Haladékot adtak, de szigorítottak is. Marad a kötelező nyugtaadás - készüljön rá!

A kötelező áfa- és nyugtaadatszolgáltatás bevezetésének további halasztása mellett az adóhatóság. Emellett új, részletes riportálási szabályokat ír elő a nyugtákról és bizonylatokról – így a vállalkozásoknak több idő áll rendelkezésükre a technológiai átállásra, miközben fokozódnak az adatszolgáltatási kötelezettségek. Az alábbi összefoglalóban bemutatjuk az új határidőket, a bővülő riportálási követelményeket és a felkészülés legfontosabb lépéseit.

Módosult határidők

A vállalkozásokat és pénztárgéppal rendelkezők széles körét érintő kötelező nyugtaadatszolgáltatás 2025. július 1-je helyett 2026. szeptember 1-jén lép életbe. A halasztás célja, hogy a cégeknek elegendő idejük legyen a technológiai fejlesztésekre, szoftverek és folyamatok kiépítésére.

Bővülő adatszolgáltatási kötelezettség

Az áfa-alanyoknak ezentúl minden olyan bizonylatot jelenteniük kell a NAV felé, amely nyugtával egyenértékű, így például:

• papír alapú blokk (kézi nyugta)
• e-nyugta és e-pénztárgép által kibocsátott bizonylatok
• számlával egy tekintet alá eső okiratok

Egyes esetekben az adatok beküldése azonnal kötelező, máskor 72 órán belül elegendő, jogutódlásnál pedig a korábbi adószámát is fel kell tüntetni a riportban.

Elektronikus pénztárgépek (ePG) – opcionális indítás 2025-től

Az új szabályok egyelőre csak az e-pénztárgéppel kiállított dokumentumokra terjesztik ki a kötelezettséget, s az ePG-használat továbbra sem lesz kötelező. A NAV április 16-án tette közzé a végleges technikai specifikációkat, amelyek alapján az ePG-knek automatikusan, beépített funkcióként kell generálniuk és küldeniük az adatokat. A cégeknek így 2025 júliusa és 2026 második fele között van idejük a szoftverek és eszközök engedélyeztetésére, tesztelésére és bevezetésére.

Felkészülési idő elegendő, de rövid

A NAV és szakértők egyaránt úgy vélik, hogy a megadott fél éves előkészülési idő megfelelő a jogelőd- és eladó adószámok, valamint a napi összesítések beállítására. Ugyanakkor a technikai specifikációk késői megjelenése miatt kérdés, hogy a piac képes lesz-e elég gyorsan előállítani működőképes ePG-megoldásokat.

Kézi nyugták és kisvállalkozások

Papír alapú nyugtatömböt használó mikrovállalkozások számára a manuális adatszolgáltatás (három napon belüli, napi bontású riport) extra adminisztrációt jelent majd. A naponta csak néhány adatpontot igénylő jelentés mégis ösztönözheti őket az ePG-k használatára, hogy megspórolják a kézi adatbevitelt.

Webshopok és tömeges nyugtakiállítók

Nagyobb webshopok és automatizált számlázó rendszerek esetén az ePG-re való áttérés bonyolultabb lehet, mert az ePG rendszer gép–gép alapú, tömeges nyugtaállításra jelenleg korlátozottan alkalmas. Ezek a szereplők valószínűleg továbbra is a manuális adatbeküldést választják, vállalva a plusz adminisztrációt.