Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)

Az utóbbi években – köszönhetően a támogatásoknak és a klímaváltozás okozta hosszan tartó vízhiányos időszakoknak –, olyan tájegységeken is előtérbe kerül a termelés öntözéses támogatása, ahol korábban, az öntözővíz csak felszín alatti rendelkezésre állása miatt, rendre elvetették az öntözéses gazdálkodás ötletét.

Magyarországon a felszín alatti, úgynevezett rétegvizek felhasználása (rendeletben szabályozott módon) csak mikroöntözéses kijuttatással engedélyezett.

Az SDI a mikroöntözés fogalmához talán leginkább közel eső öntözési mód, amivel a gyökérzónába juttatjuk az öntözővizet, és ezzel együtt a vízbe kevert tápanyagot, kis adagokban, kis intenzitással (1,5-2 mm/h). A párolgási veszteség elhanyagolható, a leszivárgás is minimális veszteséget jelent, a kijuttatott vízmennyiség teljes egészében a növény igényeinek kielégítésére fordítódik.

A 2024-es évben mind sekély (5 cm) mind mélyebb (35-40 cm) talajrétegekbe fektetett csepegtetőcsővel valósult meg beruházás szántóföldi, több tíz hektáros méretben. Az egyik legnagyobb SDI beruházás Dég külterületén valósul meg, a beruházás nagysága több mint 100 hektárra terjed ki.

A partneri igény felmerülésekor több öntözési mód is szóba került, amivel a területeit tervezte öntözni. A területek olyan tájegységben helyezkednek el, ahol igen kevés a rendelkezésre álló felszíni öntözővíz.

Ennek apropóján javasoltuk, hogy számukra a legmegfelelőbb öntözési forma a felszín alatti csepegtető öntözés lehetne. 

2024 tavaszán meg is született a megállapodás 105 hektáros terület felszín alatti öntözéséről. Ekkor már rendelkezésre állt a vízbeszerzésről egy terv, ami 26 db különböző talpmélységű öntözőkutat tartalmazott, mintegy 6000 m3/nap vízhozammal, ami a 105 ha terület öntözésére elegendő napi 6 mm kiöntözéssel.

A megállapodás után a munka az ajánlatkérésekkel folytatódott, főként olyan alvállalkozók bevonásával, akikkel az előző években is együtt dolgoztunk az ilyen jellegű projekteken. A munkát elsőként a kutak helyének kijelölésével kezdtük, majd az öntözőkutak fúrásával folytattuk a munkafolyamatot.

A fúrási munkák kapcsán kiderült, hogy a vízadó rétegek a tervezettnél jobb hozamú kutak létesítését engedik meg, ezért a 26 darab öntözőkút összes vízhozama 7400 m³ lett, ami későbbi – esetleges – területbővítést is lehetővé tesz. Az öntözőkutak fúrási mélységei változóak. Összesen mintegy 3,1 km összmélységű fúrás készült el. A fúrt kutakból felszínre hozott víz tárolása a projekt során kiépített közel 40.000 m³-es szigetelt víztározóban történik, mivel az öntözőkutak vize jellemzően nagy vastartalmú, és az öntözés előtt a vasat levegőztetéssel oxidálni szükséges, majd a keletkezett vasoxidot le kell ülepíteni, hogy véletlenül se jusson be a rendszerbe.

A behúzott csepegtetőcsőbe nyomáskompenzált csepegtetőtestek vannak beépítve, amik ugyan tartalmaznak egy apró szűrőt, de ez a mikroelemben elhelyezett szűrő csak biztonsági feladatokat lát el, ezért a vízkivételnél elhelyezünk egy többkamrás kőzetszűrőt és egy 130 mikron sűrűségű finomszűrőt, hogy a víz tökéletesen szennyeződésmentes legyen.

A megszűrt vizet és a tápoldatot, amit egy beépített tápoldatozó segítségével juttatunk a vízbe, PE csövek segítségével szállítjuk a tározótól a területre. Ezt követően zónacsomópontok és zónacső-leágazások kiépítésével öntözőzónákat alakítunk ki. A kiépített zónacsomópontokhoz egy Singlenet nevezetű kábelt vezetünk el, amely segítségével egy egyszerű zónavezérlést (bus rendszerű) építünk ki. A zónák nagyságát a rendelkezésre álló szivattyúkapacitás mértékétől függően határozzuk meg. Általában 3,5-5 hektáros egy zóna területe megfelelő vízkapacitás esetén.

A tározó vagy az adott vízkivételi pont és a terület közötti vízszállításra szolgáló PE csövek méretezése függ a szállítandó öntözővíz mennyiségétől és a szállítási távolságtól. A csöveket minden esetben a földbe helyezzük el fagyhatár alá telepítve. A gerincvezeték segítségével elvezetett öntözővizet zónacsövekbe tápláljuk, és a zónacsomópontokon elhelyezett szelepek segítségével juttatjuk el a csepegtetőcsövekbe, amelyeken keresztül megkezdődik a kiöntözés.

Erre a területre hektáronként 6666 méter csepegtetőcsövet fektetünk le egy speciális fektetőgép segítségével. Ebben az esetben az öntözés minden szántóföldi növénykultúrára megfelelő. A csepegtetőcsövet a gyökérzóna mélységébe pozícionáljuk (35-40 cm mélyre). Az SDI öntözés egyik legnagyobb előnye a többi öntözési lehetőséghez képest, hogy a kijuttatott vizet a gyökér közvetlenül fel tudja venni, továbbá az öntözéssel egyidejűleg tápoldatot is tudunk kijuttatni a talajba. A kijuttatott vizet és tápanyagot a növények közel 100%-ban fel tudják venni, mivel nem kell számolni párolgási veszteséggel.

A komplett rendszer úgy van kialakítva, hogy véletlenül se legyen szennyeződés miatti dugulás vagy bármi olyan probléma, ami miatt le kellene állítani a terület öntözését. A 1,5 méteres osztású csepegtetőcső-vonalakat a terület végén ún. mosató csőszakaszokba kötjük be, így lehetőség van időnként a rendszer átöblítésére, ha netán valami szennyeződés kerülne a csepegtetőcsövekbe. Célszerű rendszeresen ellenőrizni a rendszer feliszapoltságát, és legalább havonta igénybe venni a mosatást, hogy biztosan tiszta legyen a teljes rendszer a következő öntözésig, így megelőzhetjük a csepegtetőtestek dugulását.

Az SDI öntözési típus egy teljesen automatizálható rendszer, egy telefonos applikáció segítségével bárhonnan el lehet indítani az öntözést, megkönnyítve ezzel a gazda mindennapjait.

A rendszer része egy nagyon fejlett vezérlőpanel, amely minden egyes zónának mutatja a pillanatnyi vízháztartását, és mutatja, hogy mennyi vízre van szükség, hogy ideális legyen a talaj vízellátása. Mára a komplett rendszer teljes egészében üzemeltethető napelemes megoldással. Az energiafelhasználás a kisebb nyomásviszonyok miatt jellemzően alacsonyabb más öntözési eszközökhöz képest.

Bővebb információkért keresse területileg illetékes kollégáinkat!

Taskó Márton, termékmenedzser

(x)