Hogyan juttassam ki a nitrogénműtrágyát és melyik műtrágyát válasszam?
Legkésőbb januárban meg kell tervezni az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázását, hiszen közeleg az az időszak, amikor a búza és a repce ismét fejlődésnek indul, és akkor bizony nem szabad késlekedni. Oda kell adni neki azt a mennyiségű nitrogént, amit a növény a tervezett hozamhoz fel fog használni. Hogy ez mennyi? Növényfajtól függően más és más (1. táblázat).
1. táblázat: Fajlagos nitrogénigények [kg/t hozam]
Azonban az okos gazda nemcsak arról gondoskodik, hogy legyen elegendő nitrogén a talajban a növény számára, hanem arról is, hogy azt megfelelő időben kapja meg a növény, és lehetőleg egyéb tápelemeket is ki lehessen juttatni a nitrogénnel egy menetben, valamint a megfelelő formában adja oda azt, a lehető legkisebb veszteség árán, a legolcsóbban. Az időzítéssel, bár nagyon fontos kérdés, most csak elnagyoltan foglalkozunk. A növények szeretik, ha folyamatos a nitrogéntáplálás. Éppen ezért nem szabad nekik egy adagban odaadni az összes szükséges nitrogént, mert nem fogják tudni hasznosítani azt: kimosódás, elpárolgás révén nő az elvesztegetett hatóanyag-mennyiség. Éppen ezért az általánosan elfogadott szakmai vélemény az, hogy a tavaszi nitrogénfejtrágya-adagot két, esetleg három dózisban célszerű kijuttatni.
De mikor?
Az első adagot, mely a teljes tavaszi dózis fele-kétharmada, a vegetáció megindulása előtt közvetlenül, hogy amikor az állomány robbanásszerűen fejlődni kezd, már ott legyen a szükséges mennyiségű hatóanyag a talajban. Ez az időszak a bokrosodás vége–szárba indulás eleje. A második adagot a szárba indulás közepén, az esetleges harmadik adagot pedig még a virágzás előtt.
Ezen a ponton felvetődik a kérdés, hogy melyik nitrogénműtrágyát válasszuk?
Mivel a növények nemcsak nitrogént, de jelentős mennyiségű ként, magnéziumot és kalciumot is felvesznek ebben az időszakban, célszerű olyan műtrágyát választani, amely ezekből a tápelemekből is tartalmaz jelentősebb mennyiséget. A nitrogénigényhez hasonlóan a búza és a repce kalcium-, magnézium- és kénigénye is eltérő (2. táblázat).
2. táblázat: Az adott hozamok kalcium-, magnézium- és kénigénye [kg]
Természetesen, a fenti táblázatban szereplő mennyiségeket csak részben kell pótolni, mivel teljes hiányuk (felvételük teljes gátlása) csak igen ritkán fordul elő. Mivel a kén kimosódása, pontosabban a gyökérzóna alá mosódása az őszi-téli félévben lehullott nagyobb mennyiségű csapadék hatására könnyen bekövetkezik (főleg homok, homokos vályog fizikai féleségű talajokon), pótlásáról már tavasszal gondoskodni kell. Ha a talaj alapvetően nem kénhiányos, vagy a kénhiány nem jelentős, akkor egy kisebb mennyiségű kénpótlás szükséges, hiszen a gyökérzet hosszanti növekedésével a növény utoléri a korábban mélyebbre mosódott mennyiséget. Azaz, csak egy átmeneti időszak kénigényét kell fedeznünk. Ez viszont nagyon fontos. Erre a célra javasolható a Pétisó+S, mely 24% nitrogént, 9% kalciumot (CaO) és 12% ként (SO3) tartalmaz. Granulált, nagy szemcseszilárdságú termék, kiváló szórásképpel, könnyű hozzá beállítani a műtrágyaszórót. A nitrogénnel egy menetben kalciumot és ként is pótol. Kalcium- és kéntartalma természetes, jól hasznosuló forrásból származik. A kénpótlásnak a jelentőségét az adja, hogy kén nélkül nincs vagy csak igen csekély a nitrogénbeépülés. Átlagosan minden 10–15 kg nitrogén felvételéhez, beépüléséhez szükséges 1 kg kén felvétele. Ellenkező esetben a terményben alacsony lesz a fehérjetartalom (és így a sikér is), az olajtartalma, rosszabb lesz a szárszilárdság, gyengül az ellenálló képesség. Vagyis csökken a hozam, romlik a minőség, ami egyértelműen alacsonyabb jövedelmet eredményez.
Amennyiben a kén pótlása nem indokolt, vagy máshogy, pl. lombtrágyával kívánjuk megoldani, a nitrogén, kalcium és magnézium egyidejű pótlására a Pétisó és a GreenMax az ideális. A Pétisót speciálisan a hazai viszonyokra fejlesztették ki. A 27% nitrogénen kívül 7% kalciumot (CaO) és 5% magnéziumot (MgO) is tartalmaz, jól hasznosuló karbonátok formájában. A Pétisóba dolomit formájában belekerülő kalcium és magnézium lehetővé teszi, hogy a nitrogén-műtrágyázást a talaj savanyítása nélkül végezzük el. Vagyis nem degradáljuk a talaj szerkezetét, nem rontjuk tovább vízgazdálkodását és a többi tápelem felvehetőségét. Használata azonban nemcsak savanyú kémhatású talajokon indokolt, hiszen a kalcium és a magnézium a növények számára nélkülözhetetlen makrotápelem. Szórásképe kiváló. A nagyon finomra őrölt dolomit (átlagosan <40 µm) a gyors és jó hasznosulás záloga. A granulált változatot használva a szinte tökéletes gömb formájának köszönhetően egyszerű beállítani a műtrágyaszórót, az tartja a beállított dózist, nagyobb távolságra is kijuttatható, hosszabb távon biztosít nitrogént a növénynek. A prillezett változat vízben könnyebben oldódik, hasznosulásához kevesebb bemosó csapadék szükséges, apróbb szemű, még egyenletesebb szórásképpel, és akár megkésett fejtrágyázásra is kiválóan alkalmas. A GreenMax egy granulált, 15,9% nitrogén- 16,1% kalcium- (CaO) és 11,6% magnézium- (MgO) tartalommal készült műtrágya, melyben a nagy mennyiségű és nagyon finomra őrölt dolomit jó és gyors hasznosulást tesz lehetővé. A kalcium- és magnéziumpótlással egyrészt emelhető a savanyú talajok kémhatása, ami a tápanyagok (pl. foszfor) jobb hasznosulását eredményezi, másrészt javítható a növények kalcium- és magnéziumellátása.
A hatékonyság szempontjából fontos tudni, hogy a nitrogénműtrágyák közül a karbamidnak a legrosszabb és a legkiszámíthatatlanabb a hasznosulása, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt. A belőle ammónia formájában elillanó hatóanyag még átlagos körülmények között is kb. 14–20% N, ami a legkevésbé hatékony és a legdrágább nitrogénműtrágyává teszi. Emellett talajsavanyító hatásának ellensúlyozásához 100 kg-onként kb. 80 kg meszet is ki kellene juttatni. Ráadásul nem pótol sem kalciumot, sem magnéziumot, amely tápelemek már az ország nagy részén termést korlátozó tényezővé váltak.
(x)
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
A kukorica mikrobiológiai készítményeinek szerepe
2025.02.19.A mikrobiológiai készítmények élő gombákat vagy baktériumokat, illetve zöldalgákat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak a talajegészségre és termesztett növényeinkre. Megvédik őket a gombakórokozóktól, feltárják a tápanyagokat, elősegítik a kultúrnövény fejlődését és ellenállóvá teszik a stresszhatásokkal szemben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AGRO.bio termékei milyen szerepet játszanak a bőven termő és egészséges, toxinmentes kukorica előállításában.
Tudományos érdekességek a baktériumkészítményekről
2025.02.18.A baktériumkészítményekben is találhatók helper (segítő) baktériumok, melyek a stresszkezelésben játszanak szerepet. Például, szárazság esetén képesek más baktériumtörzsek kolóniái köré nyálkaburkot, vagyis biofilmet képezni, megóvva a baktériumokat a kiszáradástól.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMagro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 172 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés