Legelők állapotfelmérése címmel hirdettek műhelymunkát a bőszénfai Szarvasfarmon, hogy az érdeklődők mélyrehatóbban megismerjék a holisztikus menedzsmentre épülő regeneratív legeltetést és legelőhasználatot. Hogy a regeneratív szó jelentése – újraképződő; felfrissítő – valódi értelmet nyerjen.

Érdekes megfigyelni, hogy másként táplálkoznak és más növényi részeket fogyasztanak a szarvasok, a lófélék és a bivalyok, de ezek a legelő állatok eltérő hatást gyakorolnak többek között a ganajtúrófajok megjelenésére és a talajban élő mikroorganizmusokra is (Fotó: Pixabay)

 

Két évvel ezelőtt egy netes TED-előadást hallgatott Nagy János, a Szarvasfarm vezetője, amelyben Allan Savory zimbabwei biológus az erőforrásokkal való gazdálkodás rendszerszemléletű megközelítéséről, a természeti folyamatok összefüggéseiről és a legeltetéses állattartás ökológiai szerepéről beszélt.

Az ott kapott információk, valamint számos külföldi és néhány hazai témába vágó forrás hatására átalakította az 1360 hektáros bőszénfai gazdaság működtetésének gyakorlatát.

A lehető legkisebb környezeti kártétellel

– Mindig is szerettem volna, hogy műtrágyák, vegyszerek, antibiotikumok, féreghajtók felhasználása nélkül, a lehető legkisebb környezeti kártétellel gazdálkodjunk. Ma már lehetségesnek tartom ennek megvalósítását. Miután végighallgattam Allan Savory, Gabe Brown és a hozzájuk hasonló úttörők előadásait, ráeszméltem a talaj-növény-állat kapcsolat néhány összefüggésére, az évmilliók óta működő ökoszisztéma-folyamatok egészségének fontosságára.

A szarvastenyésztés kiváló iskola volt arra, hogy megtanuljam értékelni és figyelni a környezeti hatásokat. A gímszarvasok vadállatok, ezért sokkal érzékenyebben reagálnak a rossz döntésekre, legyenek azok takarmányozási vagy tartási hibák. Gyepterületeinken azt láttuk, hogy a növényállomány biodiverzitása lecsökkent, és a termés mennyisége is gyér.

Ezt korábban műtrágyával próbáltuk orvosolni, de ezzel csak azt értük el, hogy a talajban lévő szerves anyagok bomlása felgyorsult, amivel hirtelen megnőtt legelőnk hozama. Azonban így csak ideiglenes eredményt értünk el, és amikor a műtrágyát átmenetileg elhagytuk, az eredeti állapothoz képest még fajszegényebbek és gyérebbek lettek a legelőink.

A regeneratív szemlélet előtt

A regeneratív szemlélet megismerését követően visszanyúltunk az alapokhoz. A természetben ugyanis minden mindennel összefügg, ezeket az ökológiai folyamatokat pedig meg lehet ugyan bolygatni, de az hosszú távon nem kifizetődő. Természetesen nincs egységesen, minden gazdálkodásra alkalmazható receptúra, de vannak ökológiai alapelvek, amelyek betartásával jövedelmezően, környezetünk számára is előnyös hatásokat érhet el a gazdálkodó.

Ilyen például a biodiverzitás és a talajok szervesanyag-tartalmának növekedése, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Bőszénfa sajátos helyzetben van, közel kétezer legelő állatnak ad otthont. Sok esetben a különböző fajok együtt legelnek (néha a vad- és a háziállatok is).

Komplex, összefüggő rendszert alkot a talaj, a gyep és a rajta legelő állat

Érdekes például megfigyelni, hogy másként táplálkoznak és más növényi részeket fogyasztanak a szarvasok, a lófélék és a bivalyok, de ezek a legelő állatok eltérő hatást gyakorolnak többek között a ganajtúrófajok megjelenésére és a talajban élő mikroorganizmusokra is; így válik komplex, összefüggő rendszerré a talaj, a gyep és a rajta legelő állat.

Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban ez a komplex szemléletmód már jó ideje ismert és bevett gyakorlat, ezt képviselik a Savory Institute külföldi és magyar oktatói is – magyarázta Nagy János.

A program egyik meghívott előadója, Lengyel Zoltán, a magyarországi Savory Központ vezetője, az Agroökológiai Hálózat elnökségi tagja a hazai holisztikus menedzsment akkreditált oktatójaként azt szeretné megismertetni a regeneratív szemléletmódra nyitott gazdálkodókkal, állattartókkal, hogy milyen módszerekkel lehet a legelőterületek gyepállományát felmérni, döntéseik hatását nyomon követni annak érdekében, hogy a biodiverzitást olyan irányba fordítsák, amely gazdálkodásuk szempontjából a legelőnyösebb.

Mennyire zöld a legelő?

– E megközelítés szerint azt vesszük figyelembe, hogy miként bomlanak le az elhalt részek, mennyire zöld a legelő, milyen rovarfajok találhatók meg rajta, milyen virágzatot hoznak az egyes fajok, ezek alapján tudunk következtetni a gyep egészségi állapotára. Ezeknek az információknak a birtokában a holisztikus menedzsmentre alapuló döntéseket hozhatunk például kaszáláskor vagy legeltetésben, aminek eredményeképpen javítani tudjuk területünk ökoszisztémáját.

Minél jobban bánunk a gyeppel, annál stabilabb lesz az ökoszisztémája, ezáltal alkalmazkodóbb lesz az időjárási körülményekhez, szélsőségekhez. Minél egészségesebb füvet esznek az állataink, annál egészségesebbek lesznek azok is, és így mi, fogyasztók is – foglalta össze a holisztikus menedzsment lényegét Lengyel Zoltán, aki azt is elmondta, korábban már tartottak a témában előadást Élő kerítések, szakaszolt legelők címmel, csak akkor nem Bőszénfán, hanem Zoltán gazdaságában a Tiszántúlon.

Bemutató a „bundában” hagyott legelőkről

Szeptemberben újabb bemutatót tartanak, ott elsősorban a téli legeltetésről, a „bundában” hagyott legelők legeltetésének komplexitásáról adnak iránymutatást.

Nagy János elmondta, hogy az idei, szeptember 27–29. között megrendezendő kaposvári KÁN egyetemi napokon nagy szerepet szánnak a regeneratív gazdálkodás bemutatásának, többek között a Savory központtal együttműködve. Önálló kiállítói sátorral megjelenve, a témában érdekelt gazdálkodók és más szereplők mutathatják majd be eddigi eredményeiket. Továbbá a rendezvény keretein belül szerveznének egy gazdafórumot is, ahol az állat- és természetbarát legeltetés gyakorlati tapasztalatait beszélhetnék ki a regeneratív szemlélettel gazdálkodók. Egy helyszíni, gyakorlati program keretében Bőszénfán olyan talajtakaró növénykeverékek megtekintésére kerülhet sor, amelyek elősegítik a legeltetési szezon hosszának növelését.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Megerősítette a helyét a legjobbak között a QS világranglistáján a Széchenyi István Egyetem

2024.07.18.

A 2023-as évhez hasonlóan ismét a legjobbak között szerepel a Széchenyi István Egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási minősítő szervezet legfrissebb világranglistáján.

Megkapták a Ramsari Egyezmény védelmét a Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek

2024.07.18.

A Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek (Danube Wild Islands) egy nyolc országra kiterjedő nemzetközi Regionális Ramsari Területi Kezdeményezésként a Ramsari Egyezmény védelme alá kerültek.

Nagyot nőtt az érdeklődés a MATE doktori képzései iránt

2024.07.18.

Kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktori képzései iránt, az idei tanévben 137 pályázat érkezett a 110 fős állami keretre.

Nincs más út: július elsejétől csak online lehet jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024.07.17.

Változtattak a szabályon, 2024. július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket.

Elérhető a mobilGAZDA alkalmazás új változata 

2024.07.17.

A mobilGAZDA alkalmazás új verziójában több újdonság is megkönnyíti a felhasználók dolgát.

A zöldsor gépeit fejlesztette a CLAAS, sok újdonságot mutattak be a németek

2024.07.17.

Az eseményen a CLAAS 4 új VOLTO modellt mutatott be, amelyekkel a rendterítők munkaszélessége 4,5 métertől egészen 15,1 méterig terjed - Fotó: CLAAS

Partnerhírek
Partner

Kramer teleszkópos rakodók az állattenyésztésben

2024.07.16.

Az állattenyésztő telepek elengedhetetlen és meghatározó eszközei a rakodók. Legyen szó a bálák rakodásáról vagy akár almozásról, ezek gépek a munkafolyamatok elengedhetetlen eszközei. A KITE Zrt. a Kramer rakodók széles portfóliójával áll a felhasználók rendelkezésére. A széles méret- és teljesítménykínálatból bárki megtalálhatja az üzemméretének megfelelő rakodót.

Partner

Újra érték a minőség a búzatermesztésben

2024.07.14.

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 93 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás