Friss termésbecslések és agrometeorológiai trendek a világ nagy termőterületeiről

Az időjárás globálisan meghatározó szerepet játszik a mezőgazdasági termelésben, ezáltal közvetetten a világpiaci árak alakulásában is. Az alábbi összefoglalóban bemutatjuk a legfontosabb időjárási eseményeket és azok hatásait a mezőgazdaságra a világ jelentősebb termőterületein, valamint friss termésbecsléseket is közlünk.

A műholdas mérések alapján készült globális VHI-index térkép szerint a növényzet számos térségben rossz állapotban van. Kiemelten érintettek Afrika déli és északnyugati részei, valamint Mexikó. Az ASI nevű műholdas index kisebb foltokban ugyan, de aszály sújtotta területeket is azonosított Argentínában, Paraguayban, Dél-Afrikában és Marokkó térségében. A novemberi csapadékösszegek nagy eltéréseket mutattak, a trópusokon jelentős csapadék hullott, míg más régiókban – például Mexikóban, Indiában és Afrikában – csapadékhiány alakult ki.

Európa időjárása

Az október elejétől november közepéig tartó időszakban Európában különféle időjárási anomáliák jelentkeztek, amelyek számos ország mezőgazdaságát érintették. Az őszi kalászosok állapota általában megfelelő, bár Románia, Bulgária és Kelet-Ukrajna egyes területein a száraz talaj miatt fejletlenek maradtak a vetések. Az Ibériai-félszigeten az intenzív októberi esőzéseket követően a novemberi száraz, meleg időjárás kedvezett a vetések fejlődésének, míg Északkelet-Spanyolországban a túlzott nedvesség akadályozta a vetési munkálatokat.

Európa többi részén a mérsékelt hideghullámok nem okoztak számottevő károkat. Szicília régiójában a csapadék elősegítette a durum búza vetését, noha a mélyebb talajrétegek továbbra is szárazak maradtak. Ugyanakkor Lengyelországban és a balti államokban a növények lassabb fejlődést mutattak a hidegtűrés kialakulásának késése miatt - írta meg elemzésében a HungaroMet.

Őszi időjárási összefoglaló

Az ősz szokatlanul meleg idővel indult Európa nagy részén, amit intenzív viharok kísértek Nyugat- és Közép-Európában. A csapadéktöbblet különösen Spanyolországban, Franciaország középső részén és Észak-Olaszországban volt jelentős, míg Írországban és az Egyesült Királyság északi részein csapadékhiány alakult ki. Az átlagosnál magasabb hőmérsékletek Közép- és Kelet-Európában voltak a legszembetűnőbbek, ahol szeptemberben és október elején különösen forró időszakok uralkodtak.

November és december eleje között Európa több régiójában száraz időjárás volt a jellemző, ami kritikus szintre csökkentette a talajnedvességet, különösen Kelet- és Közép-Európában, beleértve Magyarországot is.

Egyéb régiók agrometeorológiája

Amerikai Egyesült Államok
December elején sokfelé száraz idő uralkodott az országban, mely segítette a még kint lévő termés betakarítását, és az őszi vetéseket. Ugyanakkor nagy területen van jelentős csapadékhiány: az őszi búza termőterület mintegy 29%-án volt aszály december 10-én.
Az ország búza termését a 2024/25-ös kereskedelmi évben 53,6 millió tonnára becsülik, amely mintegy 10%-kal több a tavalyi értéknél, a termőterület pedig 15,6 millió hektár.

Mexikó
Az ország kukorica termése a 2024/25-ös kereskedelmi évben 23,7 millió tonna, míg a termőterület 6,1 millió hektár körül várható, mindkét érték 10%-kal kevesebb az öt éves átlagnál. A csökkenés fő oka a víztározók alacsony vízszintje és a tartós szárazság.

Ausztrália
Kelet-Ausztráliában a hónap eleji jelentős esőzések (25-75 mm) tovább késleltették az őszi kalászosok betakarítását, és a jelentések szerint további romlást okoztak a gabonaminőségben. Ugyanakkor a csapadék megfelelő vagy bőséges talajnedvességet biztosított a nyári növények számára, valamint növelte az öntözött kultúrák víztározóinak szintjét. A keleti országrészben szokatlanul meleg időjárás gyorsította a nyári növények fejlődését; a hőmérsékletek 2–4 °C-kal az átlag fölött alakultak.
A búza termés a 2024/25-ös szezonban 31,97 millió tonna lehet, mely 23%-kal magasabb az előző évi értéknél. A repce termés 5,6 millió tonna körül várható, ez pedig 8%-kal kevesebb az előző évhez viszonyítva.

