Hogy lehet ennyire rossz az, ami ennyire szép? A rózsabogár ad egyfajta választ

Ahogy a tavasz előrehalad, egyre több kertben tűnik fel az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata), amely napsütésben szinte ékszerként ragyog a virágokon. A bogár teste másfél–két centiméter hosszú, metálfényű zöldes vagy vörösréz árnyalatokban játszik, és hátán egy apró, háromszög alakú mintázat emlékeztet egy szuperhős gyémántmotívumára.

Csillogó repülés és különleges szárnyfedők

Repülés közben a bogár csillogó szárnyfedői simán a testhez simulnak, csak egy keskeny résen buknak elő a finom, hártyás szárnyak. Bár a felépítése látszólag nem ideális, mégis könnyedén és elegánsan száll.

Kertészeti kártételek a virágokon

Bár elsőre barátságosnak tűnik, az aranyos rózsabogár komoly kárt okozhat a virágos növényeken. Az imágók leginkább május–júniusban jelennek meg, és a nektár begyűjtése közben megrágják a rózsák, bodzák, loncok és más évelők sziromleveleit, amivel gyakran jelentős lombkárosodást okoznak.

Kétarcú lárvák: hasznos talajlakók

Az aranyos rózsabogár pajor‑lárvája C alakban görbült, krémszínű, és a komposzt- illetve humuszrétegben él. Míg a cserebogárlárvák a gyökerek rágásával károsítják a növényeket, az aranyos rózsabogár pajorjai bomló szerves anyagot fogyasztanak, ezáltal elősegítik a talaj termékenységét.

Egyszerű kézi védekezés

A kertészek számára a legpraktikusabb módszer az imágók elleni küzdelemben a kézi gyűjtés. Reggel, amíg a bogarak még hűvösben alig mozdulnak, egyszerűen lerázhatjuk vagy lepattinthatjuk őket a virágokról, így kíméletesen csökkenthetjük a populációt.

Biológiai támogatás az egyensúlyért

A vegyszeres permetezést érdemes elkerülni, mert a virágokon számos hasznos beporzó él. Madárodúkkal, sünbarát bokrokkal és rovarhotel-lel vonzhatjuk a természetes ellenségeket (sünök, madarak, futrinkák), akik fogyasztják az imágókat és lárváikat.

Kettős szerep: kár és haszon

Végső soron az aranyos rózsabogár kettős szerepű lakója kertünknek. Kifejlett formájában kárt okoz a virágokon, miközben pajorjai a talajt gyarapítják. Ha rendszeres kézi gyűjtéssel és biológiai védekezéssel óvjuk dísznövényeinket, egyensúlyban tarthatjuk kertünk ökoszisztémáját.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)