Hatékony talajjavítás érhető el mésszel és baktériumokkal

A tápanyagok felvehetősége érdekében három dolgot kell optimalizálni: a talaj pH-értékét, a talajszerkezetet és a biológiailag aktív talajéletet. Jászberényben tartottak közös rendezvényt a Phylazonit Kft., a Calmit Hungária Kft. és a Via Naturalis Consulting Kft. szakemberei. A 3 cég együttműködésével létrejött program célja a termelők ismeretének bővítése és az egészséges talajélet fontosságára való figyelemfelhívás volt.

A Magyar Mezőgazdaság anyagát szemléztük. Eszerint Berecz Sándor, a Calmit Hungária Kft. agár-ágazatvezetője a talajjavítás kulcskérdéseiről beszélt előadásában. Kiemelte, hogy a tápanyagok felvehetősége érdekében három dolgot kell optimalizálni, a talaj pH-értékét, a talajszerkezetet és a biológiailag aktív talajéletet.

A talaj pH-értéke 6,6 és 7 között ideális, ha ennél alacsonyabb, akkor a fő tápanyagok, a nitrogén, a foszfor és a kálium rosszul hasznosul, kevésbé felvehető a növény számára. Az alacsony pH-jú talajban a kórokozó gombák fertőző képessége növekszik, míg semleges pH esetén szinte teljesen visszaszorulnak. A gyökerek megfelelő növekedéséhez vagy a víz tárolásához laza talajszerkezet szükséges, tömörödött, kérges talajból nem tudnak elég tápanyagot és vizet felvenni a növények.

Az előadás központi gondolata a modern gazdálkodás egyik elfelejtett és alábecsült eszközéről, a meszezésről szólt, amely kulcsfontosságú tényező a sikeres és jövedelmező, korszerű mezőgazdasághoz. Növeli és stabilizálja a talaj pH-értékét, javítja a tápanyagok felvehetőségét és javítja a talaj szerkezetét, ezért aszályos időben a szerényebb csapadék is jobban hasznosul - fogalmaztak.

A meszezés elősegíti a gazdagabb talajéletet és támogatja a folyamatos tápanyagfeltáródást, ezáltal kedvezően hat a talajtermékenységre, aztán pedig a terméshozamra.

A rendzvényen bemutatták az újonnan kidolgozott mész- és baktérium kalkulátort, amely talajvizsgálati eredmények alapján alkot képet a talaj aktuális kémiai és biológiai állapotáról, a talajjavításhoz mész- és baktériumtermékeket javasol, továbbá megbecsüli a várható terméshozamot és a megtakarítható műtrágya mennyiségét.

Imreh Gergő szaktanácsadóként a vidéket járva hiányolja az igényt a gazdák részéről az általuk megművelt talajok alapos kiismerésére. Megjegyezte, hogy hazánk heterogén talajai miatt a precíziós gazdálkodás alkalmazására és a gazdaságon belüli kategorizálásra lenne szükség, és a tábla méretű célzott kezelések lennének ideálisak.

Az egyik legfontosabb a talaj szervesanyag-tartalma

A talajélet fontosságáról Varga Sándor, a Phylazonit Kft. szakmai vezetője mesélt előadásában. A termékeny talajhoz kell víz, megfelelő talajszerkezet, levegő és szerves anyag. Annyival bonyolódik a helyzet, hogy a talajban élő organizmusok 95%-át nem is ismerjük. A talajélet változatosságát számos tényező csökkenti, de semmi nem hat olyan degradáló mértékben a talajállapotra, mint a szerves anyag hiánya. Ez az a tényező, amely a mikrobiomot hosszútávon és nagyon stabilan tudja befolyásolni. A szerves anyag csökkenés leginkább a helytelen agrotechnika és a talajdegradációs folyamatok (a víz és a szélerózió) következménye.

A gazdákat és a növényeket sújtó kihívások ellen csak integrált védekezési megoldások (megfelelő agrotechnika, fajtaválasztás, kémiai- és biológiai megoldások) összehangolt alkalmazásával vehető fel a verseny.

A vízmegtartáshoz megfelelő talajszerkezetre van szükség

Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense és a Talajtani Társaság tagja a talajok szerkezeti állapotáról és vízháztartásáról tartott előadást. A talajok víztartalmának csak kis hányada áll rendelkezésre felvehető formában a növények számára. Bár még a száraz talajok is tartalmaznak vizet, kötött formában a talajszemcsék belsejében elérhetetlen a gyökerek számára. Nem csak az a fontos, hogy bejusson a víz a talajba, hanem hogy a gyökérrégióban, felvehető formában megőrződjön. A stabil, víznek ellenálló morzsás talajszerkezet az, ami képes a vizet hosszan megtartani. Az egészséges talaj alapja a biológia, azaz a gombafonalak, baktériumok, nyálkák és váladékok, jelenléte, melyek a ragasztóanyagok az agyagszemcsék és a szerves részecskék között. Megerősítette, hogy a kalciumnak fontos szerepe van a talajképződésben és a szerkezetépítésben, de csak abban az esetben hatékony, ha egyszerre rendelkezésre áll az agyag és a humusz - írta a cikk.

A csapadék mennyiségén nem tudunk változtatni, ezért a felszínre érkező vízmennyiséget kell a talajba zárnunk megfelelő talajszerkezet kialakításával - fogalmazott a szakember.