Dél-Afrika
A kukoricatermő övezet nagy részén a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott december elején, miközben a csapadék hiánya csökkentette a korai nyári növények számára elérhető talajnedvességet. Csak az ország keleti partvidékén hullott 10–20 mm csapadék. A kukoricatermő vidék hőmérséklete 1–5 °C-kal haladta meg az átlagot. Az ország többi részén a forró és száraz idő a nyári növények gyors fejlődését eredményezte.

Argentína
December elejét az ország nagy részén meleg, záporos időjárás jellemezte, amely kedvező körülményeket biztosított a nyári növények számára szinte minden fontos mezőgazdasági térségben. Az esőzés Buenos Airestől északra 25–50 mm-t tett ki, egyes helyeken elérte a 100 mm-t is, különösen Chaco gyapottermesztő vidékein. Ez a második egymást követő hét volt, amikor kedvező csapadék hullott a korábban száraz Paraná-alföld déli részein. A nyugati mezőgazdasági régiókban, La Pampától Salta tartományig az eső mennyisége jóval kevesebb, 5–25 mm között változott. Észak-Argentínában a hőmérsékletek az átlagos körül mozogtak, a nappali csúcsértékek gyakran 35 fok fölött, helyenként 40 fok körül alakultak. Délebbre azonban a hőmérséklet helyenként 4°C-kal elmaradt a sokévi átlagtól.
A kormány adatai szerint december 5-ig a kukorica 60%-a, míg a szója 54%-a került elvetésre. A napraforgó vetési munkálatai 99%-os, míg a gyapot vetése 47%-os készültségi szinten állt, miközben a búza és az árpa betakarítása 47%-on, illetve 9%-on tartott.
Argentína szója termését 52 millió tonnára becsülik, ez 8%-kal több, mint tavaly. A hozam 3 t/ha, a betakarított terület 17,3 millió hektár lehet. Argentína a világon a harmadik legnagyobb szója termelő országa, a világ termelésének 12%-át adja. Az országban ebben a szezonban jelentősen átalakult a szántóföldi növények szokásos vetésforgója, ugyanis egy kártevő (mezeikabóca) miatt a kukorica vetésterülete jelentősen lecsökkent, a helyére pedig szóját vetnek a gazdák.

Brazília
December elején záporok öntözték Brazília déli mezőgazdasági területeit, amelyek időben biztosították a nedvességet a vegetatív és termésképződési fázisban lévő kukoricának és szójának. A csapadék mennyisége Mato Grosso do Sul és São Paulo államoktól délre egészen Rio Grande do Sulig 25–100 mm között alakult, helyenként meghaladva ezt az értéket, csupán néhány kisebb száraz zónát hagyva. Az esőzés a hőmérsékleteket átlagos szintre csökkentette. Paraná állam kormányzati adatai szerint december 2-ig az első vetésű kukorica és szója több mint 50%-a a virágzás és a szemfejlődés fázisában járt. Rio Grande do Sul államban a kukorica vetésének 90%-a befejeződött december 5-ig, a növények több mint fele a termésképződés szakaszában volt; eközben a szója vetésének 80%-a elkészült, a búza aratása pedig 99%-os készültséget mutatott. Északabbra, a közép- és északkeleti fő termelési régiókban a meleg, záporos idő kedvező feltételeket teremtett a kelő és vegetatív fázisban lévő szójának, a legtöbb helyszínen 10–50 mm csapadékkal. A dél-brazíliaihoz hasonlóan itt is átlagos hőmérsékleteket mértek.
Az ország búza termését a 2024/25-ös kereskedelmi évben 8,1 millió tonnára becslik, amely nagyjából megfelel az előző évinek és mintegy 7%-kal kevesebb az öt éves átlagnál. A termőterület 3 millió hektár, ez 10%-kal kevesebb az előző évek átlagánál. A termésátlag 2,7 t/ha lehet.

Az időjárási szélsőségek hatásai világpiaci szinten is érezhetők, amelyek közvetlenül befolyásolják a magyar mezőgazdasági terményárakat. Az aktuális agrometeorológiai adatok ismerete nélkülözhetetlen a termelők számára, hogy megfelelő stratégiát alakíthassanak ki a változó piaci környezetben.