Hiába kecsegtet milliós bevétellel, nem igazán mer bárki is belevágni a termesztésébe

A sáfrány az egyik legértékesebb fűszer a világon, kilója akár több millió forintot is érhet. Ennek ellenére a mindennapi konyhai felhasználás során csak néhány szálra van szükség belőle, így háztartási szinten a magas ár kevésbé érzékelhető. A fűszer azonban nemcsak a gasztronómiában kap szerepet, hanem a szépségiparban és a gyógyászatban is alkalmazzák.

A sáfrány felhasználása és hatásai

A sáfrány nem csupán fűszerként ismert, hanem különböző kozmetikai termékek és gyógyszeripari készítmények alapanyagaként is. Kutatások szerint hatóanyagai ígéretes lehetőséget rejtenek a stresszoldásban, egyes mentális betegségek kezelésében és az időskori makuladegeneráció lassításában. Ugyanakkor, bár a népi gyógyászat régóta használja, további klinikai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a modern orvostudomány szélesebb körben elismerje jótékony hatásait.

Miért ennyire drága?

A sáfrány magas árának egyik fő oka az, hogy termesztése rendkívül munkaigényes és kézzel végzett folyamatokat igényel. 0,1 gramm szárított sáfrányhoz nagyjából 32 virág szükséges, ami 96 bibeszálnak felel meg. A betakarítás kizárólag kézzel történhet, hiszen a virágok bibéit óvatosan ki kell csipkedni, majd szárítani. A munkaerőhiány és a gépesítés lehetetlensége miatt a termesztés költségei rendkívül magasak.

Magyarországon is volt sáfránytermesztés

Bár hazánkban egykor jelentős volt a sáfránytermesztés, mára teljesen visszaszorult. A növény igényei ugyan nem túl speciálisak – közepes minőségű talajon, mérsékelt vízellátással és mediterrán klímához hasonló körülmények között is megterem –, mégis kihívást jelent a termesztése. A legnagyobb problémát a kézi munkaerő hiánya okozza, hiszen a magyar mezőgazdaságban egyébként is nehéz idénymunkásokat találni. Ráadásul a sáfrányültetvényeket 2-3 évente újra kell telepíteni, mert a növényállomány a betegségek miatt nem tartható fenn hosszabb ideig.

Sáfrány vs. sáfrányos szeklice – nem mindegy, mit vásárolunk

Sokan összekeverik a valódi sáfrányt (Crocus Sativus L.) a sáfrányos szeklicével (Carthamus tinctorius), amely jóval olcsóbb és nagyüzemi körülmények között is termeszthető. Míg a sáfrány bibéit használják fűszerként, addig a sáfrányos szeklicének a virágszirmait szárítják és ételszínezékként alkalmazzák. Ízben és illatban is jelentős eltérés van közöttük, ezért érdemes odafigyelni a vásárlásnál, hogy valódi sáfrányt szerezzünk be.

Mennyibe kerül a sáfrány?

Bár a valódi sáfrány kilója akár 10 millió forintba is kerülhet, a háztartások számára elég 1-2 grammot vásárolni, ami jóval elérhetőbb áron mozog. Például:

• Tescóban: 0,12 g sáfrány 540 Ft, 4 g sáfrányos szeklice 360 Ft
• Auchanban: 0,12 g sáfrány 530 Ft, 4 g sáfrányos szeklice 280 Ft

Tényleg igénytelen növény?

Bár egyes források szerint a sáfrány jól tűri a szélsőséges időjárási körülményeket, valójában érzékeny a csapadékeloszlásra és a hőmérséklet ingadozására. A túlzott nedvesség és párás környezet a gumók rothadásához vezethet, az erős fagyok pedig károsíthatják a növényt. Éppen ezért a termesztése komoly szakértelmet és gondos tervezést igényel.

Bár Magyarországon egykor virágzott a sáfránytermesztés, ma már alig találunk hazai termelőket. Hogy a jövőben újra megjelenhet-e a magyar gazdaságokban, az egyelőre kérdéses.

(Forrás: agrarszektor.hu)