Háromszor annyiba kerül most a magyar termőföld, mint tíz évvel ezelőtt

Hirdetés

Aki tíz éve tehette, és termőföldbe fektette a pénzét, nagyon jól járt. Az azóta megélt válságok sem nagyon hatottak a földpiacra, így szinte megállíthatatlannak tűnik az árnövekedés. 2009 óta akár háromszoros is lehet a drágulás.

Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termőföldárakkal kapcsolatos hivatalos számai – igaz, ezekben nincs benne az idei és a tavalyi év. Ugyanakkor magukért beszélnek a 2019-cel záródó tízéves időszak történései.

Míg 2009-ben 491 ezer forintos átlagáron kelt el egy hektár, addig 2019-ben már több mint 1,5 milliót kellett fizetni érte (Fotó: Pixabay)

A legfontosabb tény: a jelzett évtized kezdete és vége között egy hektárnyi szántó ára több mint a háromszorosára nőtt. Míg 2009-ben 491 ezer forintos átlagáron kelt el egy hektár, addig 2019-ben már több mint 1,5 milliót kellett fizetni érte.

Hirdetés

A szőlő mindig is drágább volt, de az áremelkedés mértéke itt is csak kicsivel kisebb. Annak idején egy hektár csaknem egymillió volt, két éve már 2,2 millió. Az erdőterületeket lehetett megvenni a legolcsóbban: átlagosan 370 ezer forintért, de 2019-ben ez az ár is megemelkedett 750 ezerre. A legtöbb termelő azonban nemcsak saját földön gazdálkodik, hanem bérel is.

A bérleti díjakat vizsgálva a KSH adatai azt mutatják – írja Gazdanet rovatában a szabadfold.hu –, hogy míg 2009-ben egy hektár szántót egy évre 26 ezer forintért lehetett bérelni, addig 2019-ben az országos átlag már 60 ezer forintot tett ki. Ez felette van a duplájának is.

Földpiaci adatokat több nagy bank is nyilvánosságra hozott. Egy hektár termőföld átlagára 2020-ra 1,673 millió forintra drágult. A legtöbbet évek óta Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni, az ár elérte a 2,33 millió forintot, de másik három megyében is túllépte a 2 milliót.

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Új szabályok az importált gyümölcsökkel kapcsolatos vízhasználatról

2024.09.13.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) az év elején új szabályokat írt elő a betakarítás előtti mezőgazdasági víz felhasználására vonatkozóan, az Egyesült Államokba exportált friss termékek esetében.

Megvan a NAK új elnöke: helyettes államtitkár vállalta a köztestület vezetését

2024.09.13.

A NAK új elnöke, Papp Zsolt György 1981-ben született, gyakorló gazdálkodó, agrármérnöki diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte

1901 óta a legmelegebb nyár volt az idei - mutatjuk a letaglózó részleteket

2024.09.13.

A HungaroMet legfrissebb adatai alapján a 2024-es nyár az eddigi legmelegebb volt 1901 óta, a középhőmérséklet országosan 2,7 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati átlagot. Több hőhullámot is tapasztaltak, és mind júliusban, mind augusztusban a maximumhőmérséklet meghaladta a 40 Celsius-fokot.

Fájdalmasan nagyra nyílik az agrárolló, apad a pénzmennyiség a mezőgazdaságban

2024.09.13.

Súlyos képet mutatott a magyar mezőgazdaság stabilitásáról és jövedelmi helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ágazati jelentése.

Partner

Acélcsarnok-építés? Most dupla pályázati segítséget is kaphatnak az állattartók

2024.09.13.

Újra mezőgazdasági célú pályázatok nyílnak 2024 őszén, amelyek ez alkalommal az állattartó gazdaságok versenyképességének fokozását célozzák a termeléshez szükséges eszközök korszerűsítésének vagy éppen építési beruházás finanszírozásával. Az agrárszíntéren igen elterjedt acélcsarnokok utóbbihoz kínálnak, vállalkozásra szabott épületkonstrukciókat. Nézzük a modern acélcsarnokok előnyeit!

4 megyében ma elkél a gumicsizma és gumicsónak, viharos szél is lesz

2024.09.13.

Ma a 24 órás napi csapadékösszeg a Dunántúlon nagyobb területen meghaladhatja a 20 mm-t, az északnyugati harmadban a 30 mm-t, lokálisan nyugaton az 50 mm-t. A középső országrész északi területein, illetve éjfélig északkeleten is van esély 20 mm-t meghaladó csapadékösszegek kialakulására.

További hírek