízében is megtalálták. A biszfenol és más hormonhatású szennyeződések emberre gyakorolt hatását még csak most kezdik megérteni.

Az emberek egészségének védelme érdekében a biszfenol A használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagok és gyártási folyamatok során különböző szabályozó szervek világszerte kezdik korlátozni​​. Továbbra is kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a biszfenol A és más műanyagból származó vegyületeknek a haszonállatok is ki vannak téve.

Honnan származik a mikroműanyag az állati takarmányban?

A kereskedelmi takarmányok jelentős mennyiségben tartalmazhatnak mikroműanyagot. Nemrégiben kiderült, hogy például a Smithfield Food vállalat a sertéstakarmány keverékek gyártásához szupermarketekből származó pékáruk hulladékait használja, amelyeket műanyag csomagolásban szállítanak. Ezeket a csomagolásokat az élelmiszerekkel együtt őrlik meg. A nagyobb műanyagrészeket speciális porszívókkal eltávolítják, de a szabad szemmel nem látható mikroműanyagok tömegesen kerülnek a takarmányba. Erről bővebben itt olvashat: Óriási mennyiségű műanyag kerül legálisan a takarmányba. 

Ezen kívül az állati takarmányokat gyakran polietilén (PE) és polipropilén (PP) anyagokba csomagolják, amelyek biszfenolokat tartalmazhatnak. Kutatások kimutatták, hogy a biszfenol migrálhat a fóliás csomagolásokból az élelmiszerekbe vagy a takarmányba. Már az is ismert, hogy ezek az anyagok a takarmányokból átjutnak az állatok szervezetébe. Csehországban végzett kutatások során biszfenolokat találtak kocák vizeletében. Hatalmas mennyiségben kimutatták ezeket az anyagokat sertéseknél és szarvasmarháknál Kínában is.

A biszfenolok, mint hormonháztartást zavaró vegyületek, jelentős hatással lehetnek a haszonállatok, köztük a sertések egészségére és termékenységére. A biszfenollal szennyezett takarmányok hormonális változásokat okozhatnak, amelyek befolyásolják a sertések reprodukciós teljesítményét. Ezen kívül a biszfenol-expozíció számos egyéb egészségügyi problémát is okozhat, például anyagcserezavarokat, szív- és érrendszeri betegségeket és bélproblémákat, amelyek negatív hatással lehetnek az állatok termelékenységére és jólétére​​.

Nem csak a biszfenol: más káros vegyületek a műanyagból

A biszfenol csak egy a hormonhatású káros vegyületek közül (angolul endocrine-disrupting compounds), amely az állati takarmányokban található. Például Kínában végzett kutatások kimutatták, hogy a kereskedelmi sertéstakarmányokban nagy mennyiségben találhatók két tipikus mikroműanyag, azaz polietilén-tereftalát (PET) és polikarbonát (PC), valamint hét ftalát (PAE).

Ezek a vegyületek hormonhatásúak, és negatív hatással lehetnek a sertések egészségére, beleértve a termékenységüket is. A ftalátok ismert hormonháztartást zavaró anyagok, amelyek reprodukciós problémákat okozhatnak, mint például a csökkent spermakvalitás, a cikluszavarok és a malacok veleszületett rendellenességei. Ezen kívül állatkísérletek kimutatták, hogy a ftalátok expozíciója máj-, vese- és immunrendszeri károsodást okozhat.

Az állatoktól az emberig: biszfenol a sertéshúsban

A takarmányból származó biszfenolok és más vegyületek az állati eredetű élelmiszerek, mint például a hús, a tej vagy a tojás fogyasztásával juthatnak be az emberi szervezetbe. Egy lengyel kutatók által végzett vizsgálatban ellenőrizték, hogy a sertések által elfogyasztott biszfenol átjuthat-e a húsukba.

A kísérletben részt vevő sertéseket standard körülmények között nevelték, és biszfenol-mentes vagy két különböző dózisú biszfenolt tartalmazó takarmányt kaptak: 0,05 mg/kg testtömeg/nap vagy 0,5 mg/kg testtömeg/nap. A kísérlet végén a sertéseket levágták, és húsuk mintáit azonnal megvizsgálták. Minden állat húsában jelentős mennyiségű biszfenolt találtak. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a sertéshús az emberi étrendben a biszfenol forrása lehet, és a húsban található biszfenol a takarmányban található anyag hosszú távú expozíciójának eredménye​​.

Jelenleg sajnos kevés lehetőségünk van arra, hogy megvédjük állatainkat a biszfenol és más műanyag-szennyeződések expozíciójától. Szükség van olyan szabályozásokra, amelyek jobban szabályozzák a takarmányok gyártási folyamatát és csomagolását, valamint rendszeres ellenőrzéseket végeznek a mikroműanyag jelenlétének kimutatására.