Folyékony vagy szilárd legyen a technológia?

A napraforgó, a kukorica, a szója és a cirok alap- és lombtrágyázása csapadékhiányos tél után.

Kevés a „tartalék víz”

Ha nem fordul csapadékosra a tavasz és nem lesz jelentős eső Medárd időszakában, akkor súlyos aszálynak nézünk elébe a kapásnövények esetében.

Sajnos, a télen nem töltődtek fel a talajok vízzel, és már a gabonák esetében is súlyosak a problémák. Még van alul víz, de már a nitrogénfejtrágyát sem tudjuk „bemosatni”.

Az a tápanyag van, amit a talajba dolgoztunk, és még sok helyen az őszi szilárd alapműtrágya sem tud hasznosulni. Ezért gondoljuk át, hogy nem érdemesebb-e folyékonnyal indítani a tavaszi vetéseket és mennyire lesz nitrogéntúlsúlyos a technológia.

A napraforgónak mi kell? 

Sokkal több kálium, magnézium, kén és foszfor, mint nitrogén. A száraz talajból a szilárd műtrágya nagyon nehezen fog hasznosulni. Ezért a napraforgó esetében jobb választás a folyékony és szilárd kombináció.

A napraforgó gyökere nagy talajszelvényt jár át, ezért ne a mag környezetét toljuk tele műtrágyával. A napraforgó kénigénye magas, de az elemi kén fertőtleníti a talajt, és sokat segít a tápanyagok felvehetőségében és az aszály ellen. 

A kukoricának nitrogén helyett, kálium, kén és cink

A kukorica esetében az olcsó és csak nitrogén alaptrágyán alapuló technológia ma már hatalmas kockázatot rejt.

A folyékony Turbó PK és a szilárd és kisebb dózisú kénes nitrogén kiszórása vetés előtt lényegesen jobb technológia. Sok helyen látjuk, hogy 50–70 kg/ha nitrogén hatóanyaggal is lehet 10 tonna/ha mennyiséget elérni, szóval nem a sok nitrogén a siker alapja. Amit javaslunk, hogy a kijuttatott nitrogén mennyiségét haladja meg a foszfor, a kálium és a kén mennyisége. Ne feledjük, hogy a kukorica cink- és bórhiánya egyre súlyosabb megtermékenyülési és aszálytüneteket produkál. 

A cirok majd megkeresi?

Lényegesen könnyebb sok helyen 6–9 tonnás cirkot csinálni, mint toxinmentes kukoricát. (Persze súlyos anomáliák vannak a felvásárlással az ilyen magas fehérjét és ásványi anyagokat tartalmazó növénynél.)

A cirok lényegesen jobban hasznosítja a vizet, és a meleget is jobban bírná, ha segítünk neki. Ezért indító NPK-t adjunk neki, lehetőleg folyékony formában. A nitrogénből a 60–80 kg/ha hatóanyagra szüksége van, ahogy a kénre, cinkre is. Szereti, ha világos a levele, és egy-egy magnéziumos lombtrágyát is meghálál. Lehetne „menekülő” növény, amíg mindenhová el nem ér az öntözés, ha jól csináljuk.

A szója, amit ki kell szolgálni! 

A szója az egyik legnagyobb tápanyagigényű növényünk. A közel 200 kg/ha mennyiségű nitrogénnek is csak a felét képes megkötni, de hektáronként a 30–40 kg foszfort és ként és ennek a többszöröse káliumot ki kell juttatni.

Meghálálja a kalciumot (ezért kell meszezni), a magnéziumot, és szereti a cinket, a mangánt és a vasat, a bór mellett. A szójánál használjunk a kénes kalciumos foszforból (granulált szuperfoszfát) legalább 200 kg/ha mennyiséget.

A nitrogén-káliumot és a mikroelemeket pedig folyékony Hibrid 50 termékkel juttassuk ki (300–400 liter/ha). Lombon keresztül a szóját 3–4 alkalommal is érdemes „tápanyagozni”. A szóját elsősorban magnéziummal és kénnel kezeljük, a bór mellett cinkes, rezes, mangános lombtrágyákkal (MagnaS-Bór vagy Keserűsó+Me+P+Bór). A szója bírja a meleget, de az erős UV súlyos terméskiesést tud produkálni. Ezért a szójánál, de napraforgónál is használjunk UV elleni lombtrágyákat (OptimuS-C).

www.vulcanagro.hu
www.youtube.com/@vulcanagrokft
www.tiktok.com/@agrar.milliok
Tel.: +36-70/905 5000

(x)