Helyes gyomszabályozás az ökológiai szójatermesztésben

Magyarországon a szójatermő terület az elmúlt években a támogatásoknak köszönhetően is növekedett, ma már mintegy 60 ezer hektárra tehető. Az ökológiai szójatermesztés területe csaknem megduplázódott, 1800 hektár körül alakul. A kedvezőtlen évjáratok, illetve a gazdaságok tapasztalatlansága miatt azonban a termésátlagok ingadoztak (1,8-2,9 t/ha), a növekedés megtorpant, miközben a fehérjeimport függőség csökkentéséért a Nemzeti Fehérjetakarmány Program a szója vetésterületének 100 ezer hektárra növelését tűzte ki célul a következő évekre. A helyes gyomszabályozás is segíthet a folyamatban.

A bevezetőben leírtak miatt fontos a termesztéstechnológia fejlesztése, a fajták hazai körülmények között való tesztelése az optimális termésmennyiség, termésbiztonság és termésminőség elérése érdekében. Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2013 óta folytat kisparcellás és on-farm szója kísérleteket. Az ökológiai gazdálkodásban is növekedhet a szójatermesztés szerepe, mivel értékes fehérjenövény, csökkenti a gabonatúlsúlyt vetésforgóban, és megköti a nitrogént. Az ÖMKi tapasztalatai szerint kevésbé fogékony a betegségekre, és a lepkefajokon kívül a kártevők fellépése sem jelentős benne. 

Az ökogazdálkodás alapelve szerint a gazdaságon belüli anyagkörforgásra kell törekedni, vagyis a takarmányt lehetőleg helyben kell megtermelni. A terméshozamokat leginkább az aszály és a gyomosodásra való hajlam korlátozza. Mivel a zöldítés előírásainak változásai a konvencionális szójatermő területeket is érintik, a herbicidhasználatot mellőző hatékony gyomszabályozás a konvencionális szójatermesztő gazdaságok számára is fontos. Egy olyan gyomszabályozási technológiát mutattak be, amit több év szójatermesztési tapasztalat alapján valósul meg egyik ÖMKi on-farm kísérleti partnergazdaságban.

A sikeres gyomszabályozás agrotechnikája a tornyiszentmiklósi Organic Food Kft.-nél

A Zala megyei gazdaság és jogelődje 2002-től foglalkozik ökológiai növénytermesztéssel. A szójatermesztéssel már megpróbálkozott a 2003-2004-es években is, de a megfelelő munkagépek hiányában kevesebb sikerrel. 2008-ban és az ezt követő években még gabonavetőgéppel, 48 centiméter sortávolságra vetették el a szóját. 2011-től a 76 centiméteres sortávolságú vetésre állt át a gazdaság. A kukorica sorközművelése miatt a meglévő eszköz állandó átszerelése, beállítása ugyanis időigényes volt. A talaj előkészítése során az őszi mélyszántást ekkor még tárcsázás, majd ásóborona követte. A valódi technológiai váltás azonban 2014-től következett.

Vetésidő

A bevált vetésidő május eleje- közepe, így többnyire meleg, nedves talajba kerül a vetőmag, és 4-5 nap alatt ki is kel. Ez a gyors kezdeti fejlődés a gyomosodás ellen is kiváló eredményt hoz.

Fajtaválasztás

A fő fajta a gazdaságban az ES Mentor, ami rövidebb tenyészidejű, és így a későbbi vetésidő ellenére is még időben, szeptember közepén-végén megtörténhet a betakarítás.

A technológiaváltás sikere

• 2014-től a korábbi 48 illetve 76 centiméteres vetési sortáv helyett 50 centiméteres, a szója számára leginkább alkalmas sortávolság valósulhatott meg a gazdaságban, az Accord Optima hétsoros szemenként vetőgéppel. A vetőegységek talajra gyakorolt terhelésének növelésével, pontos tőszám beállítással (550-600.‑000 tő/ha) jó vetésminőséget tudtak elérni.
• A talaj előkészítése során a forgó borona lett a vetés előtti utolsó munkaeszköz, amellyel 10-12 centiméteres egyenletes mélységű magágyat lehet készíteni. Ez aratáskor is előnyös az alsó hüvelyek kevesebb veszteséggel történő betakarítása miatt.
• A gazdaság rendszeresen alkalmaz szerves trágyát, illetve zöldtrágya keveréket is. Több éve használnak talajbaktériumokat (Biofil savanyú és Biofil szója). A vetés előtt minél hamarabb kijuttatják, hogy a baktériumok a szója vetésekor már hatékonyan tudjanak a talajban működni.
• A kezeletlen vetőmag oltását korábban Iregi oltóporal végezték. Utántermesztett vetőmagot csak 2015-ben használtak, ami nem volt igazán sikeres a csírázási problémák miatt. A következő években ismét csak fémzárolt, készre oltott magot vetettek, amellyel kiváló kelési mutatókat értek el.

Korai gyomszabályozás

Vetés után 3-4 nappal, de még kelés előtt, valamint négyleveles állapotban úgynevezett forgókerekes gyomkést használnak a gazdaságban. Az 5-6 centiméteres vetésmélység a kelés előtti gyomszabályozást megfelelő mélységben és hatékonysággal lehetővé teszi. A kelés előtti fésűs boronálás (gyomfésű) volt korábban meghatározó a gazdaságban, de most ezt is forgókerekes gyomkéssel végzik el. Ajánlatos a tavaszi, vetés előtti minél többszöri talajművelés a gyomok elleni küzdelem miatt. Vetetlen területen erre a célra a fésűs boronálás is hatékony.

Forgókerekes gyomkés

A tapasztalatok szerint nem feltétlenül szükséges a nagyon aprómorzsás vetőágy. A jobb vetőgéppel egy kicsit rögösebb vetőágyba is lehet megfelelő vetést elvégezni, így a gyomok kelését hátráltatni lehet.

Sorközművelés

Hatleveles állapotban Schmotzer sorközművelőt alkalmaznak, forgókerékkel kiegészítve. 2012-ig csillagkerekes sorközművelővel, 2-4 alkalommal végezték a sorközművelést a gazdaságban, az évjárattól függően. 2013-ban vásároltak egy Schmotzer típusú sorközművelőt, lúdtalp kapákkal és a sorokba is betérő műanyag csillagkerekekkel. A kelő és az egy-két leveles gyomok ellen kiváló hatású ez az eszköz, de ez is csak akkor hatékony, ha a megfelelő időben alkalmazzák.

Sorközművelő kultivátor

A gépi gyomirtás mellett időnként szükség van kézi növényápolásra is. Alkalmanként 8-10 ember segítségével sikerült a géppel már nem kapálható területek részleges gyomtalanítása. 2016-ban a gépi sorközművelések mellett 25-30 ember segítségével sikerült a szója egész területének a teljes gyommentesítése. 2020-ban a tökéletesített gépi gyomszabályozás miatt nem volt szükség kézi növényápolásra.

Betakarítás

A betakarításhoz gabona-vágóasztalos kombájnt használnak. 2013 őszétől a betakarított termény tisztítását és szárítását a saját berendezéseiken tudják elvégezni, így szerencsére optimális időben tudják kezdeni a munkát. Ez a lépés a minőség és a mennyiség tekintetében is jelentős javulást hozott.

Összességében a csekély gyomnyomás nem hátráltatja sem a szója fejlődését, sem a betakarítást, ami jelentősen hozzájárul a több évjáratban is stabilan elért 3 tonna feletti hektáronkénti termésátlaghoz a gazdaságban - írták.