Hirdetés
A gazdaságos zöldségtermesztés alapja
Régen, dédapáink idejében még megkülönböztették a zöldségeket aszerint, hogy termeszthető-e öntözés nélkül, vagy sem. A mai intenzív gazdálkodás mellett azonban már minden zöldségnövény kizárólag öntözéssel termeszthető gazdaságosan.
Hazánkban nyáron a legtöbbször nagyon meleg van, kevés csapadék esik, ezért a zöldségtermesztés manapság már csak öntözéssel képzelhető el. Az öntözés hiánya és a vízgazdálkodás gyengesége negatívan befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét.
A zöldségek nagyon rosszul hasznosítják a vizet. A termésbe és a lombozatba csupán a csapadékból és a talajvízből származó nedvesség 3-4 százalékát építik be, a maradékot elpárologtatják.
Hirdetés
Fajok és fajták vízigénye között is hatalmas különbség van. Míg a görögdinnye, a borsó és a saláta szinte öntözés nélkül is termeszthető hazánk éghajlatán, addig a paradicsom, a paprika, a karfiol és az uborka csak folyamatos öntözés mellett termeszthető. Vannak olyan növények is, amelyek egy jókor időzített vízutánpótlással sikeresen termeszthetők. Ilyen zöldség például a zöldborsó, a retek és a fejes saláta is.
De ahogyan azt említettük már fentebb, a mai körülmények között MINDEN zöldségnövény kizárólag öntözéses vízutánpótlással termeszthető gazdaságosan!
Kell-e öntözés vagy sem? Attól is függ, hogy milyen hosszú a tenyészideje az adott zöldségnövénynek. Elmondható, hogy a rövidebb tenyészidejű zöldségek (mint például a korai káposztafélék, a korai gyökérzöldségek) kevesebb öntözést igényelnek, mint a hosszú tenyészidejű (például a paprika és a paradicsom) növények.
Fajon és fajtán belül is lehet különbség vízigény szempontjából, mégpedig attól függően, hogy milyen termesztési technológiát használunk. A helyre vetett uborka, saláta, vagy akár kelkáposzta sokkal jobban hasznosítja a vizet, mint palántázott társaik. Ennek oka, hogy a helyre vetett növények gyökérzete sokkal lejjebb hatol a talajban, mint a palántázott növények, melyek csak a talaj felső, fellazított rétegében növesztik gyökérzetüket.
Jöjjön néhány érdekesség a növények vízigényével kapcsolatban:
- a brokkoli és a karfiol a rózsaképződés idején igényli a legtöbb vizet,
- fejes káposzta esetében a fejesedéstől a betakarítást megelőző 2-3 hétig kell a legtöbb vizet pótolni a növénynek,
- babnál és borsónál virágzás és hüvelyképződés idején a legnagyobb a vízigény,
- a hagymát a hagymafejek képződésekor kell sűrűn öntözni,
- paprika és paradicsom esetében virágzás és terméskötődés időszakában kell öntözésről gondoskodni.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kétszer ad, aki gyorsan ad
El Niño-hatás, aszály, jégverés, hőségriadók. Júniusban aratott kalászosok, hektikus terménypiacok, hatóanyag-kivonások. AÖP-támogatott mikrobiológiai termékek, talajegészség józan ésszel is felmérhető felértékelődése. A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, valamint mikroelemeinek pótlása. Ismerős, ugye? Mi most egy másik nézőpontra hívjuk fel a figyelmét.
Fokozott tűzveszélyt jelent a szárítókban hagyott napraforgó, cirok
A betakarítás folyamatosságát a csapadékos időjárás megtöri. A szárítók üzemeltetői nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják, mikor folytatódhat a betakarítás (talán már holnap), ezért gyakran a toronyban hagyják a terményt, nem ürítik le. Ez akkor is veszélyes, ha ügyelnek arra, hogy a felső nedves tömeg is megszáradjon.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatFurmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 3.000 hirdetés 75 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés