Fejlődésben a magyar agrárdigitalizáció: van adat, csak nem egy helyen

Az elmúlt 10 évben nagyot lépett előre a digitális átállás terén a hazai agrárium, ugyanakkor a témával kapcsolatos legfrissebb ÁSZ-jelentés arra mutat rá: vannak még hiányosságok, elsősorban a folyamatok során gyűjtött adatok egységes kezelését tekintve. A vizsgálat szerint a magyar mezőgazdaság hatékonysága nem tükrözi a digitális átállásra fordított erőforrások mennyiségét. 

Az IT Business oldal írta meg, hogy a 2025. február elején Kecskeméten megrendezett jubileumi, 10. PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon részletesen beszéltek az agrárszakemberek a digitalizáció helyzetéről. A kétnapos konferencián valamennyi résztvevő pontos képet kaphatott a digitális átállás aktuális helyzetéről, jövőképéről, perspektívájáról, a sikerekről és a kudarcokról is.

Digitalizáció nem képzelhető el begyűjtött és feldolgozott adatok nélkül, még a mezőgazdaságban sem. Ezen a területen meglehetősen vegyes a kép a hazai agráriumban, derült ki több előadásból is. Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója arra mutatott rá: az adatgyűjtés fejlődése még mindig a kezdeti szakaszban jár. 

Jelenleg ott tartanak, hogy az adatok rendszerezett gyűjtése megkezdődött, azonban ez a gazdálkodók számára elsősorban adminisztratív teherként jelenik meg, ami érthető és természetes folyamat. A legnagyobb kihívás most az, hogy a szektor túllépjen ezen a szakaszon és az összegyűjtött adatokat ne csupán a hatóságok és a közigazgatás hasznosíthassa, hanem olyan módon tegyék elérhetővé a gazdálkodók és az érintett piaci szereplők számára, hogy azokat ők is valódi értékként tudják használni - írták.

A digitális agrárstratégia egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy elősegítse a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növelését, valamint a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználását, egyebek mellett az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával. Mivel az agrárgazdaság digitalizálásához uniós forrásokat is használtak, az Állami Számvevőszék átfogó ellenőrzést végzett ezen a területen a 2019-2023 közötti időszakra vonatkozóan, figyelembe véve a 2024-es folyamatokat is, mondta Szappanos Júlia, az ÁSZ Teljesítményellenőrzési Igazgatóság ellenőrzésvezetője.

Az ellenőrzés különös figyelmet fordított arra, hogy a technológiai fejlődés milyen mértékben járult hozzá az agrárgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez és a környezeti erőforrások hatékony felhasználásához. A vizsgálat szerint a támogatások révén jelentős eszközbeszerzések valósultak meg. Több mint 2000 traktor és 700 kombájn került a gazdálkodókhoz, 154 drón és több ezer precíziós mezőgazdasági eszköz segíti a digitális átállást. Laptopok, táblagépek és speciális szoftverek támogatják az adatalapú döntéshozatalt. A helyszíni ellenőrzések azt is igazolták, hogy a támogatott gazdálkodók körében a digitalizáció hozzájárult a folyamatok optimalizálásához és a költségek csökkentéséhez.

Vannak még kihívások

A fenti megállapítások ellenére, továbbra is találni néhány problémás területet. Szappanos Júlia szerint az egyik ilyen, hogy az adatbázisok és információs rendszerek nem integráltak, tehát az adatok egymástól elszigetelten működnek és léteznek. Az ellenőrzött időszakban nem volt kialakítva teljes körű mérési és értékelési rendszer a digitális agrárstratégia hatásainak nyomon követéséhez. A kisebb gazdálkodók számára továbbra is nehézkes a digitális eszközök alkalmazása, főként finanszírozási és tudásbeli korlátok miatt.

A vizsgálat viszont egyértelműen kimutatta, hogy a digitális fejlesztések és a versenyképesség között egyértelmű összefüggés van. Azok a gazdálkodók, akik sikeresen alkalmazzák az új technológiákat, hatékonyabban működnek és költségeket takarítanak meg. Ugyanakkor az agrárágazat összességében nem mutatott jelentős versenyképességi javulást az ellenőrzött időszakban, részben külső tényezők, részben az átfogó monitoringrendszerek hiánya miatt.

Ezért az ÁSZ jelentése négy javaslatot fogalmazott meg az agrárminiszter részére, egyet pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára. Ezek a következők:

• készüljön felmérés az agrárdigitalizáció további fejlesztési igényeiről
• a digitális eszközök és adatok integrációjának erősítése az agrárgazdaságban
• a szakképzés fejlesztése, különös tekintettel az adatalapú döntéshozatal oktatására
• a stratégiai monitoringrendszer kiépítése a digitalizáció hatásainak mérésére
• a gazdálkodók szélesebb körű tájékoztatása a digitalizáció előnyeiről és alkalmazási lehetőségeiről

Egységes agráradatteret kell kialakítani

Jó hír, hogy van törekvés az egységes agráradattér kialakítására és talán a központi akarat is megvan hozzá. Szabó Levente, a 4iG Informatikai Zrt. projekt szakmai vezetője előadásában rámutatott: a hazai agrárium számára a digitalizáció terén a legjelentősebb előrelépést az hozná, ha a keletkező adatmennyiség egységes adattérben gyűlhetne, ahonnan mindenki számára könnyen lehívható lenne az az adathalmaz, amire a hatékony munkához éppen szüksége van.

A precíziós gazdálkodás térnyerése világszerte egyre hangsúlyosabb, azonban az egységes rendszerszintű alkalmazása máshol is akadályokba ütközik. Az Egyesült Államok mezőgazdasági szektorában végzett elemzések is arra mutatnak rá, hogy a gazdaságok többsége még nem tudja teljes mértékben kihasználni a digitális technológiák előnyeit.

Nem adjuk az adatainkat

A közös hazai agráradattér létrehozása és működtetése minden érintett szerint kulcsfontosságú a hazai agrárdigitalizáció szempontjából. Ebből a szempontból rendkívül ígéretes fejlesztés az európai adattér kialakítása, ami Magyarország számára is új lehetőségeket nyithat meg.

Van azonban van egy kulturális akadály, amelyet mind a gazdálkodóknak, mind a közigazgatásnak le kell küzdenie: ez pedig az adatmegosztással szembeni ellenállás. A magyar szemlélet sokszor még mindig úgy tekint az adatokra, mint egyéni tulajdonra, amelyet nem szívesen oszt meg másokkal.

Amennyiben azonban sikerül a GDPR- és adatkezelési kérdésekből eredő akadályokat leküzdeni, akkor a közös európai adattér óriási értéket teremthet nemcsak a közigazgatás, hanem a gazdálkodók számára is. Ugyanis rengeteg olyan információ áll rendelkezésre, amely hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez – csak az a kérdés, hogy mennyire vagyunk képesek ezt tudatosan és strukturáltan felhasználni.

Ennek egyik fő oka, hogy a gazdálkodóknak több, egymástól független rendszert kell összehangolniuk és menedzselniük, hogy az adatgyűjtés valóban strukturált, validált és elemezhető formában álljon rendelkezésre. Ez a feladat azonban még a digitalizáció iránt nyitott gazdálkodók számára is komoly kihívást jelent, hiszen nem elegendő csupán a szükséges eszközöket és szoftvereket megvásárolni. A rendszerek működtetéséhez magasan képzett tanácsadókra és szakemberekre is szükség van, akiknek az alkalmazása jelentős költségekkel jár – sok esetben ez a kiadás nem térül meg a gazdaság működési keretein belül.

Szabó Levente szerint a fenntartható és hatékony precíziós gazdálkodás érdekében kompakt szolgáltatási csomagokat kell kialakítani, amelyek egyik oldalról a gazdálkodók problémáira adnak választ, másik oldalról pedig a technológiai fejlesztők számára biztosítanak egységes platformot.

A legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a különböző digitális mezőgazdasági megoldások nem beszélnek közös nyelvet. Az adatok formátuma, struktúrája eltérő, így azok nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolhatók össze. Ez azt eredményezi, hogy a különböző rendszerek nem képesek egymással hatékonyan kommunikálni, ami akadályozza az integrált adatkezelést és a nagyobb rendszerekbe történő beillesztést. Jelenleg hiányoznak azok a műszaki szabványok, amelyek biztosítanák az adatplatformok kompatibilitását.

Az egységesítés a kulcs

Szükség lenne arra, hogy a gazdálkodók igényeit és a technológiai szolgáltatók megoldásait közös, egységes rendszerben hangolják össze. Jelenleg azonban nem létezik Magyarországon olyan szereplő, amely ezt a feladatot teljes egészében el tudná látni. Bár a startupok és a kisebb technológiai cégek gyorsan reagálnak a piaci igényekre és innovatív megoldásokat kínálnak, méretük és fókuszuk miatt nem képesek teljes körű rendszerintegrációra. Szabó Levente szerint olyan rendszerintegrátor kell, amely képes lehet átfogó keretrendszer megvalósítására, és hatékony, fenntartható digitális agrármegoldásokat biztosítanak a gazdálkodók és a technológiai cégek számára.

A témában tartott egyik kerekasztal-beszélgetésen fontos konklúzió fogalmazódott meg: a magyar gazdálkodók digitális fejlődését ma elsősorban a szabályozási környezet kényszeríti ki, amelyet az Európai Unió támogatási rendszerei és jogszabályai határoznak meg. Az uniós rendeletek és irányelvek egyre inkább a digitális megoldások alkalmazását várják el a mezőgazdasági termelőktől, legyen szó adminisztratív kötelezettségekről vagy a támogatásokhoz szükséges adatszolgáltatásról - írta a cikk.