Hatékonyság számokban – mit mondanak a szakemberek a modern mezőgazdasági technológiákról?

Ismét megkerestünk néhány, a magyar mezőgazdaságban dolgozó szakembert. Körkérdés formájában a technológiájuk hatékonysága felől érdeklődtünk tőlük, és arra is kerestük a választ, hogyan néz ki ez a hatékonyság számokban, a gyakorlatban. Íme, a kapott válaszok.

Az AGRO.bio-portfólió mely elemének, terméknek vagy technológiának van a legnagyobb hozadéka a termelés hatékonyságára?

Jelenleg a tavaszi talajoltási technológiák termékei a legidőszerűbbek, ezeket ajánlom a termelők figyelmébe. A BactoFil® növényspecifikus oltóanyagok aktivizálják a termőtalajt, ha a vetés előtti magágykészítéskor vagy legkésőbb a vetéssel egy menetben juttatják ki őket. A cél ezzel a művelettel, hogy a termesztett növényeinknek különböző előnyöket biztosítsunk, például a levegő nitrogénjének megkötése nitrogénmegkötő baktériumokkal. Ezzel a megoldással nagyjából 60 kg nitrogén hatóanyagnak megfelelő hatást tudunk elérni, amihez korlátlan mennyiségű légköri nitrogén áll rendelkezésre.

Ez igaz a hagyományos oltótermékeinkre (BactoFil® A 10, B 10, Kukorica, Kalászos, Napraforgó, Repce) is, a szója, illetve a pillangós növények számára kifejlesztett termékek hatását kiegészítve pedig a rhizobiumok szintén folyamatosan és nagy mennyiségben tudják a nitrogént a vegetáció során megkötni. 

Miért, mi a magyarázat mögötte?

Mivel élő anyagról van szó – egy milliliterben több mint 1 milliárd, tehát 109 élő mikroszervezet található –, nagy a jelentősége, hogy az előírásokat betartva alkalmazzák. Nagyon oda kell figyelni a minőségre, keverhetőségre, illetve a termékeket kétmenetes kijuttatás esetén is 20-30 percen belül be kell forgatni, mert a nap UV-sugárzása tönkreteszi őket.

Hogy néz ki ez a hatékonyság számokban?

Ha költséget kalkulálunk, ne hagyjuk figyelmen kívül: a technológiával nemcsak nitrogént, hanem mintegy 35 kiló foszfor, illetve kálium hatóanyagnak megfelelő hatást biztosítunk a vegetáció során. A baktériumok ugyanis az ásványi, nem hozzáférhető foszfort és káliumot szabadítják fel és mobilizálják a növények fejlődési igénye szerint. 60 kg nitrogén, illetve 35-35 kg foszfor és kálium kijuttatásával számolva ásványi vagy műtrágya formájában ezek az elemek körülbelül öt-hatszorosába kerülnek, mint a mi termékeink, ráadásul elemi formában vannak, és nem szerves kötésben. A baktériumok ezeket szerves kötésben tartják a talajban, így sokkal stabilabban, hosszabb távon tudják raktározni a növények számára. Eközben gátolják, lassítják a visszaásványosodást, illetve nitrogén esetében a kimosódást nitrát formájában vagy tömörödött, levegőtlen talajban a denitrifikációt, amikor a nitrogén visszakerül a légkörbe. 

Ha valaki költséghatékonyan termel, számít neki a profit, és nem a megszokások alapján dönt, megéri szemléletet váltania és a mi több mint 20 éves technológiánk mellett letennie a voksát. Fizikai és kémiai megoldások helyett normál klimatikus és talajviszonyok esetén a biztonságos tápanyag-utánpótlás biológiai technológiákkal is elvégezhető, mégpedig előre tervezhetően, jelentős költségcsökkenést elérve, környezetkímélő módon. Ezenfelül, érdemes számolni az egyéb kedvező hatásokkal is, amit a talajbaktériumok biztosítanak. Ezek közé tartozik a biokontrollhatás (növényvédelem), a talajszerkezet javítása, a szervesanyag-építés és a kismértékű cellulózbontás is – mind olyan adalék, amely a termőtalaj minőségét folyamatosan javítja. Tehát a tápanyagoldalon jól kalkulálható jelentős költségmegtakarítások mellett az egyéb pozitív hatásokat ugyan nehéz számszerűsíteni, de a jelentőségük vitathatatlan.

Melyik típusú baktériumkészítménynek van a legnagyobb hozadéka a termelés hatékonyságára?

A talajoltó baktériumkészítmények és a tarlóbontó termékek között a több baktériumtörzset (legalább hármat) tartalmazó készítmények bizonyulnak a leghatékonyabbnak a termelés szempontjából. Ezek a komplex készítmények többféle funkciót töltenek be, hozzájárulva a növény fejlődéséhez és a talajszerkezet építéséhez. A pillangós virágú növények esetében a rhizobium törzseket tartalmazó készítmények a gümőképződést támogatják, ezzel javítják a termésátlagot és a minőséget is. Különösen hatásosak, ha vetőmag rhizobiumos kezeléssel kombinálják őket.

Miért, mi a magyarázat mögötte?

A talajoltó baktériumkészítmények kulcsszerepet játszanak a növény tápanyagellátásában és a talaj szerkezetének javításában. A nitrogéngyűjtő baktériumok biztosítják a növény számára szükséges nitrogént, míg a feltáró baktériumok a talajban kötött káliumot és foszfort alakítják felvehető formává. Ezen kívül fontos mikroelemeket, például vasat, cinket, valamint vitaminokat is biztosítanak. Bizonyos törzsek növényi hormonokat termelnek, amelyek serkentik a gyökér- és hajtásnövekedést, segítve ezzel a növény fejlődését. A talajszerkezet javításában az exopoliszacharidokat termelő baktériumok játszanak szerepet, amelyek elősegítik a mikroaggregátumok képződését. Ezek az aggregátumok kedvező talajszerkezetet alakítanak ki, amely javítja a talaj víz- és hőháztartását, különösen aszályos időszakokban. Továbbá a szideroforokat termelő baktériumok csökkentik a kórokozó gombák szaporodását, védelmet nyújtva a növények számára. Ezeket a pozitív tulajdonságokat kizárólag a több törzsből álló készítmények képesek együttesen biztosítani.

A tarlóbontó készítményeknél szintén hatékonyabbak a többféle törzset tartalmazó termékek, amelyek különböző bontóenzimeket (pl. cellulázt, xilanázt és béta-glükozidázt) termelnek, hogy gyorsan és hatékonyan indítsák el a növényi maradványok lebontását. Az ún. pentozán-hatás elkerülése érdekében a készítmények általában nagy hatékonyságú nitrogénkötő baktériumokat is tartalmaznak.

Hogy néz ki ez a hatékonyság számokban?

A Nébih és a Magyar Talajvédelmi Szövetség Pécsett végzett vizsgálatai alapján a talajoltó baktériumkészítményekkel kezelt parcellák termésátlaga 9-32%-kal magasabb, mint a kezeletlen parcelláké. Szójatermesztésben különösen kiemelkedő a hatás: a duális kezelés akár 26%-os terméstöbbletet is eredményezhet. A minőségi mutatók is javulnak: a tavaszi árpa esetében szignifikánsan magasabb lett a nyersfehérje-tartalom, míg az őszi káposztarepce olajtartalma kedvezőbb értékeket mutatott a kontrollparcellákhoz képest.

A gyapottok-bagolylepke vagy a kukoricamoly kártételének van a nagyobb negatív hatása a termelésre?

A gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly is egyaránt nagy kárt tud okozni a kukorica, és egyéb más termesztett növényeink esetén is. Az, hogy melyik károsító okozza a nagyobb kárt, vagy a nagyobb terméskiesés, nagyon változó lehet a termesztés körülményeitől, az előveteménytől, a termesztett hibridtől, az időjárási körülményektől és egy egész sor abiotikus tényezőtől függően.

A kukoricamoly általában a kukorica szárában és csövében okoz kárt, a lárvák a szárban furkálva gyengítik a növényt, ami szártöréshez vezethet.

A csőben rágva a szemeket károsítják, ami csökkenti a termés mennyiségét és minőségét, továbbá utat nyitnak egyéb kórokozóknak. A kukoricamoly kártétele a kukoricában egyes évjáratokban nagyobb mértékű lehet, mint a gyapottok bagolylepkéé, mivel szélesebb körben elterjedt és több nemzedéke is van egy évben.

Gyapottok bagolylepke elsősorban a kukorica csövét károsítja. A lárvák a csővéget rágják, ami penészesedéshez és a szemek károsodásához vezet. A gyapottok bagolylepke kártétele a sok éves tapasztalatok szerint főleg a déli országrészekben jelentős, de az utóbbi évek változó időjárási körülményei ezen változtatnak.

Mitől függ az okozott kár nagysága?

A kártétel nagyságát többféle faktor befolyásolja, ezek egyike az időjárás. A meleg, száraz időjárás kedvez a kártevők szaporodásának. A termesztett hibrid szintén befolyásoló, mert egyes kukoricahibridek fogékonyabbak a kártevőkkel szemben, mint mások. Figyelmbe kell venni a növényvédelmi intézkedések körét is, a megfelelő időben és módon végzett növényvédelem ugyanis csökkentheti a kártételt. A témához tartozik továbbá a természetes ellenségek jelenléte: a ragadozó rovarok és parazitoidok csökkenthetik a kártevők populációját.

A kártétel negatív hatását számszerűsíteni nehéz, ez több tényező együttesének hatása a gyakorlatban. A kártétel mértékét a károsodott növények vagy csövek százalékos arányával lehet kifejezni. A termésveszteséget a károsodott szemek vagy csövek tömegének mérésével lehet meghatározni. A gazdasági kárt a termésveszteség és a növényvédelmi költségek alapján lehet kiszámítani.

A kár nagysága függ attól, hogy mi volt az elővetemény, hogy abban milyen növényvédelmi kezelések valósultak meg, hogy hány nemzedéke tud kialakulni az egyes károsítóknak és hogy milyen védelmet valósít meg a gazdálkodó.

Hogyan függ össze a rovarkártétel az aszpergillus, fuzárium megjelenésével?

A magyarázat erre a kérdésre rendkívül egyszerű. A két rovarkártevő a cső, és végső soron a szemek károsításával utat nyit a gombák fertőző képleteinek (konídiumainak), amelyek így akadály nélkül jutnak a szemek felületére és fertőzik azokat. Mindkét kórokozó gyengültségi parazita, tehát akkor betegítik meg erőteljesebben a növényt, amikor az már legyengült állapotban, rossz kondícióban van, amihez a szárazság mellett hozzájárulnak a rovarkártevők károsításai is. Ezért kiemelten fontos a rovarkártevők elleni védelem kukoricában is, mint megelőző védekezés a két mikotoxin termelő gomba ellen.

A TIMAC AGRO-portfólió mely elemének van legnagyobb hozadéka a termelés hatékonyságára?

Mindenki számára jól ismert tény, hogy a mezőgazdasági termelés eredményességét soha nem egy termék, illetve annak hatékonysága fogja meghatározni. Egy olyan komplex rendszerben, mint a növénytermesztés elengedhetetlen, hogy már vetést megelőzően pontos terveink legyenek, ismerjük a területünk adottságait, a kitűzött terméscél eléréséhez szükséges tápanyag-utánpótlás mértékét. Ennek támogatására hozta létre a TIMAC AGRO több mint 10 éve a YIELD SERVICE szolgáltatást, melynek keretein belül talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlási tervet készítenek szaktanácsadó kollégáink.

Ez a tápanyag-utánpótlási terv és a folyamatos kapcsolattartás, határszemlék szaktanácsadó kollégáinkkal, valódi támogatást jelentenek a termelés hatékonyságának növeléséhez.

Miért, mi a magyarázat mögötte?

A területi munkában intenzíven és folyamatosan résztvevő, országos szaktanácsadói hálózatunknak köszönhetően, partnereink folyamatos figyelmet kapnak a szolgáltatás során. További erősségünk, hogy a talajminták begyűjtésétől kezdődően, egészen a gyakorlatorientált tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséig, mindent megszervezünk, partnereinkkel folyamatosan egyeztetünk, hogy személyre szabott szolgáltatást tudjunk nyújtani.

Azt szeretnénk elérni, hogy a végeredményként kapott dokumentumok ne a fiók mélyén lapuljanak, hanem alkalmazható szakmai iránymutatást adjanak a partnereink számára, amivel optimalizálhatják a tápanyag-utánpótlást. Ennek köszönhetően költséghatékony megoldásokat is tudnak alkalmazni, ráadásul nem terhelik túl – feleslegesen - a környezetet sem.

Hogy néz ki ez a hatékonyság számokban?

Ez elmúlt 10 évben összesen közel 1 millió hektár szántóföld tápanyag utánpótlásának tervezését végeztük el (ebben természetesen benne vanna a mintázások, tervezések és újra tervezések is). A tápanyag-utánpótlás hatékonyságának nyomonkövetése minden szaktanácsadó kollégánk érdeke és kötelezettsége. Az összegyűjtött eredményekből két példával szemléltetjük a YIELD SERVICE és a TIMAC AGRO termékek hatékonyságát:

A technológiák részleteivel kapcsolatban keresse szaktanácsadó kollégáinkat!

A VulcanAgro-portfólió mely elemének van legnagyobb hozadéka a termelés hatékonyságára?

A termékeink közül, ha csak egy termékcsoportot kellene kiemelni, amely "minden gazdálkodási" formában segít, akkor ezek a kénes-szuszpenziók lennének. Egy tiszta kén nagyon jó vadriasztó, a kén-réz-magnézium ezen felül gombaölő és védi a növényt. Egy kalcium-kén szuszpenzió pedig már komoly védelmet nyújt az UV sugárzás ellen. Ezek most a legnagyobb problémák, amelyek súlyos károkat tudnak okozni és ellehetetlenítik a gazdálkodást. Egy jól használt kénes szuszpenzió esetében nem ritka a 20-40%-os termés növekmény sem. A kijuttatás pedig hagyományos permetezővel történik, amely már sehol sem okozhat gondot.

A szuszpenziók mehetnek önállóan, de egyéb lombtrágyákkal, biostimulátorokkal vagy növényvédő szerekkel együtt is.

Miért, mi a magyarázat mögötte?

Minden termék alapja a mikronizált elemi kén. Ez a kén, ami védi a növényt a környezeti stresszel szemben. A kén-réz véd a gombák okozta károk ellen, amiből lássuk be, van bőven a talajban és a levegőben. Az egyre több napsütés, a folyamatos hőhullámok pedig "szétégetik" a növényt. Egy kén-kalcium szuszpenzió, ha csak hetekre hosszabbítja is meg a növény vegetációját, már mázsákat, tonnákat tesz hozzá a mennyiséghez. Egy Profi S80, egy MagnaS vagy egy OptimuS-C, tápanyagok, amelyek nem váltanak ki stresszt a növényből, és még növényorvos sem kell, aki felírja őket. Egy MagnaS termék pedig a kén-réz mellett magnéziumot, mikroelemeket is tartalmaz, így nem szükséges más tápanyagra pénzt költeni. A saját kísérleti gazdaságunkban (Gyulatanya-Nyírtelek) elsősorban ezeknek a termékeknek köszönhetjük a közel 6 tonnás repcét, napraforgót, a bőven 120-140 tonna/ha feletti cukorrépát.

Hogy néz ki ez a hatékonyság számokban?

A szuszpenziók nagyon magas hatóanyag tartalmú termékek, általában 800-1000 g/liter közöttiek. Ha azt nézzük, hogy a hektárköltsége még két kezelés esetén is 1 mázsa nitrogén árával egyenértékű és mennyivel többet tesz hozzá a termeléshez, akkor bőven, többszörösen megéri. Sok esetben elhagyhatunk egy-egy növényvédelmi kezelést, ami már önmagában több, mint ha egy kénes szuszpenziót használunk. A kén nem egy újabb "biostimulátor" amire majd támogatás fog járni. Kénhiányos a termelésünk nagyon sok növénynél, ezért erre pénzt kell fordítani. De ha már költség lesz, akkor csináljuk úgy, hogy a beruházás többszöröse térüljön meg! Pár kanna vásárlása nem teszi tönkre a gazdálkodást. Ha ki sem próbáljuk azt, amivel biztonságosabban lehet termelni, akkor miben bízunk? Egyre kevesebb a csapadék, több a növényt támadó kórokozó és a napsütés is "gyilkos". A kezünkben a megoldás, akkor használjuk!

Az ICL-portfólió mely elemének van legnagyobb hozadéka a termelés hatékonyságára?

A száraz teleket követő súlyos esőket fagyos vagy épp zord napokkal megszakító tavaszi időjárásban csak az a gazdaság marad talpon, amely alkalmazkodik. Az ICL műtrágyagyár portfóliójában a hatékonyságnöveléshez kettős hatást egyesítenek az Agromaster részben burkolt nitrogénműtrágyák, valamint azoknak a vetéssel egy menetben, a magágyba kijuttatható változata, az Agromaster Start Mini indítóműtrágyák.

Miért, mi a magyarázat mögötte?

Speciális bevonaton belül a szilárd nitrogénforrás minimális talajnedvességgel oldott állapotúvá válik, majd ezt a szemcsék a talajhőre reagálva bocsájtják ki a növények részére, reagálva a talaj hőmérsékletére. A növényi gyantához hasonló burok 5 Celsius-fok alatti talajhőmérsékleten leállítja a nitrogénpótlást, míg felmelegedés esetén növeli a pórusokon át a tápanyagleadást. Az Agromaster és Agromaster Start Mini tápanyagok így minimalizált veszteségek mellett valósítanak meg a növény igényeire hangolt tápanyag-utánpótlást. A bevonat csökkenti az elillanási (volatilizációs) hatóanyag-veszteséget és a kimosódás kockázatát is.

Az ICL műtrágyagyár világszerte végzett nagyüzemi szántófölfi kísérletei szerint egy hagyományos mészammon-salétrom termékhez mérten átlagosan 20%-os megtakarítást lehet elérni a részben burkolt nitrogéntápanyagokkal, segítségükkel megelőzhető az egyszerű karbamid tápanyagok 70-75%-os elillanási vesztesége is. A talajhőre reagáló nitrogéntáplálás gyakorlatilag egy emberi hibáktól (tápanyagbeviteli csúcsok és üresjáratok váltakozása) mentes tápoldatozási technológiát kínál a szántóföldi növénytermesztőknek. Fontos kiemelni, hogy a szabályozott tápanyagleadással a gyökérzóna EC értéke (összes oldott só) kedvező, alacsonyan tartható, így a gyökérszőrök félig áteresztő hártyáin keresztül gyorsan felvehetőek lesznek a tápanyagok. Az egyenletes tápanyagutánpótlás igazoltan gyorsítja a gyököcske megeredését, a gyökértömeg-fejlődést, így a burkolt nitrogénforrással a gyorsabb kezdeti fejlődésen át napokkal előrébb hozható a termésképzés kritikus időszaka is. Az Agromaster és Agromaster Start Mini mini szemcseméretű indító nitrogénműtrágyákkal így mindig azt kapja a gazda és az állomány is, amiért fizetett!

Hogy néz ki ez a hatékonyság számokban?

Az Agromaster® Start Mini 21-21-5+2MgO+15SO₃ starter műtrágyával folyamatos kísérletek zajlanak termelőinknél. A jellemzően 5-7 %-os plusz terméshozam növekedést jól magyarázza a csírázás utáni intenzívebb begyökeresedés és erősebb bokrosodás, ennek köszönhetően a jobb télállóság, valamint gyorsabb, egyöntetűbb tavaszi állományindulás. Magyarországon különösen kedvelt még az Agromaster 6-13-24+2MgO+10CaO+8SO₃ 2-3 hónapos hatóidejű változata a gazdák körében.