A güzüegér élete a szorgalom, hűség és a természet csodája

Már gyermekkorunk óta jól ismerjük a mondást: „Dolgozik, mint a güzü”. Ezt a szólást máig azok jellemzésére használjuk, akik szorgalmasan és kitartóan végzik munkájukat. Kevesen tudják azonban, hogy ez a kifejezés valójában egy apró rágcsálóra, a güzüegérre utal, amelynek munkabírása lenyűgöző. A güzüegér minden nyár végén és ősz elején szorgosan építi magtárait, növényi részekből és magokból álló halmait.

A monogám rágcsáló, aki komolyan veszi a hűséget

A güzüegér nem csupán szorgalmával, hanem különleges viselkedésével is kitűnik az emlősök közül. Ez a rágcsáló faj monogám párkapcsolatokat alakít ki, ami ritkaság az emlősök világában. A hímek és nőstények együtt nevelik utódaikat, és hűségük olyan erős, hogy a nőstények gyakran agresszívan lépnek fel, ha párjukat fenyegetve érzik.

A magtárrakás művészete

Nyár végén a güzüegerek rendkívüli munkába kezdenek. Az általuk épített hordások gyakran ovális alakúak, elérhetik a másfél méter szélességet és 30 centiméteres magasságot. Egyetlen élőhelyen akár 10-50 ilyen halom is kialakulhat hektáronként. A magok és növényi részek összegyűjtése mellett a güzüegér gondoskodik arról is, hogy a halmot földréteggel fedje be, így szigetelőként és védelmi funkcióként szolgál a téli időszakban.

A güzüegerek titokzatos téli élete

Télen a güzüegerek fél méter mélyen húzódnak vissza járataikba, amelyekben akár több utód is együtt élhet. Érdekesség, hogy a halmokban található magokat nem feltétlenül táplálkozásra használják, hanem azok inkább a hőszigetelést szolgálják. Bár a felnőttek általában nem élik túl a telet, utódaik szociális közösségekben vészelik át a hideg hónapokat.

A güzüegér magyar vonatkozása

A güzüegér különlegessége az is, hogy ez az egyetlen olyan emlős, amelyet Magyarországon fedeztek fel és írtak le. Petényi Salamon, a híres magyar zoológus a Pest vármegyei Felsőbesnyő környékén gyűjtött példányok alapján azonosította ezt az apró rágcsálót, amelyet sokáig a házi egér egyik alfajának tartottak.

(forrás: agrarszektor.hu)