Három remek példát hozott a MATE a pálinkamester képzésről

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pálinkamester szakmérnök/szaktanácsadó szakirányú továbbképzésének elvégzésével egyre többen tanulják meg a pálinkafőzést. Az országban egyedüli felsőfokú, diplomával elismert képzésre a pálinkás szakemberek és a pálinkakészítés iránt érdeklődők jelentkezését várták.

Az idén szeptemberben induló, összesen négy félévig tartó képzés során a pálinkakészítéshez kapcsolódó komplex ismereteket adnak át, a nyersanyagtól a termék polcra vagy éppen bírálatra kerüléséig. A végzett hallgatók technológiai, műszaki és gazdálkodási ismereteik birtokában alkotó módon tudnak hozzájárulni a magyar pálinkavertikum versenyképességéhez - írta a MATE. 

Három példa a korábbi pálinkamester képzésről

Az országban egyedüliként felsőfokú, akár munka mellett elvégezhető, diplomával elismert oktatást kínáló képzés legutóbbi végzős hallgatói többek között olyan témákban végeztek úttörő kutatásokat, mint az almapárlatok minőségének és aromájának javítása: Tóth Richárd kutatásainak köszönhetően a Florina almából készült párlatból, francia tölggyel érlelt Golden Delicious almapárlatból és almafával érlelt Jonathan almapárlatból hozott létre egy blendet, amely a különböző faanyagokkal érlelt almapálinkák legjobb tulajdonságait egyesíti és egy nemesebb italt eredményez. 

Varga Attila szakdolgozatában pedig kétfajta almából készült cefrék különböző fajélesztőkkel történő erjesztését vizsgálta, továbbá a desztillátum elemzését tűzte ki célul. Napjainkban a gyümölcspárlat készítésénél kiemelt hangsúly van az irányított erjesztésen, ahol főszerepben a különböző élesztőkultúrák állnak. Kutatásai során összehasonlított négy különféle élesztőt: egy kimondottan almapárlatokhoz ajánlott fajélesztőt, egy aromafokozó fajélesztőt, egy hibrid élesztőt és egy kevert kultúrát. Eredményei szerint a kombinált élesztők metabolizálták legnagyobb mennyiségben az észtereket. Vizsgálódásából arra is fény derült, hogy a gyümölcsös ízekért és illatokért felelős vegyületeket legnagyobb mértékben az aromafokozó- fajélesztők állították elő mindkét almából. 

Lunczer János pedig a vilmoskörte pálinka érzékszervi sajátosságainak változását vizsgálta a lepárlás és erjesztés technológiában eszközölt változások tükrében. A körte évszázadok óta nagy jelentőséggel bír a Kárpát-medencében, ahol minden körülmény adott a minőségi gyümölcs termesztéséhez, éppen ezért választotta kutatásának főszereplőjeként a vilmoskörtét. Eredményei alapján a legjobb érzékszervi tulajdonságokat a Danstil A nevű élesztő használatával érte el. A párlat friss, üde, erősen gyümölcsös és intenzíven parfümös fajtajegyeket mutatott, éppen ezért ajánlja ezt a típusú élesztőt az ellenőrzött körülmények között, helyesen feldolgozott és erjesztett cefre esetében - írták.