Fordulóponton a magyar agrárium – Interjú Nagy Istvánnal

Évértékelő interjújában optimizmusát fejezte ki a magyar mezőgazdaság jövőjét illetően Nagy István agrárminiszter, annak ellenére, hogy az ágazatot az elmúlt évben komoly természeti és gazdasági kihívások érték. A beszélgetésben, amely Világgazdaságban jelent meg, szó esett a pályázati túligénylés kezeléséről, a kukorica minőségellenőrzési gyakorlatának felülvizsgálatáról, valamint az állattenyésztés kiemelkedő teljesítményéről is.

Az agrárminiszter szerint a gazdák bizakodó hozzáállása egyértelműen látszik a beruházási pályázatok túligényléséből, amely soha nem látott mértéket öltött. A rendelkezésre álló forrásokat a teljes támogatási ciklusra előirányozták, azonban a beadott pályázatok volumene azt mutatja, hogy az ágazat minden lehetőséget szeretne megragadni a fejlődésre. Ez az elszántság különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére a magyar mezőgazdaság képes volt alkalmazkodni. A kukorica és más szántóföldi növények esetében a minőségellenőrzési eljárások felülvizsgálata kiemelt fontosságú. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a toxintartalom mérésében jelentős eltérések mutatkoztak, ami sok gazdálkodó számára komoly anyagi károkat okozott. Az új szabályozás célja, hogy átláthatóbb és igazságosabb rendszert teremtsen, amely mind a termelők, mind a felvásárlók érdekeit védi.

A természeti csapások ellenére a magyar állattenyésztés kimagasló eredményeket ért el az elmúlt évben. Az agrárminiszter kiemelte, hogy az alacsony gabonaárak és a kormányzati támogatások jelentősen hozzájárultak a sertés-, baromfi- és tejágazat fejlődéséhez. Emellett az export is növekedett, különösen a juh- és szarvasmarha-élőállatok esetében. Ez a tendencia fontos mérföldkő az ágazat versenyképességének megőrzésében.

A fiatal gazdák támogatása szintén központi szerepet kapott az agrárminisztérium terveiben. Az új programok, amelyek induló támogatást és beruházási forrást is kínálnak, lehetőséget teremtenek a következő generáció számára, hogy eredményesen vegyék át a családi gazdaságok irányítását. Az egyszerűsített szabályozás, amely például tíz hektárig nem teszi kötelezővé a termőföld-adásvételi szerződések kifüggesztését, szintén nagyban hozzájárul a fiatalok földhöz jutásához.

Az agrárexport szerkezetében is jelentős változások figyelhetők meg. A feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 74 százalékra nőtt, ami azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hozzáadott érték növelésére. Ez nemcsak a gazdálkodók jövedelmezőségét javítja, hanem a nemzetközi piaci pozíciót is erősíti.

Az ukrán gabonaimport korlátozása szintén fontos szerepet játszott a hazai piaci helyzet stabilizálásában. Az agrárminiszter elmondta, hogy az ukrán gabona nagy része már tengeri útvonalon hagyja el az országot, és a Magyarországra érkező mennyiség jelentősen csökkent. Ez lehetőséget teremtett a magyar termelők számára, hogy versenyképesebbé váljanak.

A mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulásának csökkenése kapcsán Nagy István megjegyezte, hogy az idei számok a tavalyi, kiemelkedően jó eredményekhez képest mutatnak visszaesést. A nyári aszály hatásai azonban egyértelműen befolyásolták a termelési adatokat. A gazdálkodók számára azonban nem a makroszámok, hanem a saját gazdaságuk eredményessége az elsődleges szempont, és ezen a téren több kedvező tendencia is megfigyelhető.

Az agrárminiszter szerint a jövő kulcsa a hozzáadott érték növelésében rejlik. A pályázati források segítségével a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelentős modernizáció előtt áll, amely hosszú távon is biztosíthatja a versenyképességet. A gazdák bizalma és elszántsága pedig alapot teremt ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság sikeresen vegye az előtte álló akadályokat.

Forrás: vg.hu