Gyümölcsös, szőlő, szántó, erdő, gyep, rét, legelő – mi hol a legdrágább és a legolcsóbb az országban?

Tavaly sem tört meg az évek óta tartó drágulási trend, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta. Egyedül a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben. Óriási azonban a különbség az egyes területek között. Míg a legdrágább, hajdúszoboszlói járásban több mint 3 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni, a pétervásárai és az aszódi járásban kevesebb mint 700 ezer forintért.

Átlagosan 6,6 százalékkal nőttek tavaly a termőföldárak

Tavaly ismét növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot – összegezte az adatokat a hellovidek.hu –, a drágulás üteme meghaladta az előző évi értéket, bár továbbra is alatta maradt a korábbi éveket jellemzőnek. Átlagosan 6,6 százalékkal nőttek tavaly a termőföldárak az előző évi 5,7 százalékos áremelkedés után.

A 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem megkétszereződtek a reálárak. A Takarék Termőföldindex értéke a 2019-ben mért 232,2-es szintről 247,5-re emelkedett, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig 174,6-ről 180,2-re nőtt 2020-ban.

Növekvő ütemben drágulnak a szántók

Tavaly is növekedett a szántók ára, hektáronként átlagosan 1,7 millió forintot kértek az eladók a 2019-es 1,59 millióval szemben, az emelkedés nominálisan országosan 6,8 százalékos volt. Minden régióban nőttek az árak, a drágulás mértéke 3 és 12,5 százalék között mozgott.

A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az Észak-Alföld sem (1,81 millió forint), míg a legolcsóbbnak Észak-Magyarország számított, ahol valamivel több mint egymillió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni.

Ezzel együtt Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön az elmúlt tíz évben több mint 200 százalékkal nőttek a szántóföldek árai. A Dél-Dunántúlon 184 százalékos volt az áremelkedés, míg a Nyugat-Dunántúlon 153 százalékos. A Közép-Dunántúlon a szántóföldek több mint száz százalékkal drágultak, míg a legkisebb árnövekedés Közép-Magyarországon volt, ahol az árak csupán 62 százalékkal emelkedtek 2010 óta.

A két végpont: Hajdú-Bihar és Nógrád

Megyei szinten a legdrágább terület 2020-ban ismét Hajdú-Bihar megye lett, ahol 2,25 millió forintba került egy hektárnyi szántóterület.

Hasonlóan magas, 2 millió forint feletti fajlagos árakon cseréltek gazdát a szántók Békés és Tolna megyében, ahol 2,14, illetve 2,09 millió forint körül alakultak az árak hektáronként. A legnagyobb mértékben ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőttek az árak 2019-2020-ban.

A járások között a legdrágább a hajdúszoboszlói. Itt a hektáronkénti szántóárak átlépték a 3 millió forintot, ezt követi a hajdúböszörményi átlagosan 2,89 millió forinttal. Legolcsóbban a pétervásárai, az aszódi, az edelényi és az ózdi járás, átlagosan hektáronként 600-750 ezer forinttal.

Nagy eltérések a művelési ágak között

A szántóterületek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben (6,8 százalékkal) 2019-ről 2020-ra, amelyet az erdők és fásított területek követtek 6,4 százalékos növekedéssel. A gyümölcsösök, gyepek, rétek és legelők 5,1 és 4,5 százalékkal drágultak. Eközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése tovább folytatódott, így 2,9 százalékkal olcsóbban lehetett azokat megvásárolni, mint 2019-ben.

2020-ban a legdrágább művelési ágak közé 1,85 millió forintos hektáronkénti árral a gyümölcsösök tartoztak, de nem sokkal maradtak le a szőlők (1,71 millió forint) és a szántók (1,7 millió forint) sem. A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek hektáronkénti árai 1 millió forint körül alakultak.

Jelentős regionális különbségek

A különböző művelési ágak fajlagos áraiban jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes régiók között. Míg Közép-Magyarországon 2020-ban átlagosan 526 ezer forintba került egy hektárnyi szőlő, addig a Közép-Dunántúlon ez az összeg átlépte a 3 millió forintot, ami majdnem hatszoros különbséget jelent.

Jelentős, de kevésbé kiugró az árkülönbség az erdők és fásított területek árazásában. Hektáronként 621 ezer forinttal a legolcsóbb Észak-Magyarország volt, míg a legdrágább Közép-Magyarország (1,7 millió forint).

A gyümölcsösök esetében az árak Közép-Magyarországon voltak a legmagasabbak. Ott egy hektárnyi területért átlagosan 3 millió forintot kértek az eladók, míg a két legolcsóbb terület a Dél-Alföld (1,77 millió forint) és Észak-Magyarország (1,63 millió forint) volt.