Fejlesztéseket adtak át a Debreceni Egyetem agrár-kutatóintézeteiben

A Debreceni Egyetem bemutatóüzemeinek fejlesztésére elnyert csaknem egymilliárd forintos támogatás egyedülálló lehetőséget biztosít a debreceni agrárképzés számára – mondta Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes az elnyert pályázat nyitórendezvényén, a Nyíregyházi Kutatóintézetben. A Vidékfejlesztési Programban megvalósuló projekt célja az üzemek korszerűsítése mellett a tudásátadás, az innovációs és tudományos eredmények megismertetése is.

A bemutató üzemek támogatását szolgáló felhívás keretében megvalósuló korszerűsítések a Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) valamennyi telephelyét érintik - írta az intézmény. A támogatás kiterjed bemutatóüzemekben használt gépek, eszközök beszerzésére, infrastruktúra-fejlesztésre, valamint megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák kiépítésére.

A Nyíregyházi Kutatóintézetben a tervek szerint egy elektromos villástargoncát és a bemutatóültetvények műveléséhez szükséges munkagépeket - többek között ültetvénytraktort, metszőkocsi szárzúzót, valamint talajmarót - szerzünk be, illetve napelemes rendszert alakítunk ki a szaktanácsadási központ épületén. 

A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen elsősorban az épületkorszerűsítéshez kapcsolódóan megújuló energiaforrást hasznosító technológiákat tervezünk, továbbá gépbeszerzésre (precíziós felvételező és beavatkozó rendszer, hiperspektrális kamera) fordítjuk a támogatást. A debreceni, Böszörményi úti campuson pedig tervezzük egy élelmiszerfeldolgozó és csomagoló üzem létrehozását – sorolta Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.

Robot és drón

Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság főigazgatója hozzátette: a fejlesztések során a hallgatók számára egy autonóm mezőgazdasági robotot és egy Közép-Európában egyedülálló, speciális szenzorokkal felszerelt permetező drónplatformot is vásárolnak, amelynek segítségével olyan tudást tudnak kutatásaikban felhasználni, illetve átadni, amely előremutató.

A pályázatunk meghatározó része az innovatív tevékenységünk bemutatása is. Így a program során 36 workshopot, képzést, oktatást szervezünk, amelyekben a legfrissebb ismereteinket tudjuk megosztani hallgatóinkkal, valamint az agrárszektor szereplőivel – tette hozzá Harsányi Endre.

Középpontban a zöldtrágya

A nyitórendezvény központi témája a zöldítés, mint a regeneratív gazdálkodás eszköze volt. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében 2019-ben beállított zöldtrágya-növény kutatások eredményeiről, tapasztalatairól számoltak be a szakemberek.

A zöldtrágya-növények jelentős szerepet kaphatnak a regeneratív gazdálkodásban és a mezőgazdaság zöldítésében is. Ezen takarónövények, mint a pillangósok, a keresztesvirágúak használatakor azonban figyelembe kell venni, hogy milyen körülmények között mikor, a vetésforgóban milyen növény előtt, illetve után alkalmazzuk.

A csillagfürt, a facélia vagy éppen a mustár szénmegkötő képessége kimagasló, vetésforgóban használva javítják a talaj szervesanyag-tartalmát, azonban a termelők nem kezelhetik ezeket a növényeket sematikusan, nagy odafigyelést igényelnek. A zöldítés csakis rendszerszinten működhet a gazdaságokban és az alkalmazásánál fontos a termőterület specifikus tulajdonságainak figyelembevétele – fejtette ki Zsombik László, a Nyíregyházi Kutatóintézet igazgatója.

A szakmai rendezvényen a zöldítés klímaváltozás elleni intézkedésekben, valamint a regeneratív gazdálkodásban betöltött szerepéről Pál Vivien, a DE AKIT tudományos segédmunkatársa tartott előadást. A nyíregyházi intézetben nemesített fajokat, fajtákat pedig Mendlerné Drienyovszki Nóra, a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa mutatta be.

A program a „Bemutató üzemek támogatása a Debreceni Egyetemen” című, 3484991808 azonosítószámú projekt támogatásával, a VP1-1.2.1-23 felhívás keretében valósul meg - írták.