Az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényben található Campusán megrendezett IV. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencián a fő kérdés az volt, hogy a válságok mekkora kihívást jelentenek a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. A témák között az öntözésfejlesztés, a biogáz üzemek kialakítása, az aszályhelyzet hatásainak csökkentése és az energiahatékonyság is hangsúlyt kapott. A térség fontos fejlesztési feladatairól is szó volt.

Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát, amely a jászsági cégek, illetve települések vezetői számára biztosít fórumot a kistérség gazdaságának fejlődési irányainak kijelölésére. Az első ízben 2017-ben megtartott fórum témájául ezúttal az élelmiszerellátás biztonságát övező aktuális kérdések szolgáltak – írta az OTP Agrár.

A helyi és környékbeli szakemberek fórumbeszélgetést is tartottak a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencia alkalmával - Fotó: Jászsági Menedzser Klub Egyesület

A konferenciát szervező, alapításának 25. évfordulóját tavaly ünneplő Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntőjében elmondta, hogy az egyre súlyosabb következményekkel járó klímaváltozás, a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború által felgyorsított energiaár-emelkedés jelentősen befolyásolják az élelmiszerellátás biztonságát.

„A közeli jövő egyik legmeghatározóbb kérdése az lesz, hogy miként biztosítható a világ, s azon belül Magyarország megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel való ellátása”– mondta Rédei István.

dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke - Fotó: Jászsági Menedzser Klub Egyesület

Nehéz helyzetben a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország önellátó az élelmiszer-termelés terén, azonban ez nem magától értetődő dolog. „Ebben a hazai agrárium, élelmiszeripar szereplőinek komoly munkája van” – jegyezte meg. A klímaváltozás mezőgazdaságot érintő következményeivel kapcsolatban – amely téma a dr. Nagy István agrárminiszter fővédnöksége mellett zajló konferencia első blokkját tette ki – az államtitkár kihangsúlyozta: az idei évben történelmi aszály sújtotta Magyarországot, amit a Jászság is megszenvedett, hiszen gazdaságának egyik alappillérét az agrárium és az élelmiszeripar jelenti. „Eddig a klímaváltozást középtávú kihívásnak gondoltuk, azonban mára kiderült: azonnali lépésekre van szükség annak kezeléséhez” – mondta. Az idei nyáron tapasztalt rendkívüli szárazság mértékével kapcsolatban kiemelte: a szélsőséges időjárás augusztus elején a hazai mezőgazdasági területek mintegy 80 százalékát érintette súlyos mértékben, ami miatt például kukoricából nettó importőr lesz az ország.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, dr. Feldman Zsolt ismertette az ágazat helyzetét és lehetőségeit - Fotó: Jászsági Menedzser Klub Egyesület

Aszály, öntözésfejlesztés, biogáz

Az aszályos időszakok kezelését célzó öntözésfejlesztésekről, vízvisszatartási megoldásokról szólva Lóczi Miklós, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: cége zárt rendszerű öntözés kialakítását tervezi, ami sokmilliárdos beruházás lesz, azonban szerinte „nincsen más megoldás, ebbe bele kell vágni”. Emellett úgy véli, hogy jelentős potenciál rejlik a biogáz-üzemek létesítésében is. Lenne hova fejlődni e téren, ugyanis a biogáz jelenleg még csak a töredékét teszi ki a megújuló energia-termelésnek – mondta ezzel kapcsolatban Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője, aki kiemelte: az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 15 százalékát kitevő mezőgazdaságban külön kihívást jelent, hogy a szektorban nő az emisszió mértéke főként a műtrágyahasználat és a szarvasmarha-tenyésztés miatt. A szakértő kitért arra is, hogy Magyarország a 2050-re történő nettó nulla kibocsátási cél mellett azt vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az emisszió mértékét 1990-hez képest. Ezt azonban az Egyensúly Intézet nem tartja elég ambiciózus célnak.

Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője - Fotó: Jászsági Menedzser Klub Egyesület

Élelmiszeripari kihívások

A konferencia második blokkjában az élelmiszertermelő és -feldolgozó cégeket érintő kihívásokat, főként az elszálló energiaárak kérdést járták körül az előadók. Sütő Gábor, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi igazgatója kiemelte: a malomipart az energiaár-növekedés kiemelten sújtja, amit szerinte a termelés optimalizálásával lehet kezelni. Ilonka Boldizsár, a Sütőház Kft. stratégiai igazgatója kihangsúlyozta: a hazai sütőipari vállalkozások az energia- és bérköltségek növekedése miatt a túlélésükért küzdenek, a pékségek jelentős része zárhat be. „Eddig havi 1,8 millió forintot fizettünk a gázért, ez most felment 22 millióra” – érzékeltette saját cége esetében, mekkora terhet jelent az energiaárak elszállása.

A Sütőház vezetőjének szavait erősítette meg Mezei János, a CO-OP Star Zrt. kereskedelmi igazgatójának előadása, amely a konferencia harmadik – a fogyasztói trendek változását áttekintő – blokkjában hangzott el. Idézte azokat a kutatási eredményeket, miszerint az energiaárak emelkedésénél is jobban aggódnak az élelmiszerárak növekedése miatt a magyarok. Felmérések szerint az amúgy is árérzékeny hazai fogyasztók számára a termékek ára a mostani helyzetben még fontosabb tényezővé vált. Ez annyiban nem meglepő, hogy a szeptemberi éves 22,1 százalékos inflációval szemben a boltok polcain tapasztalható áremelkedés mértéke 34,3 százalékot tesz ki a Mezei János által ismertetett adatok szerint. A COOP üzleteinek forgalmi összetétele is azt mutatja, hogy a vásárlók inkább az akciós és a kedvező ár/érték arányú saját márkás termékeket választják.

Versenyképes tudás kell

Ahhoz, hogy sikeresen helytálljunk a gyorsan változó világban, versenyképes tudásra van szükség, éppen ezért az oktatás szerepe az élelmiszeripar munkaerő-utánpótlásában is meghatározó szereppel bír – mondta Nyitrainé dr. Sárdy Diána. A Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem (MATE) Budai Campusának főigazgatója hozzátette: a piaci igényeknek megfelelően 2019-től átalakították az élelmiszermérnök-képzést: a modern táplálkozástudomány elveinek megfelelően például az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretanyag is helyet kapott a tantervben, ahogyan a digitalizáció és a precíziós eszközök alkalmazásának kiaknázási lehetőségei is.

Nyitrainé dr. Sárdy Diána, a Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem (MATE) Budai Campusának főigazgatója beszél - Fotó: Jászsági Menedzser Klub Egyesület

Az egyetem képzéseiről is szó volt

A konferenciának otthont adó Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora, dr. Pajtókné dr. Tari Ilona is kihangsúlyozta, hogy a pedagógusképzés során kiemelt hangsúlyt kap, hogy a jövő oktatói hatékonyan tudják átadni a tudatos szemléletmódot többek között a táplálkozás és az energiafelhasználás terén. Dr. Palkovics András, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának dékánja pedig a modern kertészeti termékfeldolgozás és energiafelhasználás összefüggéseiről tartott előadást.

Megosztás

További híreink

Megkapták a Ramsari Egyezmény védelmét a Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek

2024.07.18.

A Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek (Danube Wild Islands) egy nyolc országra kiterjedő nemzetközi Regionális Ramsari Területi Kezdeményezésként a Ramsari Egyezmény védelme alá kerültek.

Nagyot nőtt az érdeklődés a MATE doktori képzései iránt

2024.07.18.

Kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktori képzései iránt, az idei tanévben 137 pályázat érkezett a 110 fős állami keretre.

Nincs más út: július elsejétől csak online lehet jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024.07.17.

Változtattak a szabályon, 2024. július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket.

Elérhető a mobilGAZDA alkalmazás új változata 

2024.07.17.

A mobilGAZDA alkalmazás új verziójában több újdonság is megkönnyíti a felhasználók dolgát.

A zöldsor gépeit fejlesztette a CLAAS, sok újdonságot mutattak be a németek

2024.07.17.

Az eseményen a CLAAS 4 új VOLTO modellt mutatott be, amelyekkel a rendterítők munkaszélessége 4,5 métertől egészen 15,1 méterig terjed - Fotó: CLAAS

Kötelező lesz egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni és változnak a méltányossági támogatás szabályai

2024.07.16.

Az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvényeket is módosítja a Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett 2024. évi XXIX. törvény.

Partnerhírek
Partner

Kramer teleszkópos rakodók az állattenyésztésben

2024.07.16.

Az állattenyésztő telepek elengedhetetlen és meghatározó eszközei a rakodók. Legyen szó a bálák rakodásáról vagy akár almozásról, ezek gépek a munkafolyamatok elengedhetetlen eszközei. A KITE Zrt. a Kramer rakodók széles portfóliójával áll a felhasználók rendelkezésére. A széles méret- és teljesítménykínálatból bárki megtalálhatja az üzemméretének megfelelő rakodót.

Partner

Újra érték a minőség a búzatermesztésben

2024.07.14.

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 93 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás