Fontosabb a körömgomba kezelése, mint az élelmiszerbiztonság?

Sokak szerint már most is túlszabályozott a növényvédelem. Ennek ellenére tovább szigorítják a növényvédő szerek használatát. Sőt, várhatóan az eddigieknél is több szer kerülhet tiltólistára. Ideje megbarátkozni az integrált növényvédelemmel, ha nem akarunk padlóra kerülni.

Az évek óta tartó szigorodó növényvédő szer felhasználás a továbbiakban még több fejtörést fog okozni a növénytermesztéssel foglalkozóknak. A kockázat alapú szabályozást ugyanis felváltja a veszély alapú szabályozás. Ennek lényege, hogy a növényvédő szerek hatóanyagainak engedélyezése, vagy éppen tiltása bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján fog történni.

A szakértők sok veszélyt látnak az új irányvonalban. Szerintük ugyanis az új rendszer következménye lehet például, hogy több hatóanyag kerülhet kivonásra, így kevesebb szer fog a növénytermesztők rendelkezésére állni a fennálló veszélyek kivédése ellen. Ennek következtében hosszú távon veszélybe kerülhet akár az élelmezés is.

Veszélybe kerülhet az élelmiszer-ágazat

Ellehetetlenülhet a búzatermesztés is

Amennyiben beigazolódnak a félelmek, sok probléma adódhat a mezőgazdaságban és első sorban a búzatermesztésben. Intenzív gazdálkodás mellett fontos a növényvédő szerek használata. Permetszerek nélkül akár a felére is csökkenhet termésátlag, a magyar mezőgazdaság pillanatok alatt az 1960-as évek szintjére eshetne vissza.

Számokra lefordítva: egy egyszerű, tomboló betegségekkel nem teletűzdelt évben 40-60 százalékos terméskiesésre lehetne számítani a növényvédő szerek nélkül, csapadékos időjárás mellett (amikor a gombabetegségek a legjobban tudnak terjedni) akár a komplett búzatermés is odaveszhet.

Nem csak a búza, hanem a kukorica és a napraforgó is megsínylené a tervezett szabályozás bevezetését. Sokkal nehezebbé válna a növény termesztése, mivel a gyomirtó szerek skálája jelentősen beszűkülne. Arról nem is beszélve, hogy a vegyszeres állományszárításról is le kellene mondani.

Egyedül talán a rovarok elleni védekezésben nem jelentene veszteséget a szerek forgalomból történő kivonása, ugyanis a megmaradó készítmények hatékonysága megfelelő megoldást nyújtana.

Célkeresztben a glifozát és a neonikotinoid hatóanyagok és az azolok

A glifozát körül már évek óta megy a vita szakmai berkekben, hogy engedjék a használatát, vagy inkább tiltsák be. Egy biztos: a tarlókezelés egyik legjobb módja a glifozát tartalmú szerekkel történő permetezés. Ezek hiányában komoly gondot okozna a gyomok kiirtása a tarlókon.

A neonikotinoid szerek betiltásával a csávázás válna nehezebb feladattá. Ezek ugyanis olyan szerek, amelyekkel kiválóan lehet védekezni a talajlakó és a fiatalkori kártevők ellen. Hiányukban több talajfertőtlenítő és állománykezelésre lesz szükség, amely növeli a környezetterhelést, valamint a kevés szer miatt gyorsan kialakuló rezisztenciát segíthet elő a célzott rovarokban.

Csávázás nélkül nem fog ilyen szépen kelni semmilyen növény

A kivonásra javasolt hatóanyagok listáján van az azol is, bár gyógyászati termékként, gyógyszerként és bőrgyógyászati (körömgomba elleni) készítményekben is alkalmazzuk. Egy tubus ilyen szer alkalmazásakor összehasonlíthatatlanul több azol szívódik fel az ember szervezetében, mint amit egy ember átlagosan egy év(!) alatt kenyérbe kerülő búzán keresztül elfogyaszt.

Integrált növényvédelem – a helyes irány

A hatóanyagok bevonásával szemben léteznek alternatív megoldások, amivel a környezeti hatást csökkenteni lehet. A növényvédő szerek fejlesztésében az utóbbi időben jellemzővé vált hatóanyag kombinációkkal például jól ki lehet használni a szinergiahatásokat, és ezáltal az egyedi hatóanyagok kijuttatásának mennyiségét jelentős mértékben csökkenteni lehet (akár felére vagy harmadára is csökkenthető az egyedi hatóanyag kijuttatás mennyisége).

A kórokozók és kártevők megjelenésének és terjedésének előrejelzésén alapuló preventív védekezéssel szintén jelentős mértékben csökkenthető a felhasználásra kerülő hatóanyagok mennyisége. A megfelelő vetésforgó alkalmazásával jelentős mértékben megelőzhető a kártétel, és ezáltal csökkenthető a növényvédő szerek felhasználásának szükségessége.

Az integrált megoldások így a szakszerű növényvédelemben sokkal hatékonyabb megoldást tudnak adni a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédő szer hatóanyagok betiltása, sőt, a tiltó rendelkezések következménye várhatóan inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédő szer hatóanyagok felhasználását, ugyanis a felmerülő és fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére.